A megyei jogú nagyváros dinamikus fejlődésével kapcsolatos kérdéseinket dr. Kállai Mária országgyűlési képviselőnek és Szalay Ferenc miniszteri biztosnak tettük fel. 

– Jubileumi év az idei Szolnokon, a város első említésének 950. évfordulóját ünneplik. Ön szerint mi a legfontosabb üzenete a jubileumi programsorozatnak?

Kállai Mária: Szolnok múltja legalább annyira küzdelmes, mint hazánké, de különös módon sokáig homály fedte a város történetének jó részét. A lokálpatriotizmus erősítésének egyik legfontosabb eszköze, ha megismerjük múltunkat, ha értjük és ápoljuk hagyományainkat, s értékeljük mindazt, ami ma Szolnokot jelenti a kultúrától az épített környezeten át a gazdaságig. A jubileumi esztendő ezt szeretné megmutatni, erősíteni. Úgy hiszem, a szolnoki lét, az összetartozás erősítése a legfontosabb üzenet, hiszen, ha erősek a gyökerek, ha büszkék vagyunk városunkra, az végső soron a megtartóerőt is növeli. Köszönöm mindenkinek, aki a jubileumi évben tesz a közös asztalra, s aktív részese az esztendőnek. 

– A város egykor az Észak-Alföld harmadik legnépesebb települése volt, de a lakosságszám folyamatosan csökken. Mit szándékoznak tenni azért, hogy megtartsák a helyben élőket?

K. M.: Európa szinte valamennyi országa – azokon belül az aprófalvaktól a nagyvárosokig – küzd a népesség fogyásával. A Szolnok térségében található falvak békések, természeti adottságai vonzóak, ideálisak a családok számára, gyermeknevelésre. A falusi CSOK-nak köszönhetően sokan költöztek ki, emiatt kevés eladó ház maradt a térségünkben. Másrészt a környező kisvárosok, az M4-es autópálya közelsége is igen erős hatással vannak Szolnokra is.  A kedvező fekvés egyszerre előny és hátrány.  A főváros közelsége, a két nagy autóipari központ, Kecskemét és Debrecen szomszédsága sokakat elcsábított. Szolnoknak a jól fizető munkahelyek, a biztos megélhetés, a magas színvonalú oktatás, a versenysport, a közösségteremtő közeg jelenthet sokat, az M4-es autóút megépülése pedig reális fellendülést hozhat. Persze ehhez nélkülözhetetlen egy támogató városvezetés, mert a befektetők nagyon érzékenyek a korrekt, megbízható kapcsolatokra.

– Előny vagy hátrány a népesség megtartása és az ipartelepítés szempontjából, hogy a település Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyék határán fekszik?

K. M.: Egyértelműen a hátrányát érezzük ennek, hiszen egyfajta speciális vákuumba kerültünk Budapest és a nagy iparközpontok között. Meg kell találnunk az előnyöket, például azt, hogy Szolnok csak 45 percre van a nemzetközi repülőtértől, hogy akár Budapest elővárosaként is értelmezhető a városunk, mely kiemelkedő kulturális adottságokkal, szolgáltatásokkal, elsőrangú nevelési és oktatási intézményekkel rendelkezik, emellett nyugalmas és jó a közbiztonsága, ami tökéletes a letelepedéshez.

– A gazdasági szerkezet alapvetően átalakult, az egykor túlsúlyban lévő élelmiszeripari és vegyipari cégek jelentősége csökkent. Mi jellemzi ma Szolnok iparszerkezetét?

