Az évről évre folyamatosan fejlődő Szekszárd egyre épülő-szépülő otthona az itt lakóknak, gazdag élményekkel kecsegtető pihenőhelye az erre járóknak, turisták tömegét vonzó helyszíne a borászati, gasztronómiai és kulturális rendezvényeknek. A megyei jogú város polgármesterétől, Ács Rezsőtől kértünk interjút.

− Milyen városfejlesztési beruházások valósultak meg az elmúlt években, és melyek kezdődnek el az idei esztendőben?

− A legfontosabbat említem először: egy sikeres pályázatnak köszönhetően 2015-ben adtuk át a város új ivóvízbázisát, amellyel a következő generációk számára is biztosítani lehet Szekszárd egészséges ivóvízzel történő ellátását. Ez egy komplex rendszer, amely Duna menti kutakat jelent, s egy közel húsz kilométeres vízvezetékrendszert, amely két tisztítóberendezést is magában foglal.

Ugyancsak 2015-ben írtuk alá a miniszterelnök úrral a Modern Városok Programhoz való csatlakozást. Az eddig megvalósult beruházások közül kiemelném a Szekszárd környékén található szőlők közötti, mintegy 12 kilométernyi betonrámpás vízelvezető kiépítését. Ezzel a közel ötezer pince, szőlős és tanyaépület gondját jelentősen mérsékeltük. Célunk az, hogy ez a rendszer a teljes borvidéken kiépüljön.

Az életveszélyessé vált régi uszodát be kellett zárni, pályázati forrásokból 2018-ban elkezdődhetett az új városi uszoda építése, amely idén őszre elkészül. Ugyancsak a sportcélú fejlesztések közé tartozik, hogy a sportcsarnok melletti uszoda építésével szinte párhuzamosan hamarosan elkezdődhet egy rekreációs centrum létrehozása. Mindezek mellett az összesen mintegy 14 hektáros területen jégpálya és lőtér építése is szerepel a terveink között.

Szintén a Modern Városok Program keretén belül kialakítunk egy tudásközpontot, amely a könyvtár és a levéltár közös elhelyezését jelenti. A tervek elkészültek, és hamarosan kiírjuk a közbeszerzési eljárást. Ugyancsak tervezzük a gemenci erdőben egy ökocentrum megépítését, amely jelentős turisztikai fejlesztést jelent Szekszárd számára, s a 2021-es magyarországi Vadászati Világkiállítás idején már fogadná a vendégeket.   

− Gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, családpolitika: milyen lehetőségek állnak az önkormányzat rendelkezésére?

− Megduplázzuk a jelenleg 50 hektáros ipari parkunk területét, amely már „megtelt”, nem tud fogadni újabb befektetőket. Itt jegyzem meg, hogy továbbképzési programunk keretében azt vállaltuk, hogy a következő években mintegy ötszáz, elsősorban építőipari szakmunkást bocsátunk a helyi munkaerőpiac rendelkezésére.

Ezt elősegítendő, tájékoztató előadásokat tartunk az érintett ipari cégek bevonásával az általános iskolákban a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek, ugyanis sokakban téves elképzelések élnek, s például kevesen tudják, hogy napjainkban az esztergályos szakma milyen komoly informatikai tudást igényel. Korántsem véletlen, hogy manapság egy kvalifikált szakmunkás olyan egzisztenciát teremthet magának, akár egy diplomás munkavállaló. Nem beszélve arról, hogy a fiatal szakmunkás nincs elzárva a továbbtanulás lehetőségétől sem. Polgármesterré választásom után programom fontos része volt a szekszárdi családok támogatásának elősegítése. Azóta is szem előtt tartjuk, hogy a szolgáltatásainkat folyamatosan fejlesszük, ezáltal is jobbá, élhetőbbé téve az itt élő emberek mindennapjait. Ez egyebek mellett abban érhető tetten, hogy valamennyi óvodában és iskolában folyamatosak a korszerűsítések, a férőhelybővítések, valamennyi tanintézményben van például műfüves sportpálya. Talán mindezeknek is köszönhető az, hogy sok fiatal család érkezik a városba és lel otthonra Szekszárdon. Ide tartozik az egészségügyi intézményhálózatunk folyamatos korszerűsítése, felújítása is. Három éve vezettük be, hogy a várandósság hatodik hetében elvégzendő ultrahangos szűrővizsgálatot valamennyi szekszárdi anyuka számára az önkormányzat ingyenessé tette. Büszkén mondhatom, hogy a 33 ezer lelkes városunk évente 400-500 újszülöttel gyarapodik.

− Az, hogy Szekszárd megyei jogú város, milyen pluszfeladatokat ró a városvezetésre?

