A bencés lelkiségnek mintegy ezerötszáz éves történelmét mutatja be a Szent Benedek és a bencés spiritualitás című, szeptember végéig látogatható kiállítás Pannonhalmán, az Apátsági Múzeumban. A Ferenc pápa által meghirdetett Megszentelt élet évéhez kapcsolódó tárlat Szent Benedek alakját, a szerzetesi élet aspektusait is a közönség elé tárja. 

Szent Benedek 530 körül alapította meg saját kolostorát Dél-Itáliában. A kolostori szabályzatok ismeretében és saját tapasztalata alapján egy új szerzetesrendi szabályzatot dolgozott ki, amelyet Nagy Szent Gergely pápa kötelezővé tett minden kolostorban. 1964-ben VI. Pál pápa a nyugati szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként Európa védőszentjévé nyilvánította Szent Benedeket. Ennek a bencés lelkiségnek mintegy ezerötszáz éves történelmét mutatja be középkori és barokk műalkotásokon a Szent Benedek és a bencés spiritualitás című kiállítás Pannonhalmán, az Apátsági Múzeumban.

A kiállításra a műtárgyak az ausztriai Sankt Paul im Lavanttal-i monostorból és a kremsmünsteri bencés apátságból, a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményeiből, a Szépművészeti Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából, valamint az Iparművészeti Múzeumból érkeztek.

A tárlat első része Szent Benedeket és szellemiségét mutatja be a legendaszerző Nagy Szent Gergely olvasatában. A kiállítás második szekciójában a bencés Regulában foglaltakat láthatják az érdeklődők, míg a harmadikban a bencés rendi szerzetesélet liturgiája ismerhető meg. A tárlat legkiemelkedőbb műtárgyai közé tartozik a II. József intézkedéseit követően a németországi Sankt Blasien monostorának kincstárából Karintiába került, Szent László felesége által készíttetett és a Keresztfa egy szilánkját magába foglaló Adelheid-kereszt. A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg.

fotó: MTI