K. M.: A vasúti gépgyártás meghatározó, Szolnok hazánk vonatgyártó és -javító centruma. A másik régi hagyományokkal bíró ágazat a vegyipar, itt található az ország egyetlen kénsavgyára, de van műtrágyagyárunk, festékgyártó üzemünk, tisztálkodási-kozmetikai alapanyagokat gyártó cégünk, gyógyszergyárunk, ragasztógyárunk és még sorolhatnánk. A szolgáltatóipar is nagyon erős, rengeteg családnak ad munkát, mint ahogyan a katonaság is több ezer család megélhetését biztosítja. De mindezek mellett a város gazdasági erejében a kis- és közepes vállalkozások a meghatározók, hiszek mégiscsak ők jelentik a generációkon átívelő állandóságot, a gazdasági hagyomány továbbvitelét. Nélkülük nem növekedne folyamatosan Szolnok adóerőképessége.

– A város Fenntartható Városi Mobilitási Terve a térség közép- és hosszú távú közlekedésfejlesztési stratégiáját fogalmazta meg. Ennek megvalósulása hogyan fogja befolyásolni a jövő iparát, mezőgazdaságát, általában a városlakók életét?

K. M.: A vármegyeszékhely az elmúlt években sokat tett a fenntarthatóságért. Intézmények energiagazdálkodását racionalizálták, itt épült fel az ország egyik legnagyobb napelemparkja, hamarosan elkészül a legnagyobb energiatároló is. Mindezekkel együtt Szolnoknak meg kell találnia a helyét a jövőben, ehhez a modern iparágaknak, szolgáltatásoknak is helyet kell biztosítani. Úgy gondolom, a vármegyeszékhely meghatározó vállalatai hosszabb távon is életképes ágazatokban működnek, érdemes tehát alapozni rájuk. A fenntarthatóság, az elérhetőség területén is előbbre kell lépni, az infrastrukturális fejlesztések, például a Csáklya úti új Tisza-híd és a szandaszőlősi elkerülő út középtávon is jelentős változásokat hozhatnak, új városrészeket nyithatnak meg, a régiekbe pedig új életet lehelhetnek.

– A kormányzat fejlesztési tervei miként éreztetik hatásukat a választókerületében?

K. M.: A Magyar Falu Program olyan változásokat indított el ebben a térségben is, melyekre régóta vártak az ott élők. Az új, vagy megújult orvosi rendelők, iskolák, épülő bölcsődék, óvodák, erősödő művelődési infrastruktúra együttesen élhetőbbé tették a településeket. Egyre többen költöznek a falvakba, ebben a falusi CSOK is nagyon sokat segít. A Versenyképes Járások és a TOP Plusz program fejlesztései is indulnak hamarosan, ebben folytathatjuk a települések fejlesztését. Szolnokon például a településképet érintő fejlesztések sorozata indulhat el, új óvoda és bölcsőde is épül, városrészek szépülhetnek meg.

– A Munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése program milyen segítséget jelent a 30-64 év közötti, nyilvántartott álláskeresőknek? 

K. M.: Szolnokon a munkanélküliségi mutató négy százalék körüli, tehát rendkívül kedvező. Így számunkra nem tömegek foglalkoztatását kell segítenünk, hanem a minőségi, s persze jól fizető munkahelyek telepítése lehet a fő cél. A magas szintű szakképzésünk piacképes szakmákat kínál, a Debreceni Egyetem Szolnok Campusának képzése folyamatosan bővül, tehát az alapok adottak, hogy erősítsük, vonzóbbá tegyük a szolnoki munkakínálatot.

– A kor jellemző nagyvárosi kihívásai, például az infrastruktúra állapota, az illegális hulladék, valamint a közbiztonság milyen kihívásokat állítanak Szolnok elé?

K. M.:  Az infrastruktúra országszerte kihívást jelent, a kormány a felzárkózás egyik kiemelt területének tekinti. Szolnokon ciklusról ciklusra milliárdos nagyságrendű összeget költhettünk infrastrukturális fejlesztésekre, jelenleg is zajlik például egy jelentős ivóvízhálózat-rekonstrukció a város egyik legforgalmasabb útszakaszán. Az illegális hulladék számomra más kérdés, ugyanis ez az, ami kizárólag rajtunk, itt élőkön múlik. Hiszek az emberek belátásában, az edukációban, s látok már pozitív változásokat is. A közbiztonság Szolnokon és térségében több mint egy évtizede évről évre javul, de nem lehetünk elégedettek, hiszen itt a kor nagy kihívása, a kábítószerkereskedelem, mely itt is okoz problémákat.

