Jelenleg a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) sikeres végrehajtása a Csongrád Megyei Önkormányzat legfontosabb feladata. A nemzetközi kapcsolatok pedig jelentős szerepet játszanak a befektetésösztönzés és a foglalkoztatás területén – fogalmazta meg a kiemelt célokat a megyei közgyűlés elnöke, Kakas Béla.

− Csongrád megye milyen összeggel részesül a TOP-programok megvalósítására fordítható országos támogatási keretből?

− Összesen mintegy 73 milliárd forint TOP-forrás áll a megye rendelkezésére a 2020-ig tartó uniós ciklusban. Az említett összeg megoszlik: a megye 58 települése összesen 29,19 milliárd forintra pályázhat, a megyei jogú két város közül Szeged 33 milliárd, Hódmezővásárhely pedig 10 milliárd forintra. A fő prioritás szerint az elnyerhető támogatások 60 százaléka direkt vagy indirekt módon a gazdaság fejlesztését szolgálja.  Csongrád megyében több helyen új, korszerű infrastruktúrával ellátott ipari területek jönnek létre. Ipari park létesítésére a legkisebb település is pályázhat, hiszen az emberek számára fontos cél, hogy helyben találjanak munkát, megélhetést. Mivel alapvetően agráradottságok jellemzik az 58 települést, a pályázók fő célja az élelmiszer-feldolgozás, és ehhez kapcsolódóan az agrárlogisztika fejlesztése, vagyis az úgynevezett rövid élelmiszerláncok kiépítése, ami komoly előrelépést jelent a helyi gazdaságélénkítésben és a foglalkoztatásban. A fejlesztéseknek köszönhetően a kisebb települések is be tudnak kapcsolódni a versenyszférába. Erősödik a helyi piac, ahol a lakosság közvetlenül vagy közvetetten juthat hozzá a térség kiváló minőségű alapanyagaihoz, félkész, illetve késztermékeihez. A megye tájegységei közül a Homokhátságon, Mórahalmon és térségében a fűszerpaprika, Szentesen a primőr zöldségtermesztés és a hajtatott zöldségkultúra a jellemző.  Szeged és Hódmezővásárhely környékén számos zöldségkultúra mellett meghatározó a növény- és az állattenyésztés.

− A fennmaradó 40 százalék milyen célokra fordítható, illetve Csongrád megyében melyek a kiemelt fejlesztési célterületek?

− Például a kerékpárutak építése nálunk kettős célt szolgál, szervesen összekapcsolódik a turizmussal és a munkába járással.  Az óvodák és a bölcsődék megkönnyítik a fiatal családok életét, hiszen biztonságban, otthon, a szülőfalujukban tudhatják gyermekeiket, amíg dolgoznak.

A közszolgáltatást végző alapintézmények felújítása és az energia-korszerűsítési programok megvalósítására igényelhető támogatások közvetetten elősegítik a klímatudatos gondolkodást a lakosság körében is. A TOP keretéből a tízezer lakos alatti települések pályázhatnak a szociális szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra kiépítésére, csapadékvíz-elvezető rendszerek létrehozására, amelyekre nagy igény van ezekben a községekben.   

− A foglalkoztatás bővítése a települési önkormányzatok számára kiemelt feladat. A TOP milyen lehetőségeket nyújt erre?

− A program megvalósítása a megyei önkormányzat és a kormányhivatal konzorciumi együttműködése keretében valósul meg, ahol a megyei önkormányzaté a koordináló szerepkör, a kormányhivatal pedig a szakértelmet adja.  Az úgynevezett foglalkoztatási paktum egyszerre kezeli a munkanélküliséget és a munkaerőhiányt, fő célunk az egyensúly megteremtése. A helyi cégek igényei szerinti képzéseket valósítunk meg. A közvetlen információáramlást segítik a megye foglakoztatási térségeiben működő paktumirodák. A támogatott képzéseket az ide befutó vállalkozói igények alapján indítjuk el. Meglehetősen jók a tapasztalatok, eddig 313 pályázat érkezett be, az elbírálások befejezés előtt állnak, a nyertes programok 90 százaléka szerződéskötés vagy közbeszerzési eljárás alatt áll. Joggal mondható, hogy a települések megtanultak pályázni, a fejlődésüket elősegítő rövid, közép- és hosszú távú célok mentén gondolkodni.  

− Kiemelt célként említette külkapcsolatok, azon belül is a határ menti együttműködések bővítését…

− A Vajdasággal és Temes megyével évtizedes kapcsolatok kötnek össze bennünket. Számos közös pályázatot valósítottunk meg uniós támogatásokkal. A gazdaságfejlesztési projekteken túlmenően több stratégiai jelentőségű fejlesztés történt, többek között a katasztrófavédelem és a környezetvédelem területein. A mobilitás, a könnyebb megközelíthetőség érdekében határátkelők, határhoz vezető közutak és kerékpárutak épültek mind a két oldalon. Vajdasági kapcsolatainkat jelentősen felértékeli a Budapest−Belgrád vasútvonal megépítése.  Eredményesen dolgozunk a magyar−kínai kapcsolatok erősítésén testvérmegyénkkel, Shaanxi tartománnyal.  A tartományból több alkalommal látogattak a megyébe üzletemberek, akik számára kölcsönös előnyökön alapuló, konkrét befektetési lehetőséget tudunk kínálni elsősorban az élelmiszergazdaságban, de más területeken is. Közös programterveink között szerepel egy átfogó kendertermelési és -feldolgozási program, melyet a Nemzeti Stratégiai Kutatóintézettel koordinálunk.

Távlati célunk egy Kárpát-medencére kiterjedő versenyképes termelési és feldolgozási modell kiépítése.  Lengyel testvérmegyei kapcsolataink segítségével szeretnénk bekapcsolódni az INTERREG és a Duna Transznacionális programok körébe. Tapasztalataink szerint egy térség, egy megye számára az országos külkapcsolatok letérképezése a helyi gazdaságélénkítés meghatározó pillére.