Új edzéshelyszínen, új kihívásokkal
Olvasóink közül bizonyára mindenki jól emlékszik arra, hogy idén nyáron a kazanyi úszó-világbajnokságon Cseh László ismét a dobogó legfelső fokára állhatott. Tíz évvel a montreali aranyérem után Laci pályafutása második nagymedencés vb-címét szerezte, ezúttal 200 méteres pillangóúszásban. A törökbálinti uszoda versenymedencéjének partján kaptuk mikrofonvégre.
− Elek Sándor polgármester a vele készült interjúban büszkén említette, hogy ön bő esztendeje a törökbálinti uszodában készül a versenyekre. Milyen megfontolásokból tette át székhelyét e kisvárosba?
− 2014 tavaszán sportpályafutásom olyan szakaszához érkeztem, amikor megérlelődött bennem az elhatározás arra, hogy a további eredmények érdekében új edzésmódszerekkel kísérletezzek. Ez természetszerűen edzőváltást is jelentett. A Törökbálinton edzősködő Plagányi Zsolt irányításával folytattam a versenyévadot, új helyszínen, ebben a nagyszerű uszodában. Az csupán menet közben derült ki számomra, hogy maga a környezetváltozás szintén inspirál engem, jót tesz nekem, s ezt az idei eredményeim sorra visszaigazolták. Nagyon jól érzem magam ebben az uszodában.
− Plagányi mesternek szerepe van abban, hogy az olimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok vegyes- és hátúszó idén pillangóban jutott a legmagasabbra?
− Azt gondolom, hogy igen. Amikor tavaly immár az ő irányításával végeztem az edzéseket, menet közben szinte észrevétlenül vezetett rá engem arra, hogy pillanatnyilag ebben az úszásnemben a legnagyobbak a lehetőségeim. Egyébként azt tapasztaltam, hogy Zsolt keze alatt a versenyévadot követő néhány hetes pihenés, majd a kemény alapozó időszak után a formába lendülés is könnyebben ment. Nem utolsósorban pedig a lakóhelyemről, Halásztelekről a törökbálinti uszoda alig több mint tízpercnyi autóút csupán.
− Jól tudom, hogy a 2017-es budapesti vizes vb-n még szeretne rajtkőre állni?
− Egyelőre a kitűzött cél a 2016-os riói olimpia. Edzőmmel ennek megfelelően alakítjuk ki a következő hónapok edzésmunkáját, illetve igazítjuk ehhez az olimpiáig tartó versenyévadot. 2017 még odébb van, de természetesen tiszta szívemből remélem, hogy lesz elegendő erőm és lendületem ahhoz, hogy hazai közönség előtt fejezzem be a sportpályafutásomat.
− Tervei a civil életben?
− A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója vagyok, műszaki menedzser szakon tanulok, és reményeim szerint a jövő esztendőben rajthoz állhatok a diplomaosztáson.
− Mindezek mellett ön részt vesz a Magyar Úszó Szövetség sportolói bizottságának munkájában is. Hány órából áll egy napja?
− No, a sportvezetői munkám nem jár sok elfoglaltsággal. Néhány éve kértek fel arra, hogy segítsem a szövetség munkáját, és ezt én örömmel vállaltam. Természetesen ott vagyok az elnökségi üléseken, ahol igyekszem megosztani társaimmal a tapasztalataimat.
− Azt már meg sem merem kérdezni, hogy akad-e valamilyen szabadidős hobbija…
− Nagyon szeretek horgászni, de erre mostanában valóban nehéz időt szakítanom.
− Ajjaj, tehát még egy vizes sport… Magazinunk december negyedikén jelenik meg. Ön az előző napon ünnepli 30. születésnapját. Az olvasóink nevében is kívánok boldog szülinapot, és további sportsikereket!
− Köszönöm szépen a jókívánságokat.
Tovább bővült az éremgyűjtemény
December elején, a netanyai rövidpályás úszó Európa-bajnokságon Cseh László három számban is (100 és 200 méteres pillangó, 200 m vegyes) a dobogó legmagasabb fokára állhatott. A magyar úszóválogatott egyébként tizenegy arannyal, három ezüsttel és egy bronzzal a nemzetek éremtáblázatának élén végzett a rövidpályás úszó Európa-bajnokságon.