– Hamarosan nyugvópontra jut a Tiszaligeti Strandfürdő régóta húzódó ügye, mert a tervek szerint júniusban nyitja meg kapuit. Ehhez milyen turisztikai beruházások kapcsolódnak még?

K. M.: A megnyitás pontos dátuma még nincs meg, de idén várhatóan megnyílik az Alföld legmodernebb fürdője. Épülőfélben van egy magántulajdonú szálloda, reméljük, sikerül az átmeneti gondjaikat megoldani, s akkor Szolnok legnagyobb szállodája is elkészülhet. A városnak vannak turisztikai tervei a Tiszaligetben, amelyek összekapcsolódva a már meglévő RepTárral, a Várkapu Látogatóközponttal, a színvonalas kulturális programkínálattal, a Damjanich Múzeummal, a Művészteleppel, a horgászturizmussal, jelentős változást hozhatnak a vármegyeszékhely vendégforgalmában. 

– Ön 1998-tól, egy ciklus kivételével 2024-ig volt Szolnok polgármestere, idén februártól pedig Navracsics Tibor Szolnok és térsége fejlesztéséért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki. Ebben a minőségében mi lehet a legnagyobb kihívás, hiszen a helyismerete megkérdőjelezhetetlen?

Szalay Ferenc: Szolnok és a térség fejlesztése bizonyos szempontból egyedülálló, ugyanis ez a térség egyfajta gazdasági vákuumban van a főváros, valamint a nagy autógyártó központok, Kecskemét, Debrecen, s hamarosan Szeged között. Ez egyáltalán nem kedvező helyzet számunkra, hiszen sokkal nehezebb befektetőt találni, a munkaerőt sem könnyű toborozni, lévén kicsi a munkanélküliség. Emiatt nagyon fontos szerintem, hogy együttműködve, a térségi települések közösen tudjanak dolgozni a fejlesztéseken. Ebben szánt nekem szerepet Navracsics miniszter úr, s igyekszem megfelelni ennek az elvárásnak. A Versenyképes Járások térségünket érintő programjában már ennek szellemében dolgozunk.

– Nemrégiben egy interjúban azt nyilatkozta, hogy hamarosan egy jelentős fejlesztési projektet jelent be a térségre vonatkozóan. Most mit lehet tudni erről a projektről, melyik ágazatra helyezik a fejlesztés fókuszát? 

Sz. F.:  A jelentős fejlesztés az eletrolitgyár volt. Sajnos a szolnoki polgármester most, korábbi ígéreteivel ellentétben kitáncolt a fejlesztés mögül. Pedig ez az üzem már működése elején a város legnagyobb adófizetője lehetne, csak hogy érzékeltessem a beruházás nagyságát. Az ügyben még én kezdtem polgármesterként az első egyeztetéseket a befektetővel, aki több település és ország között vacillált. A döntést tavaly ősszel hozták meg, így a támogató döntést már a Györfi Mihály vezette testület hozta meg. Bízom benne, hogy a szolnokiakhoz eljut a cég tájékoztatása, s nem a politikai hangulatkeltés határozza meg a véleményüket.  

– Idén januárban nemzetközi mércével mérve is egy modern laktanya alapkövét rakták le. Ez jelenleg Magyarországon a legnagyobb honvédelmi beruházás. Mitől nagy jelentőségű ez a város számára?

