Tavaly több mint harmincezren indultak útnak a kéktúrákon

Az elmúlt tíz évben folyamatosan növekedett a természetjárás népszerűsége, ez nem változott a pandémia hónapjaiban sem. A három évtizede közhasznú szervezetként, hagyományait tekintve pedig csaknem 140 éve működő Magyar Természetjáró Szövetség elsődleges feladata az egyéni és a szervezett természetjárás elősegítése és népszerűsítése.
Mostanában olyanok is útnak indulnak, akik a koronavírus-járvány előtt ezt ritkán tették. Számukra különösen fontos, hogy megismerkedjenek a természetjárás írott és íratlan szabályaival, s tisztában legyenek azzal, hogy a természetben mi csupán vendégek vagyunk, és ennek megfelelően kell viselkednünk. A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) médiafelületein olvashatunk az erdei etikett szabályairól.
A kényszerű bezártság idején egyre többeknek támadt kedvük túrázni, felkeresni egy régóta kinézett látnivalót, vagy csak egy könnyű kirándulást tenni a jó levegőn, nem messze a lakhelyüktől.
Jó idő esetén a főváros környéki erdők benépesülnek, akár a „megtelt” táblát is ki lehetne tenni például a Normafánál vagy a Hármashatár-hegyen. Folyamatosan bővülő digitális tartalmaival az MTSZ enyhíteni kívánja a természetterhelést, felhívva a figyelmet a fenntarthatóságra és a túrázók felelősségére. (természetjáró.hu és turistamagazin.hu)
A koronavírus-járvány idején a kéktúrázás sohasem látott népszerűségnek örvend. 2021-ben 25 százalékkal nőtt a résztvevők száma, több mint 31 ezren vágtak neki a kék sávos útvonalnak, s közülük sokan az Országos Kéktúra teljesítését tűzték ki célul. Az 1170 kilométer hosszú túrát 584-en, azaz 50 százalékkal többen teljesítették, mint 2020-ban.
A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát 4337-en kezdték el, s az 540 kilométert kétszázötvenen teljesítették. Az Alföldi Kéktúrán 2943-an indultak útnak. A 870 km-es túrán 158-an értek végig, 20 százalékkal többen, mint 2020-ban. 2021-ben a teljesítők egyharmada nő volt, és olyan túrázó is akadt, aki egy év alatt mindhárom kéktúrát teljesítette, ezzel 2580 kilométert gyalogolt a kék úton.
Talán nem mindenki tudja, hogy kereken hetven éve, 1952 januárjában indult útjára az Országos Kéktúra mozgalom. Az alapötlet, az első útvonal kijelölése, a részvételi feltételek kidolgozása, valamint a teljesítés elismerése és jutalmazása a mai Lokomotív Turista Egyesület (korábban Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya) vitathatatlan érdeme. Ők hirdették meg az idei különleges túramozgalmat is. A részvételi szabályok szerint a nevezőknek idén január 1. és december 31. között az Országos Kéktúra teljes útvonalán 70 kilométert kell teljesíteniük gyalogosan vagy futva, 70 órát meg nem haladó idő alatt ahhoz, hogy az igazolófüzet leadását követően hozzájuthassanak a teljesítményért járó jelvényhez.
A Magyar Természetjáró Szövetség népszerű, ingyenes túraapplikációja, a természetjáró.hu, amelyet eddig több mint 330 ezren töltöttek le, igen hasznos. A turistatérképeken bárki tervezhet túrákat, s navigálhat vele világszerte bárhol. Magyarország digitális útikönyvének kínálatában immár több mint ezer, fotókkal illusztrált túraajánlat szerepel, mintegy kétezer természeti és kulturális látnivalóval, sok száz, a turistautak mentén található szállással. A Természetjáró app tavaly tavasszal megújult, az eddiginél modernebb felhasználói felület, gördülékenyebb működés és kibővített funkcionalitás jellemzi. A térkép jól olvasható, ráadásul egyszerre tekinthetjük át rajta az összes túrát, látnivalót és szállást. Lehet körtúrákra, illetve sok más paraméter, például táv, szintemelkedés vagy időtartam szerint is szűrni, éppúgy, ahogy a honlapon. Az applikációban elérhető a honlap egyik népszerű szolgáltatása, a „3D-repülés”, amellyel virtuálisan akár már otthon bejárhatjuk a túrák útvonalát, mintha végigrepülnénk felettük. Megújult a „Skyline” néven elérhető, kiterjesztett, valóságalapú csúcskereső is.
Érdekességként megemlíthető, hogy National Geographic című folyóirat 2020-ban a világ 25 leginkább ajánlott utazási célpontja közé sorolta az Országos Kéktúrát. Az, hogy pontosan hányan túráznak a hazai erdőkben, persze, pontosan nem mérhető, az erdőgazdaságok eseti látogatószám-mérései és a szövetség saját terepi tapasztalatainak alapján azonban egyértelműen kijelenthető, hogy a kirándulók száma évről évre növekszik.
A szövetség szoros szakmai kapcsolatot tart a nemzeti parkokkal és a természetvédelmi igazgatóságokkal, valamint az erdőgazdaságokkal. Tagszervezeteik rendszeresen szerveznek bemutató és ismeretterjesztő túrákat és táborokat.
A Magyar Természetjáró Szövetség tagja a Nemzetközi Természetbarát Szövetségnek és az Európai Gyalogtúra Szövetségnek.
A nagy természetjáró
Rockenbauer Pál (1933–1987) a televíziós ismeretterjesztés területén alkotott, számtalan természetfilm őrzi a nevét.
Legismertebb munkája az 1979-ben forgatott Másfélmillió lépés Magyarországon, amely 14 részben mutatta be hazánk tájait, az itt élő embereket. A forgatócsoport a Nagy-Milictől 76 napon át vándorolt az Írott-kő mellett található Szent Vid-hegyig, az Országos Kéktúra mintegy 1100 kilométeres útvonalán.
A filmsorozat folytatása, az És még egymillió lépés a Velemtől Kaposvárig tartó túraszakaszt járta végig, amely ma a Dél-dunántúli Kéktúrát köti össze az Országos Kéktúrával.