Tököl felzárkózik az osztrák kisvárosokhoz

Tököl


A legenda szerint a Csepel-sziget egyik legrégibb települését Árpád fejedelem lovászáról nevezték el. A XVI. században már jelentős mezőváros volt, a csepeli ispán székhelye. Hoffman Pál polgármester 1990 óta áll a település élén. Vele készítettünk interjút.

‒ Ön 1990 óta Tököl polgármestere, immár nyolcadik településvezetői ciklusának feléhez közeledünk. Minek köszönhető a személyét övező töretlen választói bizalom?

‒ Valóban megtisztelő az a bizalom, amely már több mint 30 éve a pályán tart. Megítélésem szerint a tököliek értékelik azt a felfogást, amelyben dolgozom. A polgármesterséget szolgálatnak tekintem, s ezt várom el a fejlesztéseken dolgozó és az intézményben tevékenykedő munkatársaimtól is. A harminc évvel ezelőtt megfogalmazott gondolataink ma is időtállóak: felzárkóztatjuk Tökölt az osztrák és német kisvárosok szintjére. Közösségépítéssel és gazdasági eredményekkel jó hírűvé, vonzóvá akartuk tenni az akkori nagyközséget – így fogalmaztuk meg céljainkat.

‒ A 2001-es várossá válás mennyiben jelentett új fejezetet Tököl életében?

‒ A várossá válás új lehetőségeket hozott, melyek felismerésével és kihasználásával Tököl intézményei, szolgáltatásai állják az összehasonlítást egy 10 000 lakosú osztrák kisváros körülményeivel. Mértéktartóan ütemezzük a lakosságszám növekedését, tudatos, hosszú távú tervekkel erősítjük a helyi gazdaságot, s növeljük ezzel adóbevételeinket. Kényelmes, biztonságos várost építünk, ahol jól érzik magukat a tököliek. Nincs szükségünk újabb épületekre, minden gyermeket fel tudunk venni iskolába, óvodába, bölcsődébe. Erőinket most az út- és járdaépítésre, a csapadékvíz-elvezetésre fordítjuk. Tököl 2001-es várossá válása a fenti gondolatiság és a sikeres forrásbevonás eredménye. A városi cím új fejezet a történetünkben, és kapcsolódás az 500 évvel korábbi önmagunkhoz, az 1500-as évek mezővárosi Tököl korához.

‒ Az önkormányzat milyen tervekkel vágott neki az idei esztendőnek?

‒ Ebben az évben jubileumok egész sorát ünnepeljük. Zárul a Tököl első írásos említésének 750 éves megemlékezés-sorozata. Megünnepeljük a városi cím elnyerésének 20. évfordulóját, és felidézzük a szabadság visszanyerésének harminc évvel ezelőtti napjait, a megszálló szovjet hadsereg kivonulását. Óriási teljesítménynek, közös eredménynek tartjuk, hogy ebben a nehéz másfél évben, a Covid-járvány idején is előreléptünk. A napokban adtuk át a csapadékvíz-elvezetési program második ütemét, a kerékpárút belső, két kilométeres szakaszát, s a járdaépítési program idei vállalását. Ez a 450 millió forintos beruházási program 113 millió forint költségvetési forrást igényelt. A sikeres pályázatokkal megnégyszereztük a költségvetés összegét. 

A sornak azonban még nincs vége, mert a Magyar Kézilabda Szövetség támogatásának köszönhetően 150 millió forintból újjávarázsoltuk, energiatakarékosabbá tettük a Városi Sportcsarnokot, 40 millió forintos tao-támogatásból pedig a Sportklubházat. Az idei évben a kötelező teendőink mellett az önként vállalt feladatok stabil teljesítése a cél. A járvány miatti bevételkiesések a Városi Uszoda, a Sportcsarnok és a Művelődési Központ fenntartását, működtetését nehezítik elsősorban. A 2020. év költségvetési beszámolója azt mutatja, hogy, alkalmazkodva a változásokhoz, kiegyensúlyozott évet zártunk.

‒ Milyen látnivalók és milyen programok várják a teljes nyitást követően a Tökölre látogatókat?

‒ Természetesen Tököl is készül a teljes nyitásra. A már említett jubileumi rendezvények, kiadványok mellett a hagyományos eseményeinket is megszervezzük. 2021. május 22-én a Tököli Fogathajtó Versenyre került sor, de bízunk a nyári folklórfesztivál, a Summerfest megrendezésében is. Hangulatos esti programot jelentenek a Zenés Nyári Esték, s a Tököl Színpadon Ivancsics Ilona és színésztársainak előadásai. Örömünkre a Nemzeti Művelődési Intézet Szakmai Igazgatósága 7,5 millió forinttal támogatja kulturális és közművelődési terveinket. Szívesen látjuk a programokra érkezőket, de azokat is, akik „csak” a város természeti kincseit, a Duna-partot, a középkort idéző Szent Anna-kápolnát és a Kisboldogasszony-templomot, vagy a történelmi hagyományainkat őrző szobrainkat, emlékhelyeinket kívánják megtekinteni.