A helyi önkormányzat előnyben részesíti a természetes életformát, valamint fontosnak tartja a környezetük szépségeinek megőrzését a budai hegyek övezte településen. Nem is akarnak várossá válni, maradnak inkább családias nagyközség. Dr. Szente Kálmán polgármesterrel beszélgettünk.

− Solymár kész hozzáigazítani a szabályozási tervét az M0-ás autóút nyomvonalához. Született végső megállapodás? Milyen közlekedésbiztonsági fejlesztések valósulnak meg?

− Nagyon fontos lenne, és ezt Solymár maximálisan támogatja is, hogy végig megépüljön az M0-ás körgyűrű, hiszen jelenleg még csupán a Megyeri híd és a Solymár közti szakaszról van szó, de a körgyűrűnek minél előbb be kellene zárulnia. Ugyanígy sürgős lenne, hogy megépüljön az új 10-es számú főút is. Itt a környéken a közlekedési gondok megoldásában ez sokat segítene. Nagyon szeretnénk, ha mielőbb megvalósulna. Tervezünk közlekedésbiztonsági beruházásokat, egy nagy csomópontunkat szeretnénk körforgalmi csomóponttá alakítani, illetve lámpával védett gyalogátkelőhelyeket létrehozni. A környék legnagyobb problémája ugyanis a közlekedés, a mindennapos dugók.

− Magyarország legnépesebb községe Solymár. Milyen sajátosságokat jelent ez a státusz?

− A nagyközségi címet 1969-ben nyertük el, akkor négyezer ember lakott itt, most decemberben már 11 ezernél is többen. A várossá válásnak azonban nem a lakosságszám a feltétele, hanem a várospályázat. A lakosság véleményére voltunk kíváncsiak, megkérdeztük őket kérdőíves formában. Többségük nem igényelte, hogy várossá alakuljunk. Egyelőre nincs is napirenden. Büszkén mondhatjuk, hogy mi vagyunk Magyarország legnagyobb nagyközsége a lélekszám tekintetében.

Megóvjuk ezt a kertvárosias környezetet, nem szeretnénk lakóparkokat, társasházas rendszereket. Úgy tervezünk, hogy ilyen irányban folytatódjon a fejlődés. Nem szeretnénk, ha nehézipari típusú iparosítás alakulna ki. Kifejezetten örültünk annak, amikor a téglagyár megszüntette működését.

− Hogyan alakul a helyzetük az agglomerációban? Folyamatos a kiköltözés a fővárosból?

− Mint említettem, egyre növekszik az itt élők száma. Amióta bevezették a CSOK-ot − a családi otthonteremtési kedvezményt −, azóta különösen. Elindultak az építkezések, egymás után nőnek ki a földből az új házak, de szerencsére van még helyünk. A régi nyaralóterületek családi házas lakóterületekké épülnek át.

Solymárnak saját szennyvíztelepe van, és nagyon sokat fordítottunk a csatornázásra az elmúlt évtizedben. Elmondhatjuk, hogy százszázalékosan csatornázott a belterület. Amire nagyon oda kell figyelnünk, az az úthelyzet: a fő közlekedési utak, amelyek az ingázók, a fővárosba bejárók kiszolgálása miatt a fontosak, a lakóterületeken pedig a belső utak és a járdák állapota szorul javításra.

Kiemelt feladatunk a legkisebb gyermekek elhelyezése, azaz az óvodai férőhelyek számának emelése. Nagyon sok fiatal költözik ki hozzánk, kisgyermekkel, vagy itt születnek a kicsik, tehát nagy az igény óvodára. A bölcsődénket 2014-ben adtuk át, azóta is teljes kapacitással üzemel.

− Milyenek a munkalehetőségek helyben? Sokan ingáznak?

Nagyon sokan járnak Budapestre dolgozni, de most már újra 1500 fölött van a Solymáron bejegyzett vállalkozások száma, tehát akad bőven nálunk is munkahely. A munkalehetőség adott mindenki számára. Közmunkásunk nincs, nem is jelentkeznek. Ennek a helyzetnek köszönhetően viszonylag magas az adóbevételünk.

− Milyen beruházásokkal büszkélkedne?

Folyamatosan igyekeztünk megoldani az évtizedes problémákat. Gondolok itt elsősorban a csapadékvíz-elvezetésre, az árkok létesítésére. Sokszor vettük igénybe a Belügyminisztérium vis maior támogatási pályázatát, utakat, hidakat, patakmedreket építettünk. A legnagyobb beruházásunk a tűzoltószertár, idén adjuk át. A háromállásos, hatalmas szertárat modern technológiákkal rendezzük be. A vadonatúj épület a solymári polgárőrség és az önkéntes tűzoltó egyesület „laktanyája” lesz. Megvásároltunk egy régi parasztházat, amelyet komoly beruházással sváb tájházzá alakítottunk.

Tavaly az orvosi rendelőt kívülről teljesen felújítottuk, pályázat alapján a polgármesteri hivatallal együtt nyílászárócserét hajtottunk végre. Energetikai korszerűsítést végeztünk, napelemeket szereltettünk fel.

Nagy előrelépés a község számára, hogy az Esztergom−Budapest vasútvonal végre megújult. Jobban meg lehet közelíteni a községünket, és az állomás környéke is rendezettebb.

− A német kisebbségi önkormányzat tevékenységei közül mit emelne ki?

− A hagyományőrzés nagyon fontos, az óvodától kezdve tanulnak a gyermekek németül. Az egyik óvodánkat a német nemzetiségi önkormányzat működteti. Számos civil szervezetünk közül kiemelkedik a magyar, a német és a sváb néptáncos csoport. Négy kórusunk, a férfi, a női, a vegyes, és a több évtizedes múltra visszatekintő solymári hagyományőrző asszonykórus szintén sváb nyelven énekel. A településen elevenek a német nemzetiség hagyományai.

− A közösségi élet eseményei közül melyek a legfontosabbak?

− A civil szervezetek minden évben állítanak májusfát, a május elseje előtti estén főterünkön, a Templom téren. Gyönyörű természeti környezetben, a Jegenye-völgyben hagyományosan hatalmas majálist rendezünk, fellépőkkel, előadásokkal, sok száz nézővel. A Hősök napja fontos rendezvényünk, ekkor adjuk át a „Solymárért” kitüntetést. Mária napon, a szeptember 12-hez legközelebb eső hétvégén a település legnagyobb ünnepét tartjuk, a solymári búcsút. A háromnapos, egész hétvégén zajló rendezvény idejére lezárjuk a településközpontot. Az elüldözött, 1946-ban kitelepített családok – csaknem 2000 embert üldöztek el otthonaikból – leszármazottai közül sokan rendszeresen hazalátogatnak a búcsú rendezvényeire.