Hazánk legnyugatabbra fekvő városa egyúttal járási központ is. A magyar, az osztrák és a szlovén nemzet kultúráját és hagyományait őrző település az iparfejlesztés mellett egyre többet áldoz az idegenforgalomra. Huszár Gábor polgármestertől kértünk interjút.

‒ Az elmúlt években Szentgotthárdot a megye legdinamikusabban fejlődő városai között tartották számon. Tart még a lendület?

‒ Egy városvezetésnek lobbiznia kell a pályázati lehetőségekért, és jó értelemben minden kapcsolatrendszerét igénybe kell vennie. Amikor például elkezdődtek a TOP-os pályázatok megyei egyeztetései, minden polgármester igyekezett minél előnyösebb pozíciót kiharcolni a településének. Azt gondolom, hogy Vas megyében nagyon észszerű és korrekt elosztás született. Arra pedig büszke vagyok, hogy abból a bizonyos tortából nekünk az egyik legnagyobb szeletet sikerült elhoznunk. A kormányzat látta, hogy a korábbi években Szentgotthárdon bizonyos infrastrukturális beruházások elmaradtak, egyebek mellett intézmény- és útfelújítások. Amikor a 90-es években az akkori városvezetés – nagyon bölcsen ‒ az ország első, határokon átnyúló ipari parkját megálmodta, az iparfejlesztésnek sok mindent alárendeltek. Mi viszont az elmaradásokat szeretnénk csökkenteni, rendelkezésünkre áll egy 450 millió forintos keret, amely a következő 10-15 év városfejlesztéseit meghatározhatja. Az ipari park megtelt, ezért elkezdtük ott a további fejlesztéseket. Ugyanakkor a bölcsődék, az óvodák és az iskolák, valamint az egészségügyi ellátó intézmények sorra megújultak. Nagy hangsúlyt helyezünk a középiskolai képzésre is. 

‒ Az eddig elmondottak nyilván meghatározzák a városfejlesztési irányokat is.

‒ Seregnyi jóléti intézkedést kell megtennünk, még ha az sok pénzünkbe kerül is. Reálisan szemlélve a közép-európai gazdasági viszonyokat, multinacionális cégek nemigen, de 50-100 főt foglalkoztató középvállalkozások szép számmal nyithatnak telephelyet Szentgotthárdon.  A legfrissebb beruházást említem: egy korábban szerényebbnek mondható fémmegmunkáló cég 2,5 milliárd forintos beruházást tudott végrehajtani, mert időközben a piaci pozíciói jelentősen megerősödtek. 

‒ Milyen a munkaerő-piaci helyzet?

‒ A környező nyugat-magyarországi városokhoz hasonlóan mi is munkaerőhiánnyal küzdünk. A három százalék körüli munkanélküliségi ráta abból adódik, hogy jó néhányan inkább szezonális mezőgazdasági munkát vállalnak.

‒ 2020-ban milyen kiemelt programokkal várják az idelátogatókat?

‒ Lehetetlenség felsorolni valamennyi rendezvényünket, ezért most csupán a három legjelentősebbet említem meg a nyári, nyárvégi programjaink közül.  Ezek: júliusban a Szerelmesek Fesztiválja, amely közel egyhetes kulturális eseménysorozat. A Történelmi Fesztiválunkra augusztusban kerül sor, míg szeptember első két hétvégéjén tartjuk a Zöld Szentgotthárd programot, gasztronómiai bemutatókkal és vadászati kiállítással.