Sz. F.: Szolnok az ország egyik legnagyobb katonai helyőrsége, s ezzel a fejlesztéssel alighanem a legnagyobb lesz. Ez egy NATO-bázis is lesz, ultramodern eszközökkel, kiemelkedő harcászati képességekkel. Bár a katonai fejlesztéseket nem nézik ilyen szemüvegen keresztül, ez egy rendkívül jelentős munkahelyteremtő beruházás is, hiszen itt minimum ezer-ezerötszáz katona lesz, ami ennyi családot is takar lényegében. Ez a város intézményi infrastruktúráját, ingatlanpiacát, a szolgáltatásokat is pozitívan érinti tehát, azaz nem csupán arról a hatvanmilliárd forintról szól, amennyibe az építkezés kerül. Csak egyetlen példát emelnék ki: a laktanya és az M4-es út közötti útszakasz négysávos lesz a forgalmi növekedés miatt, ami szintén hatalmas lehetőség Szolnoknak!

– Technológiai, infrastrukturális és közlekedési szempontból is jelentős lépés a Stadler Szolnok Kft. friss beruházása – ezt mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter januárban, amikor Önnel tárgyalt. Mi a jelentősége a Stadler fejlesztésének, és milyen további beruházások érkezhetnek Szolnokra? 

Sz. F.: A Stadler Szolnokra hozatala számomra személyesen is nagyon fontos, hiszen 2006-os polgármesterré választásom után ez volt a legnagyobb kihívásunk és sikerünk. A gyár már bejelentette, hogy Székesfehérvárra mennek, de sikerült őket meggyőznünk, hogy itt jobb helyük lesz. Ennek a fejlesztésnek köszönhetően ma Szolnok Magyarország vasútgyártási központja, maga a Stadler a város egyik legjobb foglalkoztatója kiemelkedő fizetésekkel, kulturált, ultramodern munkakörnyezettel. A Stadler elkötelezett Szolnok mellett, s folyamatosan bővíti gyárát, illetve új üzemcsarnokot épít. Ez azért jelentős, mert egyre több magasan kvalifikált munkavállalót foglalkoztatnak, sok vállalkozásnak, beszállítónak adnak munkát.

   Az, hogy milyen fejlesztések jönnek ide, sok összetevőn múlik. Remélem, a város mostanában tapasztalt befektetőellenes magatartása szelídül, s nem válik a politikai célok eszközévé Szolnok jövője. Az a bizalom, amit felépítettünk közel két évtized alatt, gyorsan elillanhat, márpedig enélkül nehéz lesz érdemi eredményeket elérnünk.

– Ezek szerint a város vezetése nem támogatólag áll a beruházásokhoz?

Sz. F.: Sajnos azt kell mondanom, hogy nem. Az elektrolitgyár kapcsán Györfi Mihály baloldali polgármester politikai síkra terelte a beruházást, előbb támogatásáról biztosította a befektetőt, hozzájárult, hogy kiemelt állami státuszt kapjon a fejlesztés, majd a bejelentés előtt egy nappal visszatáncolt, s az élére állt a hergelésnek. Becsapta a beruházót, az állami befektetésösztönző céget, a HIPA-t. A közgyűlésben pedig rendkívül sértően beszélt a HIPA vezérigazgatójával, Joó Istvánnal, ilyenre eddig még nem volt példa városunkban. Aztán a hangulatkeltés hullámán ülve bejelentette. megtiltja a cégeknek, hogy veszélyes hulladékot tároljanak a telephelyükön, ami nonszensz, merthogy számos cégnél ez jogszabályi előírás. Kötelező nekik külön tárolni, amíg el nem viszik a szakemberek. Ez azonnal munkahelyek százainak, ezreinek a megszűnéséhez vezethetne szélsőséges esetben, hiszen enélkül nem működhet nagyon sok cég. Szóval a város hírneve csorbult, ami egyáltalán nem biztató, hiszen melyik befektető állna szóba egy várossal, melynek vezetője szívfájdalom nélkül a szemükbe hazudik, ha politikai érdekei éppen akkor úgy kívánják?