A több mint 800 éves várost nevezték már „magyar Cambridge-nek”, „Bodrog-parti Athénnek”, sőt a „magyar forradalmak oroszlánbarlangjának”, s itt született Árpád-házi Szent Erzsébet. A megkapó hangulatú kisvárosban Aros János polgármester vendégei voltunk. 

– A város kivételesen gazdag történelme közös kulturális örökségünk. Hogyan jellemezné a mai Sárospatakot?

– Nyugodt, biztonságos és békés kisvárosként írnám le, amely Tokaj-Hegyalja és Zemplén turisztikai központja. Kiváló adottságokkal rendelkező település, kivételes történelmi múlttal, gyönyörű természeti környezetben, a Bodrogköz és a Zempléni-hegység találkozásánál. Itt található a térség egyetlen gyógyvízminősítéssel rendelkező fürdője. Minden adott ahhoz, hogy a 800 évet méltóképpen folytassuk tovább. Valamennyien ismerjük azokat az elnevezéseket, amelyekkel Sárospatakot illették, s időközben még a virágos város címet is megkaptuk. Nyolcszáz évnél is távolabbra nyúlik a történelmünk, hiszen 904-ben már lakott településként létezett. A ma ismert első feljegyzések szerint Ketel vezér fia birtokolta a területet. Olyan híres emberek éltek és tanultak itt, akik az európai történelem asztalára is letették a névjegyüket, gondoljunk a Rákócziakra, a Pálócziakra, a reformkor híres politikusaira. Leghíresebb szülöttünk Árpád-házi Szent Erzsébet.

– Hogyan ápolják az ő emlékét? A plébániatemplom a várost Kassával összekötő zarándokút kiindulópontja. Merre haladnak a zarándokok?

– Óriási kötelezettség, s egyben megtiszteltetés, hogy ápolhatjuk Szent Erzsébet emlékét. Ha megnézzük, hogy Európában vagy akár Európán kívül is mekkora a kultusza, ahhoz képest Magyarországon és a környéken még akad tennivalónk. 1207-ben Patakon született, s négyéves korában került ki Türingiába. Születésének kerek évfordulóján, 2007-ben kapta meg a bazilika rangot a várnegyedben található templom, amely nagyjából azon a helyen áll, ahová Erzsébet születését be tudták azonosítani. Felvettük a kapcsolatot Eisenachhal, ahol Wartburg várában élt Szent Erzsébet. Kapcsolatot alakítunk ki azokkal a településekkel, ahol emlékét méltóképpen őrzik. Az utóbbi 15-20 évben már nálunk is érezhető változás. Tiszteletére megalakult az Árpád-házi Szent Erzsébet Társaság, őrzik a hagyományokat, népszerűsítik az alakját, az emlékét ápoló házat üzemeltetnek. 

   A zarándoklat Sárospatakot és a Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt kassai dómot köti össze. Az ötnapos zarándokutat évről évre egyre többen járják végig. A legnagyobb zarándoklat pünkösd hétfőjén indul. A másik zarándokút Sárospatakot Eisenachhal köti össze, s a több mint 1200 km-t nagyjából másfél hónap alatt lehet teljesíteni. 

   Nagyasszonyok városának is hívják Sárospatakot, mert mindhárom nálunk jelenlévő történelmi egyháznak megvan a maga nagyasszonya. A reformátusoknak Lórántffy Zsuzsanna, aki annak idején Comeniust, az Európa-szerte ismert pedagógust idehívta. Ennek köszönhetően kaptuk a „magyar Cambridge”, illetve az iskolaváros nevet. A görögkatolikusoknak Kijevi Anasztázia a nagyasszonya, a katolikusnak Árpád-házi Szent Erzsébet. Ez az örökség felhatalmaz minket arra, hogy erősítsük a vallási turizmust. 

– A nevezetességek közül kiemelkedik a Rákóczi-vár. Milyen látnivalókat ajánlana?

– A második legnagyobb nevezetességünk a felújított Rákóczi-vár, amely a kastélyrészével együtt évente 160 ezer vendéget fogad. Európában két ágyúöntő műhely van, amit fel tudtak tárni, az egyik nálunk látható. 

   A református kollégiumot 1531-ben alapították. Az ország legrégebbi középiskoláinak egyike három részből áll: a gimnáziumból óvodával és általános iskolával, a Teológiai Akadémiából és a tudományos gyűjteményekből. A kutatómunkát is végző óriási könyvtár része a Nagykönyvtár, amely elnyerte a világ második legszebb könyvtára címet. 60-80 ezer vendéget fogad évente. Ismert nevezetességünk a Megyer-hegyi tengerszem. A közelmúltban, egy angliai hetilapban a tengerszemről megjelent gyönyörű fotónak köszönhetően felfedezték, s egyre több turista látogatja. A helyén a középkorban malomkőbánya volt, méghozzá a legnagyobb Európában. Rendbe tettük az odavezető utat, vendéglátóhelyet és kilátót alakítottunk ki. 

