Kiemelten fontos az öngondoskodás kérdése

A vállalkozók tudatosak, és szeretnék betartani a jogszabályokat, éppen ezért a jogalkotónak is felnőttként kellene kezelnie őket – emelte ki a Pest Megye Lapjának adott interjújában Marjay Gyula, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezetének (BPMRSZ) elnöke. A VOSZ legnagyobb szervezetének vezetője a vállalkozásokat érintő aktuális kérdések mellett beszélt a következő uniós ciklus kihívásairól és a generációváltás kérdéséről is.

− Melyek a VOSZ előtt álló legfontosabb feladatok 2017-ben?

− A VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete idén is az egyik legfőbb feladatának tekinti a mikro- és kisvállalkozók segítését. Javaslatainkat, ötleteinket rendszeres vállalkozói fórumokon ismertetjük, illetve találkozhatnak velük a hagyományosnak tekinthető Üzletember Találkozón (idén szeptember 2-án), a Regionális Príma, illetve az Év Vállalkozója díjak átadásának nagyszabású eseményein is. Ez utóbbit november 24-én tartjuk.

− Ön úgy fogalmazott, hogy 2017 a béremelések és a járulékcsökkentések éve. Mi a kötelező béremelés következménye?

− A 15 százalékos minimálbér-emelés a mikro- és kisvállalkozók esetében, ha nem is könnyen, de még megvalósítható. A garantált bérminimum egy lépésben történő 25 százalékos növelése azonban a VOSZ álláspontja szerint is megoldhatatlan. Ennek kigazdálkodása hosszabb időt igényel, és akár áremelésekhez is vezethet, mert – főleg a szolgáltatók esetében – azonnali komoly terhet jelent. Ugyanakkor a VOSZ a garantált bérminimummal kapcsolatban fontosnak tartja felhívni a cégek figyelmét arra, hogy ennek megadása a munkakör és nem a végzettség függvénye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a FEOR 9-esen kívül majdnem mindenki számára szakmunkásbért kell fizetni, mert az azon kívül eső munkakörök szakképzettséget igényelnek. A vállalkozóknak be kell tartaniuk a jogi előírásokat, különben komoly büntetésre számíthatnak. Minden vállalkozót óva intünk az olyan „trükközésektől”, mint a papíron részmunkaidős foglalkoztatás.

− A másik oldalon a járulékcsökkentés áll.

− A járulékcsökkentés valóban hoz valamit a konyhára, de ennél is fontosabb, hogy a vállalkozók figyeljenek oda a szociális hozzájárulás esetében ma is meglévő kedvezményekre. Ilyen lehetőség például a 25 év alatti vagy az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása.

− Pest megye „speciális” helyzetben van az uniós pályázatokat illetően…

− Közismert, hogy a Közép-magyarországi Régió az uniós források tekintetében hátrányban van. Az egyik legnagyobb probléma, hogy egy kalap alá veszik az agglomerációs településeket, emiatt pedig komoly lehetőségektől esnek el a vállalkozók. Ezért is különösen fontos, hogy felhívjuk a megyében működő vállalkozók figyelmét azokra a pályázatokra, amelyek majd rendelkezésre állnak. Ezért hangsúlyozzuk a visszatérítendő támogatásokra kiírt pályázatok jelentőségét. Itt gyakorlatilag nulla százalékos kamatú hitellehetőség áll majd rendelkezésre a termelés, tevékenység, technológia fejlesztésére. A VOSZ Pest megyei szervezete hírlevelében folyamatosan tájékoztatja a lehetőségekről a tagjait, emellett arra buzdítjuk a cégtulajdonosokat, -vezetőket, de a könyvelőket is, hogy kísérjék figyelemmel a pályázati honlapokat, mert ezek a Pest megyei pályázatok hozzájárulhatnak tevékenységük fejlesztéséhez. A termelés bővítése, a technológia fejlesztése pedig minden cég számára alapvető érdek.

− Milyen egyéb pályázati lehetőségekkel élhetnek még a vállalkozók?

− A kormányhivatalok munkaügyi központjai által kezelt, élőmunkához kapcsolódó pályázatok – például létszámbővítés, munkanélküliek foglalkoztatása – továbbra is rendelkezésre állnak, és vissza nem térítendő támogatásként jelennek meg. Ugyanígy megmaradtak a fiatal munkavállalókhoz kapcsolódó pályázatok is, éppen ezért érdemes ezekről érdeklődni akár nálunk, akár a helyi kormányablakoknál.

− A vállalkozások gyakran aprónak tűnő, de mégiscsak megoldandó problémákkal kerülnek szembe a mindennapokban. Ebben hogyan tud segíteni a VOSZ?

− Mi is foglalkozunk például a vendéglátó-ipari vállalkozókat érintő áfakulcs-csökkentés értelmezési problémájával. Nem tartható, hogy egy 4-5 soros törvényt több mint 10 oldalon kelljen magyarázni, miközben a be nem tartása komoly szankciókkal fenyeget.  Az érdekvédelmi szervezet már dolgozik azon, hogy egyértelműbb jogi megfogalmazás szülessen.  Hangsúlyozom: a vállalkozók tudatosak, szeretnék betartani a jogszabályokat, éppen ezért a jogalkotónak is felnőttként kellene bánnia velük.

