Vásárosnamény a Bereg fővárosa három folyó találkozásánál

A város polgármestere, Filep Sándor szerint: ahol az autópálya véget ér, ott kezdődik Vásárosnamény. Beszélgettünk a város mindennapjairól, a munkahelyteremtésről, a közlekedésbiztonság javulásáról és a turizmus fontosságáról is. Minden témánál érezhető, hogy a városvezető ars poeticája a helyiek életminőségének javítása.

 

− Milyen a munkaerő-piaci helyzet Vásárosnaményban?

− Az új munkahelyek létrejötte szab irányt egy kisváros életében, hiszen például a Swiss Krono gyár teljes megújulása 120 új munkahelyet hozott a térségbe. A kisebb vállalkozások száma is folyamatosan bővül, egyre többen alkalmaznak 5-8-10 munkavállalót. A közmunka szerepe kezd háttérbe szorulni. Három éve még 530 közmunkás dolgozott a városban, mostanra 280-nál is kevesebb a számuk.
A szakképzett munkaerő hiánya és a munkanélküliség együttesen van jelen a térségben, mindkettőn képzéseket indító pályázati források lehívásával próbálunk javítani. A nemrég létrehozott Foglalkoztatási Paktum Irodában 180-190 millió forintot lehet képzésekre fordítani, az igények előzetes felmérése után.

− Mire alapozható a település fejlődése?

− Vásárosnamény erősségét az adja, hogy az önkormányzat, a vállalkozások és a civilek egysége javítja a lakosság helyzetét. 2013-ban mintegy 600 millió forint adósságot vállalt át az önkormányzattól a kormány, az állam. Jól alakult a helyzetünk, hiszen az adóbevételeink jelentős tételt képeznek a költségvetésünkben, s ezáltal az önkormányzat is a saját lábára tudott állni.

− Ön több nyilatkozatában is hangsúlyozta az autópálya fontosságát.

− Ahol az M3-as autópálya véget ér, ott kezdődik Vásárosnamény. Kormányzati döntés született arról, hogy az autópálya érje el a keleti határt. Az M3-as építése ugyanakkor a városban bizonyos nehézségeket is okoz, hiszen még nem épült ki az elkerülő rendszer. Az M3-as pálya továbbvitelével, valamint az M34-es gyorsforgalmi út megépítésével Vásárosnamény remélhetőleg tehermentesíthető lesz az átmenő forgalomtól. Addig is kérjük a lakosság türelmét. A rendőrséggel és a polgárőrséggel együtt a városvezetés is folyamatosan odafigyel arra, hogy az aktuális helyzetnek megfelelően frissítsük a közlekedési koncepciónkat.

− Errefelé jövet sok kerékpáros turistát láttam…

− Vásárosnamény kerékpárosbarát település. Tovább bővül a kerékpárút-hálózatunk, a közelmúltban nyertünk egy pályázaton: több mint 2 km új szakasz épül, amely majd Kisvarsányt köti össze a városközponttal. Egy kormánydöntés értelmében a Beregi Árapasztó Tározó töltéskoronáján 50-60 km hosszú kerékpározható út épül. A töltés folyamatos mozgásban van, repedések keletkezhetnek rajta, de ettől függetlenül kerékpárral járható, ezáltal a beregi és a szatmári települések elérhetők. Ide kapcsolódik a templomút-program is, amelynek révén a felbecsülhetetlen eszmei értékkel bíró térségi templomok megközelíthetők lesznek.

A város egyik kitörési pontja a turizmus, amivel élni szeretnénk. Már korábban vásároltunk 20 hagyományos és 10 elektromos kerékpárt, city guide-dal. Ez a rendszer megmutatja, mit érdemes megnézni, és hogyan lehet eljutni oda. Bekapcsolódtunk a Lapátos pihenőhelyek sorába, amellyel azt szeretnénk elérni, hogy aki a Tisza és a Szamos összefolyásánál fekvő Gergelyiugornyára kerékpárral érkezik, hajóba tudjon ülni, aki pedig hajóval érkezik, tudjon bringára pattanni, és azzal bejárni a vidéket. Az önkormányzat részt vesz egy 1,3 milliárd forint értékű megyei turisztikai programban, amelyből 161 millió forintot a homokos, lassan mélyülő gergelyiugornyai Tisza-part fejlesztésére lehet fordítani. Keressük a közös nevezőt a túrázók és a bulizók között, hogy ismét családbarát Tisza-parttá válhasson a környék.

Ami pedig a vásárosnaményi látnivalókat illeti, kiemelném a Tomcsányi-kastélyt, amely a Beregi Múzeumnak ad helyet. Az országos hírű vaskályha- és öntöttvas gyűjtemény mellett a tájegység népi kultúráját bemutató kiállításon a beregi hímzések és szőttesek mellett hímes tojások, építészeti emlékek, a régmúltból származó bútorok és használati tárgyak tekinthetők meg. A Szilva Termál- és Wellnessfürdő vizét 2014-ben minősítették gyógyvízzé. A 700 méter mélyről felszínre törő alkáli hidrogén-karbonátos gyógyvíz nagy mennyiségben tartalmaz nátriumot, kloridot és szulfátot. Az úszás kedvelőinek a 16 méter hosszú, 120 centiméter átlagos vízmélységű úszómedence nyújt kellemes kikapcsolódást. A fürdő wellness-szolgáltatásai segítik a látogatók testi és szellemi felfrissülését, a legkisebbek pedig a vízi óvodában tölthetnek el felhőtlen perceket.