Solymár megfelel a mai kor kihívásainak
A Budai-hegység és a Pilis ormai között fekvő Solymárt körülölelő természeti környezet ezernyi kalandot kínál a turizmus szerelmeseinek. A nagyközség számos rendezvénnyel és a sváb hagyományok ápolásával igyekszik öregbíteni hírnevét. Dr. Szente Kálmán polgármester vendégei voltunk.
‒ A folyamatosan növekvő lélekszámot képes-e követni az infrastrukturális háttér?
‒ Solymár lakossága az utóbbi évtizedek során megháromszorozódott, a település lélekszáma közelít a 12 ezerhez. Az 1980-as években egyre több budapesti vásárolt telket a község zöldövezeteiben. Kezdetben hétvégi pihenőhelynek, majd a rendszerváltás után egyre többen választották állandó lakóhelyüknek Solymárt. Nagy kihívást jelent ezért a nagyközség üzemeltetése, s az ehhez elengedhetetlen infrastrukturális háttér megteremtése.
Abból a szempontból például szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a saját, korszerű szennyvíztisztító telepünk lehetővé tette, hogy a település belterülete teljes mértékben csatornázott. Sok fiatal, kisgyermekes család költözik Solymárra. Egy uniós pályázatnak köszönhetően a bölcsődei ellátást biztosítani tudjuk, és elkészültek már az új óvoda kivitelezési tervei is. A mintegy 62 kilométernyi belterületi utunk 90 százaléka aszfaltozott, és folynak további útfelújítások ezen a nyáron is. Pályáztunk a Kökörcsin utca egy szakaszának felújítására, az eredményt szeptemberre várjuk. Egy másik pályázat keretében két óvodánk egyikének a konyháját korszerűsítjük, s mindkettő teljes étkezési eszközállományának beszerzésére is pályáztunk, a döntés itt is őszre várható. A Kék Ovi rossz állapotú melegítőkonyhájának felújítására 1,6 millió önerőre kaphatunk 4,6 millió támogatást.
‒ Meglepően magas a helyben bejegyzett vállalkozások száma. Mit jelent ez az önkormányzat, illetve a munkavállalók számára?
‒ Több mint 1600 Solymáron bejegyzett vállalkozás működik. Ez egyrészt a munkahelyek szempontjából fontos, a községben gyakorlatilag nem beszélhetünk munkanélküliségről, persze ebben szerepe van a főváros közelségének is. Másrészt ez komoly adóbevételt jelent az önkormányzat számára. Az, hogy nagy volumenű sajáterős fejlesztéseket valósíthatunk meg, illetve a települést ilyen színvonalon tudjuk üzemeltetni, abban jelentős a szerepe az adóbevételeknek.
‒ A solymáriak büszkék a sváb hagyományaikra…
‒ Mindig is kiemelt fontosságú volt a sváb hagyományok őrzése Solymárom, hiszen az 1946-os kitelepítések idején a falu lakosságának felét elüldözték. Ennek ellenére bátran és büszkén vállalják a mai solymáriak sváb hagyományaikat, s igen eredményesen látja el feladatát a német nemzetiségi önkormányzatunk. Bár manapság a magukat svábnak vallók szerény kisebbségben vannak, mégis fontos a község régi hagyományainak ápolása, amiről a nemzetiségi óvoda, az iskola és a nagyszámú kulturális egyesület hivatott gondoskodni. A település nyomtatott sajtótermékei, illetve a helyi televízió műsorai nagy súlyt fektetnek a nemzetiségi hagyományok őrzésére és életben tartására. A hivatalos lapunk, a Solymári Hírmondó mellett 1999 óta szinte folyamatosan jelentek meg egyéb egyházi, illetve civil újságok is, például a Holló, a Solymár Csillaga, az Iskolaharsona, és sorolhatnák még. Ezek egyikéből,a Solymár Csillagából nőtt országos folyóirattá a Képmás családmagazin.
Számos magyar és sváb kultúrcsoport működik Solymáron, mások mellett a Cédrus Táncegyüttes, a Herbstrosen Tánccsoport, a Reményi Margit Táncegyüttes és jó néhány kórustársulat.
‒ Milyen látnivalókra, illetve őszi programokra hívná fel a Solymárra látogatók figyelmét?
Mindenekelőtt hadd említsem meg a bennünket körülvevő csodálatos természeti környezetet, az azt átszelő túraútvonalakat. Épített értékeink közül pedig a katolikus templomunkat, amely egyben ismert búcsújáróhely is. Ugyancsak érdemes felkeresni a helytörténeti gyűjteményünket és a Svábházat, mely utóbbi múzeumként és kulturális központként is működik.
A Mátyás-hegyen található Solymári vár 1455-ben épült, ám eredete jóval régebbi, mivel a főtornyot római kori alapokra építették. Mára ismét szép, megújult formában várja látogatóit.
Tervezzük a régi turistaház teljes felújítását és újbóli megnyitását, valamint a solymári vár rekonstrukcióját – a látványtervek már elkészültek.
Minden évben megrendezzünk civil összefogással és önkormányzati támogatással a májusfaállítást, a Hősök napja ünnepséget és a Solymári Búcsút, utóbbit idén a szeptember 14-ei hétvégén. Ez a legnagyobb kulturális rendezvény a községben, s ezt követi majd október közepén a szüreti felvonulás és mulatság a Templom téren.