Villány a jövő generációira gondolva jó ütemben fejlődik

Villány

A kiváló borok mellé egyre inkább kezd felzárkózni a gasztronómia, immár jó néhány prémiumkategóriás étterem működik a városban, komplex kulináris élményben részesítve a Villányba látogatókat, akik közül egyre többen értékelik a természeti környezet szépségeit, a szőlőhegyeken sokan barangolnak, túráznak, bicikliznek. Mayer István polgármestertől kértünk interjút. 

– A Villányba érkezőket még mindig elsősorban a világhírű borok vonzzák ide? S ha igen, milyen különleges programok várják a borturistákat?

– Valóban, még mindig a bor a legfőbb hívószó, ezért is szervezünk a borkultúrára épülő nagyrendezvényeket. A legrégebbi, legjelentősebb fesztiválunk, a Vörösbor Fesztivál mintegy húszezer főt vonz, a júliusi Rozé Fesztiválunkat szintén jól ismerik a borkedvelők. A nyári „Ha Péntek, akkor Villány” rendezvényeink tízezres látogatottságot érnek el. Idén léptékváltás történik szándékunk szerint, a pénteket „megtoldjuk” a szombattal, ez plusz 5-6 ezer főnyi látogatót jelenthet egy-egy alkalommal. 

   A fesztiválokhoz, a városi eseményekhez természetesen folyamatos fejlesztésekre van szükség. Számtalan helyen zajlanak felújításaink részben önerőből, de a Magyar Falu Program keretében és TOP pályázatokból is jutottunk pluszforrásokhoz. Szinte minden pályázati lehetőséggel igyekszünk élni, hogy lépésről lépésre szépítsük, tökéletesítsük Villányt az itt élők és az ideérkezők számára egyaránt. 

– Korábbi céljaik között szerepelt a teljes kistérséget összekötő kerékpárutak megépítése. Hol tart ez a projekt?

– A hálózatot még bővítenünk kell egy-két elemmel, de Villánytól már egészen az Ormánságig el lehet kerékpározni. Csak néha akad egy-egy rövid, rosszabb minőségű szakasz. A Villány–Villánykövesd kerékpárút előkészítésében befejeződött a közbeszerzési folyamat. Villánytól Kisjakabfalván keresztül elérhető a Bóly felé vezető kerékpárút. Valószínűleg ősszel írnak majd ki újabb turisztikai pályázatot, melynek segítségével – a szőlőhegyeket kihasználva – a kerékpározást szervezett keretek közé tudnánk szorítani, illetve kialakíthatnánk néhány, a borvidék településeit – Villányt, Villánykövesdet, Palkonyát, Kisharsányt, Nagyharsányt – akár Siklósig összekapcsoló szakaszt. A borút projektjeként szeretnénk kijelölni a különböző dűlők útvonalait. A Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz kapcsolódó területeknél vannak kijelölt túraútvonalak, ugyanakkor országos szinten hiányolom, hogy valaki könnyen hozzáférhető módon megtalálja a túralehetőségeket, ne kelljen böngésznie. 

– Milyen az együttműködés a környező településekkel?

– A villányi mikrotérséghez tartozó településekkel összehangoljuk az elképzeléseket. A pünkösdi hétvégét például úgy szervezzük, hogy az első felében mi szolgáltatjuk a rendezvényeket, a borpincés barangolás pedig Palkonyához kapcsolódik. Siklóssal és Harkánnyal is létezik szorosabb együttműködés. A kisebb rendezvények időpontja néha óhatatlanul ütközik, de a nagyobbak eseménysorait egyeztetjük. A jövőben erősíteni akarjuk a térségi turisztikai együttműködést, ezekből a szinergiákból profitálni tudunk mindannyian hosszabb távon is. A közös palettán kínált élményeket, kikapcsolódási lehetőségeket térségként tudjuk megjeleníteni, s ez az ideérkezőknek is előnyös, hiszen akár egy hétre való programból válogathatnak. Létezik tehát együttműködés, de vannak még kihasználható tartalékaink. 

– A helyi borászok közül négyen nyerték el az „Év borásza” kitüntető címet. Villányban 200 család foglalkozik borértékesítéssel, illetve vendéglátással. Van tere a bővítésnek? 