− Úgy fogalmaznék inkább, hogy a megyeközponti szerepnek lehet igazán jelentősége, hiszen a városnak gazdasági és kulturális központként kell funkcionálnia, és ennek a lehetőségeit kell folyamatosan megteremtenünk. Megyei jogú városként könyvtárat és múzeumot tartunk fenn, s ezek mellett a Babits Mihály Kulturális Központ a régió legkorszerűbb ilyen jellegű intézménye, s ez a hagyományok őrzése és ápolása tekintetében Tolna megyének nagyon fontos. De például a középfokú oktatást és szakképzést illetően is a teljes megyében kell gondolkodnunk, s ez vonatkozik minden egyéb gazdasági és kulturális fejlesztésünkre is.  

A „Szekszárd több mint jó bor” szlogenünkkel pedig azt szeretnénk üzenni, hogy a borászat mindig is fontos volt és lesz a város életében, de abban a tekintetben szeretnénk továbblépni, hogy a borászatunkon kívül a látnivalók, a programjaink is kiváló minőséget jelentsenek.

− Hogyan alakul a város idegenforgalma, terveznek-e turisztikai célú fejlesztéseket?

− Mivel a szállodai kapacitásunk bővítését fontosnak tartjuk, a Babits Mihály Kulturális Központ közelében egy négycsillagos szálloda építését tervezzük, a megvalósíthatósági tanulmány már elkészült. A helyszínválasztást az indokolta, hogy a konferenciaközpontként is működő kulturális intézmény infrastrukturális bővítése megtörténhessen. Szeretnénk, ha ez a hotel majd egy szállodalánc tagjaként működne.

Teljes egészében felújítjuk a városhatártól a Gemenci erdőig vezető közutat, amely mellé kerékpárutat is építünk. Ez TOP-os forrásokból valósul meg. A komplex turisztikai csomagunkat úgy kell összeállítanunk, hogy az ne csupán az idelátogatók, hanem az itt élő családok számára is attraktív legyen. A borvidéki vonzerő mellett ezért fontos, hogy sportolási, kulturális és fürdőélményeket is kínáljunk az itt lakóknak és a hozzánk érkezőknek, s mindenki találjon magának valamilyen kikapcsolódási lehetőséget. De a városmarketing szempontjából fontos hívószavaink a nagyrendezvényeink is.

− Az idei főszezonban milyen kulturális és egyéb programokra hívná fel a Szekszárdra látogatók figyelmét?

− A helyi vállalkozások támogatásának köszönhetően a városi rendezvények nagy része ingyenes. Idén negyedik alkalommal rendezi meg a város a pünkösdi mulatságot, amelyet mi Pünkösdi Hal- és Vadünnepnek nevezünk, tavaly harmincezer látogatónk volt. A kétnapos Háry János Mesefesztivál ideje a gyermeknaphoz kapcsolódik, amely idén a Grimm-meséket mutatja be. A Város napját augusztus 29-én tartjuk. Hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén kerül sor a szüreti rendezvényünkre, amelyet az ország hasonló jellegű fesztiváljai között az első háromban tartanak számon. A három nap alatt körülbelül hetvenezer vendég látogat el hozzánk. A kézművesek bemutatkozása mellett az ízek utcáján át a két nagyszínpadon zajló koncertekig mindenki megtalálja a kedvére való szórakozást. November 8-én és 9-én tartjuk a Márton-napi Borünnepet, gyermekprogramokkal, koncertekkel, táncházzal, hajnalig tartó vigalommal.

Szekszárd, ahol élünk – könyvbemutató

Tavaly augusztus végén, a Város napján mutatták be a nagyközönségnek a Szekszárd, ahol élünk – várostörténet mindenkinek című könyvet a városháza dísztermében. A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált, igényes kiadvány a város múltját és jelenét mutatja be, s a kötethez egy diákoknak szánt munkafüzet is készült, amely az önkormányzat reményei szerint az oktatás szerves részévé válik Szekszárdon. Évekkel ezelőtt fogalmazódott meg a gondolat, hogy szükség lenne egy olyan kiadványra, mely amellett, hogy a gyermekek és a fiatalok számára is érdekes, olvasmányos formában mutatja be a város történetét. E könyv ezt a célt szolgálja – mondta Ács Rezső polgármester az ünnepélyes könyvbemutatón. A könyv szerzői és szerkesztői bíznak abban, hogy a kötet – a munkafüzettel együtt − valamennyi helyi középiskolában a történelemoktatás hasznos segédeszköze lehet. A Szekszárd, ahol élünk című kiadvány − melyet a város valamennyi általános és középiskolájába eljuttattak − nem csupán a város múltját, hanem annak környezetét is bemutatja. A munkafüzet pedig olyan feladatokat tartalmaz, amelyek több iskolai évfolyam számára is használhatóvá teszik a könyvet – fogalmazott Viliminé dr. Kápolnás Mária, a kötet főszerkesztője. Jóllehet elsősorban fiataloknak készült a kiadvány, az abban található sok-sok illusztráció azon felnőttek figyelmét is felkeltheti, akik a történelemkönyvek olvasása mellett a helytörténeti munkák iránt is érdeklődnek.