B. Nagy László országgyűlési képviselő választókerülete Szeged történelmi városrészét, valamint a Homokháti Kistérség településeinek többségét foglalja magában. Két külön világ, egymástól eltérő adottságokkal, egymástól eltérő társadalmi beágyazódással és identitással.

− Országgyűlési képviselőként hogyan tudja érvényesíteni a különböző érdekeket?

− Választókörzetemhez tartozik Szeged területének mintegy ötven százaléka és jó néhány település – Röszke, Domaszék, Mórahalom, Ásotthalom, Zákányszék, Üllés, Ruzsa, Pusztamérges, Öttömös, Bordány, Forráskút és Zsombó −, amelyek döntő többsége a Homokhátságon található.

E települések szociológiai szempontból is meglehetősen eltérnek egymástól. Az itt élők számára valamikor az egyetlen megélhetési forrás a mezőgazdaság volt, az intenzív kertészeti kultúrák művelése. A gazdálkodás szeretetének, az elszántságnak és kitartásnak köszönhetően ez ma is sok család számára jelent megélhetést. Jól érzékelhető az uniós támogatások és a hazai finanszírozás jótékony hatása, ám itt is érvényesül az a világtendencia, ami a mezőgazdaság csökkenő jövedelmezőségében nyilvánul meg. Valamikor 100 forint árbevételből 30-40 forint haszon keletkezetett, ma pedig ez alig éri el a 10 forintot. A fiatalok innen is elvándorolnak, a városokban keresnek munkát. De azért akadnak olyanok is, akik megtalálják a számításaikat, képesek alkalmazkodni a kihívásokhoz, modernizálni, új technológiákat alkalmazni.

Csongrád megye fejlesztési biztosaként azt látom, hogy van esély az elvándorlás mérséklésére, de ennek érdekében valamennyi községben fejleszteni kell az infrastruktúrát, s helyben nyújtani a nagyvárosokhoz hasonló színvonalú közjóléti szolgáltatásokat. Az utóbbi évek beruházásainak fő célja a komfortos lakókörnyezet kialakítása, ahol jó és érdemes otthont teremteni és ahonnan könnyen megközelíthetők a munkahelyek. Nagy feladat számunkra egy korszerű vízgazdálkodási rendszer feltételeinek a megteremtése, hiszen a Homokhátság alatt jelentős vízrétegek találhatók, s ezeket hasznosítva a termelés biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá válik, vonzóbb lesz a termelés a fiatalok számára, többen maradnak otthon. A zöldség- és gyümölcságazatban nincsenek piaci korlátok, a termés frissen vagy feldolgozva egyaránt jól értékesíthető.

Bízom abban, hogy Szeged és Hódmezővásárhely fejlesztéseinek köszönhetően a megye a kisebb lélekszámú községekben élő fiatalok számára is perspektívát nyújt a munkaerőpiacon, a termelésben, a szolgáltatásokban, sőt a tudomány és a kutatás-fejlesztés területein is megtalálják számításaikat, szülőhelyükön élhetnek tovább kellemes, komfortos környezetben.

− Milyennek látja Szeged lehetőségeit és esélyeit a közeljövőt illetően?   

− Szeged a lehetőségek városa, ezt mindenki tudja. Nagy kérdés, hogy mennyire tudjuk kihasználni az adottságait, gazdaságföldrajzi fekvését. A román és a szerb határ mentén felértékelődnek a kapcsolatok, különösen a gazdaságiak, a hozzájuk köthető szolgáltatásokkal és tudományterületekkel. A város erős térségi kohézióját igazolja, hogy sokan költöznek ide vidékről, az egyetemen több ezer hazai és külföldi diák tanul, közülük sokan maradnak Szegeden, mert itt megtalálják a számításaikat.

Szeged azonban elveszítette korábbi versenyképességét. A rendszerváltást követően darabjaira hullott az ipar és a korábban meghatározó élelmiszer-feldolgozó ágazat. A magánosított gazdaság teljesítménye és benne a foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent. Az elmúlt 15-20 évben gyakorlatilag eltűnt az új értéket előállító ipari termelés, a versenyszférában igen alacsony az átlagjövedelem.  Az első és a második befektetési hullám is elkerülte a Tisza-parti várost, ami részben a jugoszláv háború miatt történt így.

Kevés a vállalkozás, kevés az iparűzési adóbevétele a városnak, miközben tartani kellene a színvonalat, korszerűsíteni a szolgáltatásokat, ami sok pénzbe kerül. Szeged számára egyetlen kitörési pont maradt, az pedig az itt felhalmozott rendkívül értékes tudás, az innováció és a ráépülő iparág egy igazi aranybánya lehet, erre kell építeni a jövőt.

− A Modern Városok Program projektjei mennyiben terelhetik új fejlődési pályára Szegedet?

− Ezek nagy lendületet adhatnak a városnak, az ipari beruházásoknak vonzó környezetet lehetne teremteni az útfejlesztésekkel, az ipari parkokkal. A jól képzett munkaerő és az említett fejlesztések már rövid és középtávon is hozhatnak gazdasági fellendülést a városnak, az itt élőknek.