Uniós támogatás segíti a hazai folyók és tavak vízitúra-útvonalainak fejlesztését
Körülbelül kétmilliárd forintból fejlesztik és kapcsolják hálózatba a Duna, a Tisza, a Balaton és a Velencei-tó vízitúra-útvonalait. A három megyét érintő, európai uniós támogatásból finanszírozott beruházás első része a Felső-Tisza tizenöt vízitúra-megállóhelyét érinti.
Megállóhelyeket építenek és újítanak fel, a vízitúrázáshoz kapcsolódó eszközöket szereznek be és a fenntartható működéshez szükséges szolgáltatásfejlesztés valósul meg Magyarország vizein a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázati kiírása segítségével. A fejlesztések első körének megvalósítására kétmilliárd forint áll rendelkezésre. Ez az összeg a Duna teljes magyarországi, illetve a Tiszának a Körösökkel kiegészített hazai szakaszát, a Balatont és a Velencei-tavat érintő fejlesztéseket tartalmazza. A nagyobb vízfelületek úgynevezett ráhordó hálózatait jelentő kisebb folyók és folyószakaszok esetében a fejlesztési forrásokat a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatai biztosítják majd.
A projekt konzorciumvezetője, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ), amelynek elnöke, Baráth Etele arról tájékoztatta a sajtót, hogy a szervezet a versenysportban elért eredmények megtartása mellett egyre több figyelmet fordít a szabadidősportokra is. Ennek részeként tűzték ki célul a vízitúra-útvonalak és az ezzel összefüggő szolgáltatások fejlesztését. Az MKKSZ tervei szerint elsőként a Felső-Tiszát érintő támogató pályázatot nyújtják be, amelyben tizenöt megállóhely korszerűsítése szerepel. A megállóhelyeket kajak-kenu pontoknak fogják hívni, ahol a szabadidősportokkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak az érdeklődők számára.
Ez a turisztikai koncepció csatlakozott a kormány által elindított Bejárható Magyarország Programhoz, amely aktív turisztikai hálózatok létrehozásával segíti az ország értékeinek megismerését. Az erre a célra kiírt GINOP-forrásokra konzorciumban pályázhatnak a helyi önkormányzatok, az egyesületek és az MKKSZ.
A tervezett tizenöt megállóhelyből tizenegy Szabolcs-Szatmár-Bereg, három Borsod-Abaúj-Zemplén, egy pedig Hajdú-Bihar megyei település folyószakaszát érinti.
Fotó: Vida Tünde