Zala megye lehetőségei: a turizmusé a jövő

A Dunántúl délnyugati részén fekvő Zala megye sokak szerint hazánk egyik legszebb természeti tája. Dr. Pál Attilát, a Zala Megyei Közgyűlés elnökét arra kértük, hogy tegyen velünk egy virtuális kirándulást a megyében.

– Dimbes-dombos vidéken át, erdők övezte utakon, csodás tájakon autóztunk Zalaegerszegig. Máris adódik tehát az első kérdés: mennyit profitál ebből a megye a turizmus területén?
– Kétségtelen, hogy Zala első számú kitörési területe a jelentős foglalkoztatás-növekedési potenciállal rendelkező turizmus. Hévíz és Zalakaros a vendégéjszakák számát tekintve az országos lista második, illetve hatodik helyén álló települése. De melléjük a megyében a gyógy- és élményfürdők egész hálózata társul, és akkor nem beszéltünk még a Balatonról. A turizmusgazdaság Zala megye szinte minden településén jelen van: mindenekelőtt az ott található turisztikai szolgáltatások révén. A közelmúltban kidolgoztuk a Hévíz–Zalakaros–Keszthely–Zalacsány–Kehidakustány egészségturisztikai tengely „Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja” komplex térségi fejlesztési program alapjait. Ehhez társul még a Lenti központú Mura-térség turisztikai fejlesztése, amellyel az a hosszabb távú célunk, hogy a megye nyugati részén, az államhatárok túloldalán elhelyezkedő térségekkel együttműködő új turisztikai alcentrum jöhessen létre. A falusi vendégfogadás feltételei szintén adottak, beleértve a zalai vendéglátás hagyományaira építő gasztroturizmus fejlesztését is.

himba-gellenhaza

 

– Ön már 2010-től, a zalai közgyűlés alelnökeként tevékenyen részt vett a megyei feladatellátás átalakításában.
– 2011 végéig a megyei közgyűlés alapvetően intézményfenntartással kapcsolatos feladatokat látott el az egészségügyi, a szociális, a gyermekvédelmi, az oktatási, a közgyűjteményi és a kulturális ágazat vonatkozásában. Ezt követően azonban az állam lépett be az intézményfenntartói szerepkörbe. Itt fontosnak tartom megemlíteni, hogy a megyei önkormányzat tartozások nélkül adta át az intézményeit, s ez országos viszonylatban szinte példa nélküli volt. 2012-től viszont már – az új önkormányzati törvény szellemében – területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési és koordinációs feladatokat lát el a megyei önkormányzat.

– A következő öt esztendőben melyek a megyei közgyűlés előtt álló legfontosabb teendők?
– Nem csupán a megyei önkormányzatnak, hanem Magyarország kormányának is kiemelt célja a gazdaságfejlesztés gyorsítása és a foglalkoztatás bővítése, amelyeknek – a forrásoldalt tekintve – elsődleges eszköze a 2014–2020-as uniós ciklus költségvetési támogatásai lehetnek. A megyei önkormányzat elkészítette gazdaságfejlesztési, valamint integrált területi programját, amelyek véglegesítésére a
hazai operatív programok brüsszeli jóváhagyását követően kerülhet sor. A megyei önkormányzatnak a terület- és településfejlesztési operatív programban külön forráskeret áll rendelkezésre, amit a kormány célkitűzéseivel összhangban kíván hasznosítani, a megye sajátosságainak figyelembevételével.

– A járásokban hogyan valósítható meg a helyi gazdaságok megerősítése?
– A megyei integrált területi program külön alternatív hálózati gazdaságfejlesztési programcsomagot tartalmaz, amelynek célja a zalai helyi-térségi termékek és szolgáltatások életre hívásának, piacra vitelének előmozdítása. De ide tartozik a termelők és a szolgáltatók önkormányzó közösségeinek megszervezése, az egyes termékek és szolgáltatások marketingje, a kapcsolódó logisztikai háttér megszervezése, továbbá a termelők bekapcsolása a megyében működő vendéglátóipari-turisztikai vállalkozások beszállítói körébe. E „beavatkozások” fontos célja, hogy a településeken növekedjen a helyben előállított termékek és szolgáltatások felhasználásának mértéke, például a közétkeztetés és a közintézmények energiaellátása. Mindezen célok megvalósítása természetesen a foglalkoztatás szintjének emelésére is jelentős hatással lehet.

– Milyen programokkal és milyen fejlesztési stratégiákkal tarthatóak ott a megyében a zalai fiatalok?
– A kérdésre válaszolva az integrált megyei program egyik projektcsomagjára, az Otthonunk Zala nevű közösségerősítő projektre kell hivatkoznom. Ennek célja a helyi közélet szervezésében és a kultúra ápolásában meghatározó szerepet játszó civil- és egyházi szervezetek támogatása annak érdekében, hogy bővüljön a közösségépítő tevékenységek köre, erősödjön a civil társadalom, növekedjék a társadalmi aktivitás, s mindezzel együtt fejlődjön a társadalmi kohézió és csökkenjen a fiatalok elvándorlása. Az utóbbi cél csakis abban az esetben érhető el, ha az iskolapadból felálló fiatal pályakezdők mind a munkavállalás, mind a családalapítás szempontjából változatlanul otthonuknak tekinthetik Zala megyét. A megyei önkormányzat továbbra is támogatja a megyében felsőfokú tanulmányokat folytató diákokat.Ezt a mostani uniós ciklusban a Zalai Talentum Program keretében kíván folytatni tanulmányi és gyakornoki ösztöndíj-támogatás formájában.

 

Dr. Pál Attila
1966-ban született Nován. A lenti gimnáziumban érettségizett. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett fogorvosi diplomát. Három cikluson át volt alpolgármester Lentiben, 16 esztendeje tagja a Zala Megyei Közgyűlésnek, melynek 2010-től alelnöke, 2014 őszétől pedig elnöke.