A régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban is lakták a környéket, a történészek pedig elfogadott tényként kezelik, hogy a település neve Árpád fejedelem harmadik fiától származik. A több mint 700 éves Üllő jelenéről és fejlődési irányairól Kissné Szabó Katalin polgármestert kérdeztük.

− Üllő az idén ünnepelte várossá válásának 10. évfordulóját. Mit jelentett az elmúlt tíz esztendő a település életében?

− 2014-ben látott napvilágot az „Így épül Üllő városa” című képes kiadványunk, amelyben bemutattuk a város fejlődésének számottevő eredményeit, ingatlanvagyonunk jelentős gyarapodását, a közbiztonság erősödését segítő rendőrőrsöt és számos olyan, az életünket meghatározó eseményt, amelyre méltán vagyunk büszkék. Amikor azonban elhatároztuk, hogy várossá válásunk 10. évfordulójára összegyűjtjük az elmúlt tíz esztendő eredményeit, megálltam egy pillanatra. Vajon mi újat tudunk még bemutatni a város lakosságának? Hogyan kellene sommásan és mégis kifejezően az itt élők elé tárni a városi létünk tíz évének összes jellemzőjét?

Ekkor került a kezembe egy 2004-es jegyzőkönyv, amelyben rátaláltam egy korábbi képviselőtársam, dr. Kövér Tibor gondolataira, amelyet a várossá nyilvánítás kezdeményezésekor mondott el. Szerinte a városi működésnek létezik egy belső, szubjektív jellemzője, tudniillik, hogy miképpen élnek ott az emberek, hogyan működnek, mit tartanak fontosnak, milyen értékeket képviselnek. Akad ugyanis olyan település, amely infrastrukturálisan talán még nem felel meg a városi lét feltételeinek, ám a meglévő közösségeinek a működése már a városias létformát követi. És persze ennek a fordítottjára is van példa.

− Üllő tehát az előbbi községek közé tartozott…

− Pontosan. Tudtuk, hogy amikor majd a fejlesztésekről kell döntenünk, azt kell szem előtt tartanunk, hogy mitől fog élhetővé válni a településünk egy polgárember számára. Így végül azt gondoltuk, hogy semmi mást nem kell tennünk ebben a jubileumi kiadványunkban, mint megmutatnunk önmagunkat, kikké váltunk az elmúlt tíz évben, városi polgárok lettünk-e valamennyien. Az oly sokat emlegetett „élhető kisváros” címre vajon rászolgáltunk-e már? Büszkék vagyunk az eredményeinkre, melyeket az „Építsük együtt Üllőt” jelmondata határozott meg, s amelynek keretében uniós és hazai pályázatokon szerepeltünk sikeresen.

− Milyen beruházásokon dolgoznak Üllőn, illetve milyen fejlesztéseket terveznek a következő években?

Csupán a legfontosabb beruházásainkat említem. Újjáépítettük a településközpontunkat, részt vettünk az ivóvízminőség-javító programban, játszótereket, szabadidőparkokat létesítettünk, korszerű sportcsarnokot és sportpályát működtetünk. A településüzemeltetési feladatokat saját cégünk végzi, a rendkívül sokszínű civil szerveződéseinket nemcsak anyagilag támogatjuk, hanem erkölcsileg is. Megkaptuk a befektetőbarát település címét, gyümölcsöző kapcsolatot ápolunk az itteni vállalkozókkal, és a mindennapokban igyekszünk odafigyelni lakosaink kisebb ügyes-bajos dolgainak intézésére is. A következő években folytatni szeretnénk a településközpont fejlesztését, egy korszerű, kellő számú parkolóval rendelkező termelői piacot kívánunk működtetni a központban, amelyhez azonban még területeket kell vásárolnunk.

Amennyiben lehetőség nyílik rá, pályázatot nyújtunk be kerékpárutak építésére. Az intézményeink tekintetében energiahatékonysági pályázatokon is szeretnénk indulni. Természetesen az útkarbantartások mellett egy-egy út felújítása is szerepel a terveink között.

− A középtávú városfejlesztési koncepciónak melyek a legfontosabb elemei?

− Komoly tervünk, hogy a város északi részein gazdaságfejlesztésre alkalmas területeket jelöljünk ki, amelyek nemcsak Üllő, hanem a környező települések és a főváros peremkerületeinek lakossága számára is nyújthatnak munkahelyeket. A városnak két ipari parkja van, melyek fejlesztése az önkormányzat érdeke is, ezt szem előtt tartva önkormányzatunk két fővel képviseltette magát Kínában, a kínai−magyar termékklaszter delegációban. Mindezeken felül új tömbbelső-feltárások is szerepelnek a terveink között, így új lakóparkok jöhetnek létre, illetve közintézmények válhatnak könnyebben elérhetővé.

− Az idén is felállítják a városközpontban a Mindenki karácsonyfáját? Milyen programok árják az üllői családokat?

− Igen már hagyomány Üllőn a „Mindenki karácsonyfája” ünnepség. Igyekszünk minden évben újabb dolgokat kitalálni, és színesebbé tenni az adventi várakozást. Az idén adtuk át a honismereti épületünket, ahol most a különböző korok karácsonyfáit mutatjuk be. December 16-án lesz a „Jézuska-járat”, aminek főangyala Majorosi Marianna Kossuth-díjas énekes. Ezen a napon a művelődési házban megajándékozzuk a rászoruló gyermekeket. December 20-ának délutánján mézeskalácssütő versenyt rendezünk. Természetesen mindenkit szeretettel várunk Üllő város programjaira.