Sümegről mindenkinek a vár jut az eszébe, hiszen bárhonnan közelítjük meg a települést, jól látszik a domb tetején álló középkori kőerőd. Végh László, Sümeg polgármestere azonban sok érdekes történelmi emlékre hívja fel olvasóink figyelmét, amiért érdemes ellátogatni a városba. Ilyen a Püspöki Palota, Kisfaludy Sándor szülőháza vagy az őskori kovakőbánya.

‒ Több mint egymilliárd forint értékű turisztikai beruházás indul Sümegen. Milyen fejlesztések valósulnak meg ennek keretében? 

‒ A Nemzeti kastélyprogram és a Nemzeti várprogram részeként megújul a vár és a Püspöki Palota. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Kft. a beruházó, ők pályáztak mindkét esetben. Sümeg az egyetlen olyan magyarországi település, ahol két, hasonló program fut párhuzamosan. A Püspöki Palota munkálatai két esztendeje folynak, az év végére befejeződik az építkezés. Jövőre ér véget a teljes felújítás, s addigra a tervezett kiállításokat is berendezik. A városnak nagyon fontos az épület, hiszen ma az egyetlen közkézen lévő barokk püspöki palota az országban. Az 1700-as években a veszprémi püspökök lakhelyéül szolgált. Közülük is kiemelkedik Padányi Biró Márton, aki plébániatemplomot építtetett, és az abban található freskó a rokokó festészet egyik legcsodálatosabb, nemzetközi kitekintésben is jelentős emléke. 

A vár fejlesztésének köszönhetően helyreállítják a keleti épületrészt és a korabeli váréletet idéző kiállítást alakítanak ki. A vár első emeletén kap majd helyet a 16. századot megjelenítő interaktív kiállítás, a földszinten pedig az eredeti funkciónak megfelelően műhelyek és különböző mesterségek udvarai lesznek látogathatók. A kaszárnya, a Várnagyi-ház és a középkori konyha egységesebb kialakítása az építési tervek szerint jobban visszaadja majd az élő vár környezetét, a szintén megújuló Csabi-torony pedig az átjárást biztosítja az északkeleti gyilokjáró két szárnya és a kiállítóterek között. De korhű módon fogják helyreállítani a sütőházat is, amelyet látványsütésre is alkalmassá tesznek majd. A vár területén látható állandó kiállítások bővülnek, és a tervek szerint új tárlatok nyílnak a közeli jövőben. A munkálatok ellenére a sümegi vár továbbra is látogatható. 

‒ Sümeg számára nagyon fontos az idegenforgalom. Hogyan befolyásolta az életüket a vírusjárvány? Mikor tudnak először nagyrendezvényt tartani?

‒ Márciusban bezárt a vár és a hotel. A pünkösdi hétvégén nyíltak újra. Mindenkit érintett a pandémia, vendéglátókat és turistákat egyaránt. A veszélyhelyzet kihirdetésekor lemondtuk a Gesztenyevirág Fesztivált, ami májusban lett volna. Ez nálunk amolyan turisztikai szezonnyitónak számít. Sümeg híres a vadgesztenyefáiról, amelyek mediterrán hangulatot adnak a városnak, innen a név. 

A július végi Jakab-napot, az érett bor és a vadászat ünnepét is már csak jövőre tudjuk megtartani. Sajnáljuk, hiszen az utóbbi négy-öt évben regionális rendezvénnyé nőtte ki magát, s a megyei vadászkamara fő eseményévé vált Veszprém megyében. Ilyenkor nagyon sokan látogatnak el hozzánk.

A nagyrendezvények közül szerencsére egy azért nem marad el. A Himfy-fesztivált megtartjuk, ami egyszerre szól a szüretről és Kisfaludy Sándorról. A híres költő kultuszának ápolására komoly hangsúlyt fektetünk, hiszen itt született, itt is élt és itt hunyt el. 

‒ Több pályázatuk is elindult, illetve lezárult az elmúlt időszakban. Melyek ezek? 

‒ Valamennyi pályázattal az itt élő 6300 lakos életminőségének javulását tűztük ki célul. Új, korszerű bölcsődei épület alakítottunk ki, ahová a jövőben több kisgyerek járhat. Az új belvárosi körforgalom pedig a város közlekedését újította meg.  Szerencsére nálunk az idegenforgalommal nincsen gond, sok a látogatónk. Célul tűztük ki, hogy a belvárosba is próbáljuk bevonzani az embereket. Pályázatunk és meg is valósítottunk egy úgynevezett középkori zsibvásárt, amelynek a központ ad helyet. A várból egy ösvényen tudnak lesétálni a turisták, ami a Püspöki Palotához vezet. A vásár nemcsak piacot jelent, hanem kulturális helyszínt is, ahol zene szól és fellépők is színesítik a programokat. A vírus sajnos közbeszólt, ezért idén csak teszteljük, hogyan fogadják az ideérkezők. Azt gondolom, így a közelben lévő vendéglátóhelyek forgalma is emelkedik majd.  

Sümegen a földtani látnivalókat szintén érdemes megnézni. A Mogyorós-dombon a kréta kori kőzeteket feltárták, több bánya működött itt. Egyedi kövületek is láthatók. A város üzemelteti az ezek mellé épült kempinget, sőt egy látogatóközpont is elkészült, most rendezzük be. 

‒ A helyiek nagy örömére elkészült egy körforgalom a belvárosban. Erre miért volt szükség?

‒ Régi igénye volt a sümegi embereknek, a belvárosban közlekedőknek, hogy a négyes útkereszteződés helyzete megoldódjon. Évtizedekkel ezelőtt, amíg kevés gépjármű volt, jól funkcionált, azonban az utóbbi húsz évben sok gondot okozott. Történtek forgalmirend-változások, de a hosszas várakozást és a balesetveszélyes helyzeteket nem lehetett kiküszöbölni, ráadásul az iskola és a piac és több bevásárló egység közelsége is bonyolította a helyzetet. A szakemberek véleménye egybehangzó volt azzal kapcsolatban, hogy a körforgalom kialakítása lehet a jó megoldás. Így pályázott az önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretein belül, és az elnyert közel 200 millió forintos támogatásból tudta kialakítani a körforgalmat, amit nagyon jól tudnak használni az autósok, a kerékpárosok, a gyalogosok pedig biztonságosabban közlekedhetnek. 70 új parkolóhelyet is kialakítottunk az árkok befedésével. 

Amire még büszke vagyok, hogy az ipari park fejlesztése keretében tudtunk építeni egy kilométernyi új útszakaszt, amolyan fél elkerülőt. A Vas megye felől érkezőknek így nem kell bejönniük a belvárosba, ha például a Balatonra tartanak.