Igyekszünk minden felmerülő problémára reagálni, ilyen például a kéményseprés kérdése is. Az állami kéményseprő szolgálat 2017-től ugyanis azokban a házakban, lakásokban, ahol be van jelentve vállalkozás, már nem végez kéményellenőrzést és -tisztítást, azt az oda bejelentkezett vállalkozónak kell kötelezően megrendelnie egy magánszolgáltatótól. A Miniszterelnökség segítségét kértük az ügyben, akik többször is kifejtették a bürokrácia csökkentésének fontosságát – ebben a kérdésben a VOSZ számos fórumot, konzultációsorozatot tartott velük együttműködésben –, ám ez az intézkedés most a vállalkozók adminisztrációs terheinek növelését jelenti. Egyelőre sajnos, csak jogszabály-értelmezést kaptunk, melyet közzétettünk hírlevelünkben, így vannak még feladataink e kérdésben is.

− Kicsit távolabbra tervezve: milyen várakozásokkal tekintenek a következő uniós ciklusra?

− Az igazi nagy kérdés az, vajon lesz-e egyáltalán uniós támogatás, vissza nem térítendő támogatás 2020 után. Még senki nem tudja a választ. Nagyon valószínű, hogy a nagy bevételi források megcsappannak – a Brexit következménye lesz ez is –, eddig ezekből nyújtottak támogatást az újonnan belépett országoknak. Úgy gondolom, hogy a következő ciklusban a pályázatokat nagy többségében visszatérítendő hitellel hirdetik meg, s ezek fő iránya energiahatékonyság lesz. Már 2018-tól, 2021-től komoly uniós szabályozások lépnek életbe az energiahatékonysággal kapcsolatban, ezért is foglalkozunk már jelenleg is a kérdéssel. A VOSZ BPMRSZ megújuló energia szekciója az építőiparival egyetemben fel kívánja készíteni a vállalkozókat. Szeretnénk, ha minél több, korszerű energiarendszereket kínáló vállalkozó jelenne meg a piacon. 

− Egyre sürgetőbb kérdés a generációváltás. Milyen kihívások elé állítja a vállalkozásokat?

− Az 1990 környékén vállalkozást indított harmincasok, negyvenesek ma a nyugdíjhoz közelítenek, vagy már nyugdíjas korúak, s ez fontos kérdéseket vet fel több szempontból is. Egyrészt most jelentenek majd igazán gondot a minimálbéren fizetett járulékok. Mennyi nyugdíja lesz egy vállalkozónak, aki így fizette a járulékait? Ha nem hozott létre tartalékot, azaz elmaradt az öngondoskodás, akkor máris előáll az a helyzet, hogy kénytelen tovább dolgozni. VOSZ-szervezetünk éppen ezért ebben az évben kiemelten szeretne foglalkozni az öngondoskodás kérdésével, hogy legalább azok, akiknek még 8-10 évük hátra van a nyugdíjig, próbáljanak találni megfelelő megtakarítási módokat. A nyugdíjba vonulás elmaradása ugyanakkor azt is jelenti, hogy nem tudja átadni a vállalkozást annak az új generációnak, amelyik képzettsége, tudása, megújulási képessége révén hatékonyabban tudná üzemeltetni.

A fiatal generációk fellépése azért is fontos, mert egyre szűkül a családi vállalkozások száma. A fiatalok gyakran csak névvel vannak jelen egy vállalkozásban, és nem is ott képzelik el a jövőjüket, pedig egy vállalkozás egy multinál elhelyezkedés vagy a külföldre vándorlás valódi alternatíváját jelentheti. 

− Ha mégis a családi generációváltás mellett döntenek, mire érdemes felkészülniük a szereplőknek?

− Az új nemzedékeknek már gazdasági, jogi, vezetői ismeretekre van szükségük a sikerhez, ehhez pedig elengedhetetlen a jó képzés. A nyelvtudásról már nem is beszélve. Sajnos, a jelenlegi felnőttképzés nem igazán megfelelő, tapasztalatom szerint a szakiskolák ügyvezetőképzése, ami pedig most indult, nem mindig napra kész. Érdekvédelmi szervezetünk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával és a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségével együttműködve szeretne előbbre lépni ezen a területen, és közreműködni hatékony, intenzív, több hónapon át tartó vezetőképzések létrehozásában.

Névjegy Marjay Gyula

1983-ban okleveles közgazdászként végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd szakközgazdász, adótanácsadó, adószakértői képesítést szerzett, 1994-től okleveles könyvvizsgáló.

Pályáját a Pénzügyminisztériumban kezdte, mint revizor, majd a dömsödi Biotech Közös Vállalat főkönyvelőjeként dolgozott. 1991-től a Földművelési Minisztérium STAGEK gazdasági vezetője, majd az Agrárgazdasági Kutató Intézetben töltötte be ugyanezen funkciót. 1993-tól 2012-ig a Geodéziai és Térképészeti Részvénytársaság gazdasági vezérigazgató helyettese, 2012-től a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ingatlanvagyonért felelős főigazgatója, 2016-tól saját könyvvizsgáló vállalkozását irányítja, majd a Magyar Cégértékelő Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója lesz.

Társadalmi tevékenységét 1995-től végzi, először a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tagcsoport elnöke, majd 2011-től a VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezetének elnöke, mely funkciót jelenleg is betölti.

Munkáját több közéleti díjjal ismerték el, majd 2011-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést.