A megyeszékhely komoly versenyben nyerte el a megtisztelő, ugyanakkor nagy felelősséggel, egyfajta édes teherrel járó Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet, melyet a földrajzi elhelyezkedését kihasználva a balatoni és bakonyi régióval közösen valósít meg. Porga Gyulával, Veszprém polgármesterével arról beszélgettünk, hogy miképpen készülnek a jövő évre.

– Mit jelent ez a cím a városnak?

– Óriási lehetőséget Veszprém és a térség számára, egyfajta ösztöndíjat. Már az előkészítés is izgalmas időszak volt, hiszen sokat tudtunk a városra nehezedő kihívásokról beszélgetni – őszintén. Jó volt megtapasztalni, hogy a független, nemzetközi szakmai zsűri is figyelemre méltónak ítélte meg a válaszokat, melyeket a saját kihívásainkra fogalmaztunk meg, így Veszprémnek és térségének ítélte az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet, a végső döntésnél Győr és Debrecen városával versenyezve. A titulus megtisztelő, ám nagy felelősséggel is jár: nemcsak vendégül látjuk Európát, de az egész magyarságot, Pannónia hagyományait is megmutatjuk. Elkészült a város 2030-ig szóló stratégiája, mely szerint szeretnénk 2030-ig Európa legélhetőbb húsz városa közé tartozni a lakosságszámunk szerinti kategóriában. Az Európa Kulturális Fővárosa cím viselésének lehetősége meggyorsítja és elérhetőbbé teszi ezt a célt. A programot úgy valósítanánk meg, hogy 2023 után Veszprém még jobb, még élhetőbb, még szerethetőbb város legyen. Erősödnünk kell a közösségeinkben, a kreatívipar infrastruktúráját szeretnénk javítani, a közszolgáltatások minőségét tovább fejleszteni. Az a célunk, hogy Veszprémben jó legyen gyerekként felnőni, felnőttként gyereket nevelni, vállalkozóként sikeresnek lenni, nyugdíjasként biztonságos, nyugodt, ugyanakkor aktív környezetben élni. Szeretnénk, hogy a városlakók éljék, használják és szeressék a várost. 

– Mindez hogyan érinti a térséget?    

– A pályázati anyagok megfogalmazásakor is tudtuk, hogy szeretnénk túllépni a közigazgatási határainkon, és a balatoni, valamint a bakonyi térséget is bevonni a terveinkbe, céljaink megvalósításába. Példaként szolgált az egykori városvezető, Komjáthy László is, aki egy 1929-es feljegyzésben így írt: „Veszprém nem találta a helyét az új magyar életben. Azt hiszem: a fordulópont elérkezett, az irány adva van, és ez a Balaton! Ki kell építenünk azt a kapcsolatot, ami a várost fűzi a Balatonhoz, ezt a kedvező fekvést, ezt a közeli távolságot fel kell használnunk.” 

   A példa és a tapasztalat is azt mutatja, a város és a térség egymásra vannak utalva. Veszprém erejét is az jelenti, ha a régió és vállalkozásai sikeresek. Ez alapján fogalmaztuk meg a 2018-ban benyújtott pályázatunkat is: bár városként jelentkeztünk, az egész balatoni és bakonyi térséget átölelve versenyeztünk, azóta pedig 120 önkormányzat csatlakozott a felhívásunkhoz. 

– Hol tartanak az infrastrukturális fejlesztések? 

– Terv szerint haladunk a beruházásokkal. Zajlanak a városban azok a nagy programok, melyek hosszabb előkészítést igényelnek. Feltételes közbeszerzéseken mértük meg a piaci lehetőségeket, nagyon sok infrastrukturális elképzelésünk volt, viszont racionálisan feltérképeztük, melyek azok, amiket mindenképp szeretnénk megvalósítani. Akadt, amit végül el sem indítottunk, mert úgy ítéltük meg, hogy nem fér bele a költségvetésünkbe. Nemcsak a beruházás költsége volt fontos szempont a mérlegelésnél, hanem a fenntarthatóság is, ugyanis igyekszünk minden megújuló infrastruktúrát hosszú távon is működtetni.

– E fejlesztések beilleszkednek a város korábbi terveibe? 

– A közösség erősítése és a közszolgáltatások minőségének javítása mellett az idegenforgalom és a turizmus igényeihez, a legújabb trendekhez igazítjuk a városi közszolgáltatásokat is. A térség jó megközelíthetőségének szempontjából meghatározó a szerepe a 8-as főútnak, a Veszprémet elkerülő szakasz idén év végéig elkészül.

– Mi a helyzet a programturizmussal?

– Szeretnénk megőrizni és erősebbé, gazdagabbá tenni a hagyományos nagy programjainkat, melyek eddig is kirajzolták a város kulturális arcélét. Ez a térségnek is kihívást jelent, hiszen a város a Balaton idegenforgalma miatt kicsit kiszolgáltatott, egymásra vagyunk utalva, ezért a négyévszakos turizmus irányába teszünk próbálkozásokat. Nemcsak Veszprémben, hanem a térségben is számos olyan programot valósítunk meg, melyek nem a klasszikus nyári időpontokat célozzák, hiszen a térség nem csupán nyáron, hanem egész évben érdekes a turistáknak.