Munkatársaival együtt az a célkitűzése, hogy a megyei önkormányzatra tekintve az emberek ne egy szigorú hatóság képét lássák, hanem az értékeket védelmező, gyarapító és gazdagító közösséget. Fehérvári Tamással, a Tolna Megyei Közgyűlés elnökével beszélgettünk.

− Milyen TOP-os fejlesztések valósultak meg Tolna megyében?

− A megyei önkormányzat kiemelt feladata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megvalósítása. Országos viszonylatban is kiemelkedően jól sikerült megpályáztatnunk a 27,5 milliárd forintnyi forrást. A települések, persze, Tolnában is „túlpályázták” a rendelkezésre álló forrásokat, ezért szakmai szempontok szerint súlyoznunk kellett a pályázatokat, miközben a területi arányokat is szem előtt tartottuk, illetve azt, hogy a megye minél több települése részesedjen ezekből a pénzekből.

Végül a 18 pályázati típusban közel százötven projekt született hatvannál is több projektgazdával. Felsorolásszerűen említhetem csupán: iparterületek és ipari parkok fejlesztésére, helyi gazdaság- és turisztikai fejlesztésekre, a munkaerő mobilitását ösztönző közlekedési beruházásokra, a családbarát és a munkába állást segítő közszolgáltatások fejlesztésére (óvoda- és bölcsődeépítésre), infrastrukturális bővítésekre és korszerűsítésekre, barnamezős területek rehabilitációjára és zöldprogramokra jutott a TOP-os forrásokból.

Az alapvető célunk az volt, hogy a tolnai emberek érezzék jól magukat a lakóhelyükön, ehhez pedig munkahelyekre, otthonokra és teljes körű infrastruktúrára van szükség, oktatási és egészségügyi intézményekre, közúthálózatra.

Szeretnénk elérni azt, hogy lehetőleg valamennyi település teremtse meg a saját identitását, hogy az ott élők magukénak érezzék a községüket, a városukat.

− E cél érdekében indították útjára Tolna megyében az értéktár mozgalmat?

− Valóban, a 2013-ban elindított értéktár mozgalom mostanra teljesedett ki. A 109 Tolna megyei település közül 63 már aktív résztvevője a programnak, ezekben értéktár bizottságok alakultak, és idén januárban a megyei értéktárban lajstromba vett értékek száma meghaladta a négyszázat. Ezek között számos olyan kincs és kuriózum szerepel, amely a tősgyökeres Tolna megyeieket is meglepte. A mozgalomnak része a kulturális és egyéb rendezvények szervezése is, sőt 2016-tól díjazzuk a legelkötelezettebb értékőr közösségeket.  A kiemelkedő megyei értékek pedig „tolnaikum” minősítést kaptak, eddig szám szerint tizennégy ilyen akadt.

− Miképpen jellemezné a megye gazdaságát?

− Hagyományosan mezőgazdasági megye a miénk, ami azt jelenti, hogy kiváló minőségűek a termőföldjeink. Jól prosperáló mezőgazdasági vállalkozások működnek megyeszerte. Számos olyan tolnaikumot ad az agrárium, amely messze földön híres. Ilyen például a gemenci gím, vagy a gyulaji dámvadállomány, illetve a szekszárdi borvidék. Szerencsére az ipar volumene is növekszik. A jelenlegi legnagyobb hazai beruházás, a Paksi Atomerőmű második blokkjának építése nagy lehetőségeket biztosít a megyének, gondolok itt elsősorban a várható infrastrukturális fejlesztésekre és az úthálózat bővítésére. De Paks II. mellett jó néhány európai hírű külföldi cég leányvállalata is itt működik Tolnában.

− A korábban említett értékgyűjtő munka nem az egyetlen a megyei önkormányzat önként vállalt feladatai között…

− A vállalt feladataink többsége a megyei identitás erősítését, elmélyítését célozza. Június 28-án Szekszárd ad otthont a „Vár a megye!” − Tolna Megyei Értékek Napja címmel meghirdetett nagyrendezvénynek, amely vidám hangulatot és igazi vásári forgatagot ígér, főzőversennyel, koncertekkel.   Idén szeptember 1-jén Pakson tartjuk a hagyományos Megyenapot számos turistacsalogató programmal, és akkor adjuk át a megyei díjakat is.

A megye egyik kiemelt mintaprojektje szintén a helyi identitás és kohézió erősítését célozza meg nyolc Sió menti településen. Ugyanis azt a feladatot tűztük ki magunk elé, hogy az ottani hagyományokra, értékekre alapozott zenei, irodalmi, képzőművészeti és értéktári rendezvények segítségével próbáljuk meg a projektben részt vevő települések közösségi életét felpezsdíteni. Közel száz program során lesz lehetőség a találkozásra, amelyeken a legfiatalabb korosztályoktól a legidősebbekig próbálunk minél több embert megszólítani és bevonni a közösségépítésbe.

Igyekszünk összehangolni a különböző társadalmi és civil szervezetek munkáját, ezzel is közelebb hozva egymáshoz az itt élő embereket. Emellett a külkapcsolatainkat is fejlesztjük, éppen az elmúlt évben sikerült Hargita megyével testvérmegyei kapcsolatot létesítenünk. Két német és egy orosz megyével is van hasonló együttműködésünk, sőt már építgetünk egy lengyelországi kapcsolatot is. Úgy gondolom, hogy a más kultúrájú emberekben is felfedezhetjük önmagunkat.