– Az „Év bortermelője Magyarországon” cím a magyar borászszakma legrangosabb kitüntetése, amelyet a Magyar Bor Akadémia ítél oda évente. A Villányi borvidékről eddig Tiffán Ede, Gere Attila, Polgár Zoltán és Bock József nyerte el. Sok család foglalkozik borászattal, de koncentrálódik a szakma, az idősek közül többen felhagynak a szőlőtermesztéssel. Sokan vendéglátást is illesztenek a borászat mellé, szálláshelyeket kínálnak. 

   Erős az utánpótlás. Akadnak fiatalabb vállalkozók, akik a szüleiknél nagyobb léptékben gondolkodnak. A szőlőtermesztésen kívül másfelé is nyitnak. Érkeznek az újabb szereplők, a borászszakma jövője biztosított. Az elmúlt két és fél évben több nagy lépést tudtunk megtenni, csábító víziókat vázoltunk fel. Ha a közszféra fejlesztésével elindulunk, az magával húzhatja olyan vállalkozások fejlődését is, amelyek nem feltétlenül gondoltak erre. Példa erre, hogy bár a pincesor alsó része korábban kevésbé volt frekventált, most egyre több pince újul meg, nyitott pincéket kezdenek kialakítani. 

– Hogy halad a Zöld Város program? Egyik pályázati céljuk az ökotudatos város kialakítása. Milyen lépéseken vannak túl?

– Talán ez a legkomplexebb fejlesztésünk. Több területet ölelt fel, 240 millió forintot nyertünk, ehhez kaptunk még egy 105 milliós keretemelést. Ezzel gazdálkodva az Eislingen teret teljesen felújítottuk, a művelődési ház és a könyvtár energetikai fejlesztésen esett át, zöldebbé tesszük a Baross Gábor utcát, önerőből felújítjuk a járdákat. Parkerdő-fejlesztést valósítottunk meg. A rendezvénytéren lévő játszóteret háromszorosára növeltük, s minőségi játszóelemekkel tettük még csábítóbbá. További tervünk, hogy a terület bővítésével családi parkot alakítsunk ki. 

   Útfelújítások, járdafelújítások zajlottak és zajlanak. Pályáztunk és önerővel egészítettük ki az összegeket. Bringaparkot hozunk létre, az Aktív Magyarország Program keretén belül 20 milliós támogatást nyertünk, s ugyanekkora összeggel egészítettük ki. A bringapark mellett húzódik a kerékpárút, amelyhez a Magyar Falu Programból nyertünk forrást, most kezdődik a felújítása. Megújult az önkormányzat épülete. 

   Az ökotudatosság, a környezetvédelem nagyon fontos számunkra, mert úgy gondoljuk, a mi felelősségünk, hogy jó körülményeket hagyjunk a következő generációkra. A jövőben olyan fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani, ahol alapvető cél a lehető legtöbb zöldfelület kialakítása, a megújuló energiák használata. A legerősebb motiváció, hogy a családokat, a gyerekeket helyezzük előtérbe. Remélhetőleg szép lassan megfiatalodik a település. Olyanná alakítjuk Villányt, hogy mindenki megtalálja itt a számítását. Új lakóparkot szeretnénk kialakítani, kész is a koncepció. 20-30 házas családi lakótelket alakítanánk ki és hat társasházépítési telket. A jövő év második fele a kitűzött határidő. A gyerekeknek, a jövőnek szólnak a sportfejlesztéseink is. A TOP3-as pályázataink között vannak pályafelújítási tervek is, az MLSZ-től 200-250 millió forintos forrást nyertünk nagy műfüves pályára, illetve a kis műfüves pálya lefedésére. A civilszférát is igyekszünk támogatni, munkájukat koordinálni, ugyanis ők a közösségépítésben nagyon fontos szerepet játszanak. 

   Beadtunk egy ipari parkos pályázatot is. Villánynak nincs ipari parkja. A vállalkozások próbálják a városba beilleszteni a saját területigényüket, de ez szétzilálja az optimális városi szövetet. Elsősorban a helyi vállalkozókat megcélozva és akár újakat is bevonva a város peremrészén tudnánk telephelyet kínálni. A teherforgalmat, a szennyezést is csökkenthetnénk a városban. A felszabaduló területeken pedig például szálláshelyeket lehet majd kialakítani.