A megyei önkormányzat legfontosabb feladatai közé tartozik a térség gazdasági fejlődésének előmozdítása, valamint az európai uniós források felhasználásának koordinálása. Dr. Pál Attilával, a Zala Megyei Közgyűlés elnökével az elmúlt esztendők eredményeiről, illetve a közeljövő legfontosabb fejlesztési terveiről beszélgettünk.

− Milyen források álltak a megye rendelkezésére, s azokat miként használták fel?

− Zala megye települései a 2020-ig tartó időszakban 23,2 milliárd forintot fordíthatnak fejlesztésekre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, melyre százszázalékos támogatási intenzitással civil szervezetek, egyházak és önkormányzatok pályázhatnak. A rendelkezésre álló forrásokból napjainkra már 20,9 milliárd forintot lekötöttek.  A TOP keretében már lezárt pályázatok felhasználásának eredményeként rendelkezünk még 1,8 milliárd forintnyi maradványösszeggel, amelyhez kapcsolódóan 2018 folyamán kerülhet sor pályázatok kiírására.  

− Mire nyújtanak lehetőségeket a pályázatok, illetve milyen TOP-projektekben vesz részt a Zala Megyei Önkormányzat?

− Elsősorban a településeken élők mindennapjait nagyban meghatározó intézmények újulnak meg, azaz iskolák, óvodák, háziorvosi rendelők, valamint a helyi lakosság jövedelemhez jutási esélyét növelő turisztikai rendszerek fejlesztésére kerül sor. Emellett milliárdos nagyságrendű összeg fordítható a humánerőforrás-kapacitás bővítésére a Foglalkoztatási Paktum keretében nem csupán megyei, hanem járási szinteken is. A 962,9 millió forint összköltségvetésű, ötéves időtartamú Zalai Innovatív Foglalkoztatási Paktum Megvalósítása című megyei projektben a Zala Megyei Kormányhivatallal, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal és a Zala Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.-vel dolgozik együtt partnerként a megyei önkormányzati hivatal. A tevékenységek fókuszában a hátrányos helyzetű álláskeresők, a gyedről, gyesről visszatérők és az inaktív személyek állnak, akik számára munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásával, képzéssel tudjuk elősegíteni a munka világába való beilleszkedést, illetve visszatérést. A munka már elindult, a pályázat végrehajtásában és az indikátorok teljesítésében Zala megye országos viszonylatban a harmadik helyen áll.

Szintén a TOP-program támogatásával valósulnak meg a Zala Kétkeréken című projekthez kapcsolódó kerékpárút-fejlesztések a megye több pontján, így Kisrécse és Nagykanizsa között, Kisrécse, Zalasárszeg, Lenti, Kerkateskánd, Szécsisziget, Csömödér, Sármellék, Zalaszentgrót, Keszthely, Hévíz és Hahót településeken. A fejlesztések többségénél már elkészültek a kiviteli tervek.

− Melyek lesznek a következő esztendők legfontosabb fejlesztései?

− A teljes vagyongyarapodás felméréséhez a megye számára elérhető források mellett figyelembe kell vennünk a két megyei jogú váro-sunk – Zalaegerszeg és Nagykanizsa – számára együttesen rendelkezésre álló közel 25 milliárd forintos TOP-keretet, valamint a Modern Városok Programban megvalósuló beruházások közel 60 milliárd forintos értékét is. Többek között ebből újulnak meg a városi uszodák, a konferencia- és rendezvényközpontok, de a Mura Program is tartalmaz komplex gazdasági és turisztikai fejlesztéseket több milliárd forint értékben.

2018-ban elkezdődhet a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő, a sármelléki repülőteret érintő R76-os gyorsforgalmi út építése mintegy 170 milliárd forintos költségvetéssel. Több mint 21 milliárd forintból kétszer kétsávos gyorsforgalmi úttá bővül az M70-es út, amelynek kivitelezési munkái már elkezdődtek. A közlekedésfejlesztéshez kapcsolódóan örömteli hír az itt élőknek, hogy a kormány a közeljövőben fog tárgyalni a Zalaegerszeg–Rédics–Lendva vasútvonal felújításáról és helyreállításáról. Kiemelkedő beruházás a Zalaegerszeg mellett, közel 40 milliárd forintos hazai forrásból megvalósuló járműipari tesztpálya, amely várakozásaink szerint jelentős kitörési pontot jelent majd a megye gazdasága számára. Mindezek mellett további beruházások valósulhatnak meg a zalai partszakaszon és közvetlen környékén a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztésére biztosított 300 milliárd forint egy részéből is.

− Az elmondottak mellett miben látja még a továbblépés lehetőségét?

− A felsorolt nagy ívű fejlesztések mellett nem feledkezhetünk el a sok-sok kistelepülés kéréséről sem: szükség van a megye mellékút- és kerékpárút-hálózatának folyamatos felújítására, hiszen sok esetben ezek jelentik az egyetlen kapcsolódást a munkahelyeket, szolgáltatásokat biztosító városokhoz és a nagyobb községekhez. Folyamatosan figyelnünk kell a kínálkozó lehetőségeket a hazai források megszerzésére, illetve nemzetközi pályázatok elnyerésére, amelyek segítségével fejleszteni tudjuk a turisztikailag még kiaknázatlan térségeinket is.  

− Milyen most futó nemzetközi pályázatokban vesz részt a megyei önkormányzat?

− Mivel Zala megye rendkívül jó kerékpáros és egészségturisztikai adottságokkal rendelkezik, elsősorban az e lehetőségek minél jobb kihasználását segítő pályázatokban veszünk részt. Kiemelendő ezek közül a megyei önkormányzat vezetésével létrehozandó közös kerékpáros turisztikai desztinációt célzó Iron Curtain Cycling elnevezésű projekt, amely a Szlovénia−Magyarország Határon Átnyúló Program keretében valósul meg.  

A mintegy 2,3 millió euró költségvetéssel két és fél év alatt magyar és szlovén partnerek részvételével végrehajtandó fejlesztés célja az észak-déli irányú EuroVelo 13 útvonalra történő rácsatlakozás, a kerékpárosbarát szolgáltatáskör és a kiegészítő kínálat létrehozása, integrálva a térséget az EV nemzetközi rendszerébe. A projektben sor kerül az útvonalak kitáblázására, kerékpáros pihenők, kölcsönzők, e-bike töltőpontok, szálláshelyek kialakítására, közös mobil applikáció, valamint tematikus turisztikai csomagok kidolgozására, továbbá egy új határmetszési pontot is adó kerékpáros-összeköttetés létesítésére Rédics térségében.

Részt veszünk továbbá egy egészségturisztikai stratégiák kidolgozását célzó projektben is, amely az Interreg Duna Transznacionális Program támogatásával valósul meg 14 közép-európai partner részvételével. Ennek a projektnek kimondottan a kevésbé fejlett turisztikai térségek a célterületei, amelyek adottságainak jobb kihasználására, vonzóbbá tételére dolgoznak ki stratégiákat a partnerek úgy, hogy egyúttal figyelnek a természeti és kulturális erőforrások megóvására is.