A város ezeréves történetének egyik legsikeresebb fejlődési időszaka volt az elmúlt évtized, a TOP, a Modern Városok Program és az Európa Kulturális Fővárosa támogatásokból létrehozott fejlesztéseknek köszönhetően. Ezek megvalósításában fontos szerepe volt Porga Gyulának, aki 14 éve vezeti a várost, s akit a jövőről is kérdeztünk.

– Hogyan tovább a sikeres időszak után?

– Semmiképpen sem kívánunk hátradőlni, vagy lassítani. Sőt! A városvezetés elsődleges célja, hogy Veszprém 2030-ra a legélhetőbb európai városok listájának élmezőnyében szerepeljen a saját kategóriájában. Az elmúlt években az önkormányzatra külön feladatokat rótt a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program megvalósítása. Ennek keretében hihetetlen léptékű infrastrukturális fejlesztések valósultak meg. Ezekre most úgy tekintünk, mint amelyek eszközei a jobb, komfortosabb veszprémi élet elérésének. Tudjuk, hogy a város nagyot lépett előre az elmúlt évtizedben, de nem titkoljuk, hogy még bőven maradt tennivaló ahhoz, hogy 2030-ra az európai élhetőségi rangsorban az élmezőnyhöz csatlakozzunk. 

Örülök annak, hogy az általam irányított város felkerült az európai kulturális térképre, és a jól sikerült EKF-év itthon is nagyot javított a presztízsünkön. De ahogy sokan, mi is elsősorban a saját hazánkban szeretnénk „próféták” lenni. Nemcsak a turisták, a Veszprémbe látogató külföldi művészek és turisztikai szakemberek dicséretére vágyunk, sokkal inkább az itt lakók elismerésére.

– Milyen célokat fogalmaztak meg?

– Az életminőség és élhetőség javítására törekszünk évek óta, amely természetesen szubjektív megítélésű, de a mérhetőség, az összehasonlíthatóság érdekében vannak objektív mutatók is. A szakemberek vizsgálják például az óvodai férőhelyek számát vagy az utak és a közösségi közlekedés minőségét. És egyre jobban állunk! Számos óvodát, bölcsődét korszerűsítettünk, modernizáltunk, utakat újítottunk meg városszerte, teljesen lecseréltük a tömegközlekedési vállalatunk buszflottáját, és elkezdtük villamosítani a buszállományt. Saját e-bike kölcsönző hálózatot hoztunk létre, több tíz kilométernyi kerékpárutat építettünk, parkokat újítottunk meg, új zöldfelületeket hoztunk létre. Több száz új parkolót építettünk, valamennyi házi- és gyermekorvosi rendelőt megújítottuk, továbbá minden új fejlesztésünknél fontos szempont volt a hosszú távú fenntarthatóság is. Számos városi, belvárosi rozsdafoltot eltüntettünk úgy, hogy a leromlott állapotú épület új, hiánypótló funkciót is kapott.

– Melyek voltak az Európa Kulturális Fővárosa program legfőbb eredményei?

– Az Európa Kulturális Fővárosa program nemcsak egy csillogó eseményekből álló 2023-as év volt, hanem hosszú távú célokat tűztünk ki. Az EKF-nek köszönhetően több mint ötven kulturális és turisztikai létesítmény újult meg. Így lett például a 30 éve üresen álló egykori gyermekkórházból új tánc- és mozgásművészeti központ, az egykori vaskereskedői házból diákszálló. Megújultak a szállodáink, megvásárolhattuk az egykori bútorgyári területet a belváros közepén, amely ma már GyárKert kultúrparkként hazai és nemzetközi sztárok fellépőtereként öt-hat ezer ember szórakozását garantálja a koncerteken. 

– Mely területekre fordítanak külön figyelmet az elkövetkező időszakban?

– Tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg feladatunk van még a 2030-as céljaink megvalósításáig, például javítanunk kell a közművek és közszolgáltatások színvonalán. Napjaink egyik legnagyobb kihívása a parkolás, de az utak állapotán is szeretnénk tovább javítani, folytatni az intézmények energetikai felújítását, a karbonsemleges stratégiánk megvalósítását. Ugyanakkor nem feledkezünk meg a mikroprojektekről sem, melyek a lakosság igényei alapján, a helyi képviselők és a helyi lakosok közötti felmérések és kommunikáció során merülnek fel.

Jól ismerjük az egészségügyi szolgáltatások minőségének problémáit, s ennek javításában is számítunk az állam támogatására. A fejlesztések következő pillére a közösségépítés, amely legalább olyan fontos, mint az infrastrukturális beruházások. 

A közösség és a város életminőségének fontos mércéje az is, hogy milyenek az emberi viszonyaink, hogyan segítjük egymást a bajban, miként viszonyulunk a rászorulókhoz. A város ebből a szempontból jelesre vizsgázott a Covid-járvány idején, amikor az otthonukba bezárkózott időseket, a bezárásra kényszerült vendéglátóhelyeket, a szociális területen dolgozókat segítettük. Az összefogásunk erejét mutatta az is, amikor az EKF-évadot terveztük, hiszen egy kicsit mindenki hozzátette a magáét, hogy igazi veszprémi programsorozat valósulhasson meg. Közösségünk tehát többször bizonyított már, és ugyanígy számítunk a veszprémiekre a Európa Sport Régiója cím elnyeréséhez, valamint a 2030-as élhetőségi tervek elérésében is.