A vármegyei jogú város eddig is a kedvelt turisztikai célpontok közé tartozott, egyaránt vonzó volt a hazai és a külföldi vendégek körében is. Az idén Veszprémbe – mint Európa Kulturális Fővárosába – várhatóan minden eddiginél többen látogatnak majd el. A különleges évad hátteréről beszélgettünk Porga Gyulával, a város polgármesterével.

– Mit jelent Veszprémnek az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím? 

– A második magyar város vagyunk, amely elnyerte ezt a megtisztelő címet. Nálunk tekintélyesebb lélekszámú, gazdaságilag fejlettebb hazai városokat sikerült megelőznünk. Ennek oka az lehet, hogy bár kisebb közösség vagyunk, de igen gazdag a múltunk, erős az oktatási rendszerünk, változatos és sokszínű a kulturális és zenei életünk, s egyre markánsabb a kreatív iparunk. Veszprém – egy közelmúltban megjelent kutatás szerint – a legélhetőbb magyar város.  Elnyertük 2019-ben az UNESCO-tól  a Zene városa címet, beválasztottak bennünket a kontinens legvirágosabb települései közé, a közelmúltban pedig az Európa Ifjúsági Fővárosa címért folytatott versenyben jutottunk a legjobb négy közé. 

   Európai mércével mérjük magunkat, s hat évvel korábban ezért is határoztuk el, hogy megpályázzuk a kulturális főváros címet, amely hozzásegíthet bennünket a város közösségének további erősítéséhez, a hagyományaink ápolásához, új tradíciók meghonosításához és az infrastruktúránk fejlesztéséhez. Az EKF cím megszerzését ugyanis nem végállomásnak tekintjük, csupán olyan eszköznek, amely révén közelebb kerülhetünk vágyott célunkhoz, hogy 2030-ra – lakosságszámunknak megfelelő kategóriában – Európa 20 legélhetőbb városa közé kerüljünk. 

– Milyen fejlesztések valósulnak meg az EKF keretében? 

– Olyan infrastrukturális beruházásokat hajtottunk végre Veszprémben, amelyek a régóta üresen álló, funkció nélküli ingatlanjaink újrahasznosítására fókuszáltak. Élettel akartuk megtölteni leromlott állapotú tereinket. A veszprémiek legnagyobb örömére az 1995-ben bezárt egykori gyermekkórház épülete mozgásművészeti központként éledt újjá. Szintén megújult az a Ruttner-ház, amely évtizedek óta városunk egyik szégyenfoltja volt a vár tövében, és most hostel funkciót kapott, ezzel is enyhítve Veszprém turistaszálláshely-gondjait. Digitális tudásközpontot nyitottunk az egykori húsáruház helyén, a bezárt kultúrház pedig zenészek és művészek próbaterme lett. A belvárosban hatalmas közterületi zöldparkot hoztunk létre, és megkezdődött a vár teljes körű rekonstrukciója. A színház kiszolgáló épületét korszerűsítettük, a bábszínház új helyet kap. Utcákat újítottunk fel ötmilliárd forint értékben, kerékpárutakat építettünk, lecseréltük a teljes buszflottát. Megszépül a vasútállomásunk, és új szórakoztatóközpontot hoztunk létre Gyárkert néven a korábbi bútorgyár területén, ahol tavasztól őszig nagyszerű zenekarok szórakoztatják majd a közönséget. És még sorolhatnánk hosszan azokat a beruházásokat, amelyek azért valósulnak meg, hogy a veszprémiek és a hozzánk látogatók kulturális élete minél színesebb és élménygazdagabb lehessen. 

– Az idei  programsorozat milyen hatással van a turizmusra? 

– Az EKF évadnak még a fele sem telt el, de máris nagyon büszkék vagyunk az eddig elért eredményekre. Például hetedik helyezést értünk el a European Best Destinations 2023 versenyében, és első helyen végeztünk az Európa legjobb családbarát városa megmérettetésben. Bízunk benne, hogy az idei programsorozattal sikerül meghosszabbítanunk a szezont. Ennek érdekében a januári nagyszabású megnyitó után februárban a Holtszezon irodalmi fesztivállal csábítottuk a vendégeket, áprilisban már a blues szerelmeseinek kedveztünk, májustól pedig valóságos kulturális nagyüzem indult el. Megnyílik a börtönmúzeum, a 21. századi igényekhez igazított Laczkó Dezső Múzeum, valamint a Művészetek Háza színes programjai is kifejezetten a turistákat kívánják szolgálni. Nem beszélve a komoly- és könnyűzenei koncertek menüsoráról a Gyárkertben.

– A vendéglátóhelyek mennyire készültek fel a korábbinál is több vendég fogadására? 

– Az EKF által meghirdetett Utcakép programban üres üzlethelyiségek, használaton kívüli épületek és elhagyott terek kaptak lehetőséget az újjászületésre. Pályázat útján választottuk ki az újra megnyílt helyek üzemeltetőjét, így az üzletek, kávézók, éttermek lehetőséget adtak a helyi vállalkozóknak, akik mertek nagyot álmodni. A felújított helyiségek a fenntarthatóság jegyében kínálnak valami újat, ami eddig hiányzott Veszprémből. 

– Milyen évet zárt az önkormányzat 2022-ben? 

– Köszönhetően a város gazdasági teljesítményének, több adóbevétel érkezett a városba, mint amivel előzetesen kalkuláltunk. A biztonságos működés mellett bőven jutott fejlesztésre is a tavalyi évben. 

– Hogyan sikerült kezelni az energiaválság miatt kialakult helyzetet? 

– Az önkormányzat megalapította az Energetikai Tanácsot, melynek feladata volt, hogy a 2021. évi 70 százalékára csökkentse le a jelenlegi fogyasztást. Csupán néhány kisebb irodaházat zártunk be, a megyei könyvtár rövidített nyitvatartással működött március 1-jéig, de a veszprémi kulturális intézmények többségében jelentős energetikai felújítás történt, így például a Dózsavárosi Könyvtárban, a Laczkó Dezső Múzeumban, ezért ezekben az intézményekben nem volt szükség korlátozásra. Legnagyobb kulturális központunk, az Agóra nyitvatartásán nem változtattunk, mert fontos volt számunkra, hogy a közösségi élet ne csorbuljon a hosszas bezárásokkal járó COVID-járvány után. 2022 végén beszereztük a 2023-as működéshez szükséges villany- és gázmennyiséget, melyek az őszi árakhoz képest sokkal kedvezőbbek volt. A 2023-as költségvetést sikerült úgy összeállítanunk, hogy nemcsak a biztonságos működést tudjuk megteremteni, hanem a továbblépés lehetőségét is, hiszen Veszprémben jelenleg is számos beruházás és fejlesztés zajlik. 

– Melyek az elkövetkező időszak tervei? 

– A 2023-as tervek sikeres végrehajtása az elsődleges cél, hiszen az Európa Kulturális Fővárosa évad januári nyitóceremóniáját, óriási érdeklődés mellett, pozitív hazai és nemzetközi visszhanggal rendeztük meg. Ezt a felfokozott ünnepi hangulatot szeretnénk végigvinni az idei évben úgy, hogy tovább erősítsük a veszprémi közösséget. Mint említettem, azért dolgozunk, hogy 2030-ra Európa legélhetőbb húsz városa közé tartozzon Veszprém. Erről szól a már közzétett stratégiánk, és az ehhez a célhoz vezető utat kívánjuk a veszprémi polgárok közreműködésével programpontokba foglalni az év második felében