A történelmi örökségre és a nemzetiségi hagyományokra épülő töretlen fejlődés jellemzi Újhartyánt, amelyhez hozzájárul az önkormányzat megfontolt és következetes gazdaságpolitikája. Terveiket minden esetben előre megfontoltan és céltudatosan próbálják megvalósítani. Schulcz József polgármesterrel beszélgettünk.

‒ Hogyan írná le Újhartyán gazdaságát?

‒ Városunkat az erős lábakon álló helyi gazdaság jellemzi. Az ipari park tőkeerős vállalkozásokat tudott a településre csábítani, köszönhetően a kedvező közlekedésföldrajzi pozíciónak és a munkakultúrának. Markáns gazdasági arculatunkat az ipari parkban tevékenykedő cégek rajzolják meg. Ezek a tőkeerős vállalkozások a város gazdasági és pénzügyi pályáját is biztos alapokra helyezik. A helyi gazdaságban a szolgáltatói szektor térnyerése figyelhető meg. 

‒ A városi rang mennyiben változtatta meg a település életét?

‒ Amikor 2013-ban elnyertük a városi rangot, meg kellett fogalmaznunk, hogy milyen irányba akarunk fejlődni. Tudtuk, hogy a népességmegtartás, de még inkább a lakosságszám lassú, de folyamatos növelése az alapja a város hosszú távú fejlődésének. Aminek záloga, hogy az itt élő emberek megtalálják a számításukat, kötődjenek a településhez, és tegyenek a város fejlődéséért szellemi és gazdasági értelemben is. A gazdaságfejlesztés a város pénzügyi stabilitásához nélkülözhetetlen, de ez alapozza meg a településképi és az intézményfejlesztések hátterét, valamint Újhartyán térségi szerepköreinek erősítését is. A településkép tekintetében az alapvetően falusias, illetve kertvárosias jelleg megőrzésére törekszünk. A központi településrészen azonban, a közfunkciókat ellátó épületeknél, az átgondolt, modern építészeti megoldások eredményesen járulhatnak hozzá a város általános arculatának fejlődéséhez. Célunk a közösségi hagyományaira építő és stabil gazdasági alapokon nyugvó, élhető kisváros megteremtése.

‒ Milyen fejlesztések várhatók?

‒ Az építőipari áremelkedések miatt a tervezettnél később, csak 2020-ban tudtuk birtokba venni a Városházát és a bölcsődét. Úgy gondolom, most egy kicsit óvatosabban kell terveznünk a jövőt illetően. Bár megfontoltak vagyunk, de azért igyekszünk minden pályázati lehetőséget megragadni. A Magyar Falu Program keretében kerékpárutakat, járdákat építünk, újítunk fel. Közösségi színtereket fejlesztünk, az ipari parkban pedig infrastrukturális fejlesztéseket hajtunk végre. Döntésre vár a sportcsarnok-pályázatunk és a térségi kerékpárút-hálózat fejlesztése is. Feladatul tűztük ki, hogy olyan tereket hozzunk létre, amelyek találkozási pontként szolgálhatnak a településen élők számára, és szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmasak. Ezek szellemében a stratégiai helyeken lévő ingatlanok megvásárlásával zöldterületeket hoztunk létre.

‒ Mit lehet kiemelni a város gazdag kulturális és sportéletéből?

‒ Ha ezt a kérdést egy évvel ezelőtt teszi fel, akkor elsőként az immár hagyományos városnapot és a Hartyánfesztet említettem volna, amelyekre a térségből több ezren jönnek el. Valamint a színházi előadásokat, a mozit, a zenés délutánokat, a zenekari koncerteket, a nemzetiségi hagyományőrző rendezvényeket, a kiállításokat, a civil szervezetek programjait. Most csak abban bízom, hogy az emberek már nagyon vágynak ezekre a programokra, és ha majd lehet, megint telt házakkal tudjuk megrendezni ezeket.

‒ Mindig is büszkék voltak a sváb hagyományaikra. E területen változatlan a civil szervezetek aktivitása, a lakossági összefogás, az itt élők identitása?

‒ Újhartyán gazdag sváb tradíciókkal bíró település Pest megye déli részén. Ez a múltban gyökerező mély társadalmi és közösségi hagyomány erős szellemi és kulturális tőkével ruházza fel a települést és az itt élő közösséget. Ennek bizonyítéka, hogy ma már a nemzetiségi óvoda és iskola is a helyi nemzetiségi önkormányzat égisze alatt működik. A civil szervezeteink lelkesedése sem csökkent. Míg az önkormányzat biztosítja, támogatja a működésüket, addig a civil közösségek a munkájukkal segítik a város fejlődését. Az elmúlt időszakban több mint 100 millió forintot költöttünk a város költségvetéséből arra, hogy létrehozzunk, fejlesszünk olyan, a közösség összekovácsolására alkalmas kulturális helyszíneket, közösségi tereket, amelyek hozzájárulnak a helyi társadalom „újhartyáni” identitástudatának erősítéséhez.