Veszprém megye értékekben gazdag

Veszprém megyei táj

Természeti kincsei, a Balaton és a Bakony kínálta turisztikai lehetőségei mellett aprófalvaira is joggal lehet büszke Veszprém megye. Történelmi borvidékek, műemlékek sora teszi figyelemre érdemessé a megyét, ahol Polgárdy Imrével, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökével tettünk virtuális kirándulást.

− Jó fekvésű, szerencsés elhelyezkedésű Veszp-rém megye. Milyen jellemzői, értékei vannak?

− Megyénk területe közel 4500 négyzetkilométer, lakóinak száma pedig megközelíti a 370 ezret. A 217 település közül 14 városi rangú. A települések egy részét „aprófalvakként” tartjuk számon, közülük harminc lélekszáma nem éri el a kétszázat sem. Többségük mindent megtesz az elnéptelenedés ellen, amelyre bizonyíték, hogy éppen a megyei önkormányzat kezdeményezésére a településeink felében már működik értéktár bizottság. A kistelepülések tehát szeretnék megmutatni önmagukat, az értékeiket, s ezzel nem csupán turistákat vonzva, hanem vállalkozókat is megnyerve ügyüknek. Joggal vagyunk büszkék természeti értékeink gazdagságára, a Balaton és a Bakony kínálta turisztikai lehetőségeinkre. Vállalom az elfogultság vádját, de szerintem ez az ország egyik legszebb fekvésű megyéje. Négy történelmi borvidék található nálunk, nem beszélve az 1100-nál is több műemlékről, történelmi emlékhelyről. Jelentősek a kulturális hagyományaink, mindenekelőtt a népművészet és a komolyzene területén.

− Hogyan jellemezhető a megye ipara és mezőgazdasága?

− Ami a mezőgazdaságot illeti, említettem a történelmi borvidékeinket, de a megyénk nyugati szegletén, a Kisalföld szélén található nagyüzemi növénytermesztés nem elhanyagolható része a hazai agráriumnak. A megye iparáról szólva az első hely a Pápán, Ajkán és Veszprémben található autóipari beszállító cégeké. Népgazdasági jelentőségű továbbá a vegyiparunk, a gépgyártásunk és az élelmiszeriparunk, de jellemző a megyére a szolgáltatási szektor és a kereskedelem magas színvonala is, továbbá a turizmus, amely a megye egyik húzóágazata.

− A Bakony, a Balaton, a történelmi borvidékek, a műemlékek sora megannyi turisztikai vonzerő. Milyen szerepet játszik a megye életében a turizmus?

− Az utóbbi években folyamatosan emelkedik a megyénkbe látogató turisták és nyaralóvendégek száma, természetesen elsősorban a Balaton-parton.

A turisztikai férőhelyek mennyisége 35 ezer körül mozog a megyében. A tó környékén az igényesebb vendéglátást keresik az idelátogatók, míg a Bakonyban inkább a falusi turizmus a jellemző, s az ott élők sokat is tesznek azért, hogy odacsalogassák a vendégeket. Az utóbbi tizenöt-húsz évben egyre népszerűbb úti cél a Balaton-felvidék. S tapasztalatból mondhatom, hogy a turistaútjaink jól kiépítettek és jól jelzettek, az illetékes erdészetek mindent megtesznek: kilátókat és pihenőket építenek, gondozzák és karbantartják az erdei utakat.

− Veszprém megye méltán lehet büszke oktatási intézményeire. Ön ezek közül melyek tevékenységét emelné ki az elsők között?

− Mindenekelőtt a Pannon Egyetemet kell megemlítenem. Az ott folyó kutatásoknak komoly a gazdasági jelentőségük, ám bennünket a szakemberképzéssel is segítenek. Az ő érdemük is, hogy Veszprém megyében az országos átlagnál kevesebb a munkanélküli, s például ők képzik a számunkra nagyon fontos turisztikai szakembereket. Az egyetem kiváló szakmai munkája országos, sőt nemzetközi viszonylatban is elismerésre méltó. S e témához tartozik még, hogy a szakmunkásképző intézetek munkáját nagymértékben segíti a megyei iparkamara, hiszen olyan szakembereket kell képezni, akikre szükség van a munkaerőpiacon.

− A helyi identitás és kohézió erősítése című TOP-pályázatra szeptember közepéig lehet benyújtani a támogatási kérelmeket. Hol tartanak e pillanatban?

− Az elsőkörös pályázatok elbírálása már megtörtént, az eredmények ismertetésére folyamatosan történik, természetesen időrendben előbb a nyertes pályázókat keresik meg. Az érintett településeken megkezdődtek a projektindító rendezvények, s hamarosan kiírják a közbeszerzési eljárásokat.

− Ön 2014 ősze óta elnöke a megyei közgyűlésnek. Hivatalba lépésekor milyen célokat tűzött önmaga, illetve a testület elé? A közeljövőben milyen fontos feladatok várnak a megyei önkormányzatra?

− Nekem a kinevezésemet követően az volt az egyik legfontosabb célom, hogy a már korábban említett kistelepüléseket felkaroljuk, segítsük őket. Erre voltak is elképzeléseim, például az, hogy időről időre az érintett aprófalvakban is tartok fogadóórákat. Persze ezeken a fogadóórákon nem érkeznek hozzám „tömegével” az emberek, de az ilyen alkalmakkor jól meg lehet ismerni a helyi dolgokat, az ott élők pedig fontosnak tartják azt, hogy a megyei elnök személyesen tájékozódik náluk. Elnéptelenedés, óvodai és iskolai ellátottság, munkanélküliség – megannyi megoldandó helyi probléma. Ami pedig a közeljövőt illeti, a megyei önkormányzat egyik legfontosabb feladata e kistelepülések segítése, felkarolása, mert az ott élők megérdemelnek minden segítséget, minden tiszteletet.