– Milyen a mai élet a településen? Elégedettek a szolgáltatásokkal a sárospataki polgárok?

– Sárospatak 11 lakosú kisváros. Az oktatási rendszerünkre nagyon büszkék vagyunk, sok energiát fordítunk erre a területre. Egy polgármesternek tudnia kell, hol van a határ, azaz a lakosság komfortérzetét javítja-e, vagy a manapság divatos látványberuházásokat hajtja végre, amelyek fenntartásáról is gondoskodni kell. Mi az előbbit választottuk, rendbe tettük az összes óvodánkat, felújítottuk az általános iskoláinkat, a középiskoláinkat. Két felsőoktatási intézmény működik nálunk, a Teológia Akadémia és az immár harmadik éve nagy büszkeségünk, a Hegyaljai Egyetem, amelynek elődje a Comenius Tanítóképző Főiskola volt. Az egyetemnek e pillanatban hatszáz hallgatója van. A célunk, hogy azok a fiatalok, akik ezeket a továbbtanulási formákat választják, kapjanak lehetőséget és maradjanak a környéken. 

   A patakiak közül a legtöbben a közigazgatásban és az oktatásban dolgoznak. Óriási lendületet vett a turisztika, sokan működtetnek magánszálláshelyeket, A térség legszínvonalasabb négycsillagos szállodája, a Bodrog Hotel egész évben 97 százalékos kihasználtsággal üzemel. A Tokaj-Hegyaljához tartozó 27 település egyike Sárospatak. 

   A környék borászai között éppen generációváltás zajlik, megjelentek az eladhatóbb, könnyű, reduktív borokat készítő fiatal borászok. Ők a borokhoz gasztronómiai ínyencségeket és kulturális programokat is kínálnak. Fontos, hogy e téren is fejlődjünk, mert nem titkolt szándékunk, hogy Budapest és a Balaton régió után Tokaj-Hegyalját felzárkóztassuk a dobogó harmadik fokára. Azt hiszem, jó úton haladunk, azonban minden résztvevőnek meg kell értenie, hogy összefogásra, térségben gondolkodásra van szükség. Vannak 5-600 fős települések, amelyek a maguk szintjén ugyanolyan értéket képviselnek, mint Sárospatak. Ha az adottságokat össze tudjuk hangolni, akkor van reményünk, hogy felzárkózzunk a kitűzött színvonalhoz. 

   Szőlészettel, borászattal, idegenforgalommal igen sokan foglalkoznak. Nálunk nagy cég nincs, világörökségi rész vagyunk, az általában helyieket foglalkoztató kis- és középvállalkozások viszont jelen vannak. Jól megy nekik, ugyanis ezt mutatja emelkedő iparűzésiadó-bevételünk. Ők önállóan is fejlesztenek, persze az önkormányzat ahol tud, segít. 

– Milyen fejlesztéseket emelne ki?

– Az energiáinkat az oktatásra és az egészségügyre összpontosítjuk. Folyamatos felújítások zajlanak. Kialakítottuk az egynapos sebészeti rendszert, kisebb műtétekre nem kell elutazni innen. Ennek nagy a jelentősége a helybéliek szempontjából. 

   Adottságainkhoz képest végezzük a beruházásokat, iskoláink, középületeink energetikai korszerűsítését elvégeztük. Az önkormányzati tulajdonban lévő fürdő fejlesztése elengedhetetlen. 200-250 ezer vendéget fogad csupán a főszezonban.  A látogatószám megalapozza azt az igényünket, hogy egész évben nyitva tartó, fedett fürdővel rendelkezzünk. A tervek már elkészültek. 

   Ápoljuk a Makovecz-örökséget is. Makovecz Imre Sárospatak díszpolgára, több munkája is van a városban. Az Árpád Vezér Gimnáziumot hamarosan felújítjuk, ehhez 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre.

   Sárospatak térségi központ, ezért a környező települések kulturális programjairól is gondoskodnia kell. A Művelődés Házát két éve újítottuk fel 2,1 milliárd forintból. A Kultúra magyar városa címmel az egész térségben két település büszkélkedhet, Tokaj és Sárospatak. Most fejezzük be a Rákóczi-vár fejlesztését, amelyet két ütemben hajtjuk végre. A vár egyébként a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában van. Rajtuk keresztül egy új látványtár épül a vár területén. Önkormányzati beruházásból a lőportornyot és annak közvetlen környezetét tudjuk felújítani. Ezt a két beruházást idén befejezzük. Utána a közvetlen környezet rendbetételét kezdjük el, a tervek már elkészültek. 

– Többnapos programot is tudnak kínálni a turistáknak? Kapcsolódnak a környező települések rendezvényeihez?

– A programokról az együttműködés fontosságát felismerő polgármesterekkel rendre egyeztetünk. A május elsejei nyitórendezvényünk után egészen október végéig olyan programsorozatot tudunk nyújtani az idelátogatóknak, amely egész hétvégés itt tartózkodást tesznek lehetővé. Ha valaki három napra érkezik, csupán Sárospatakon meg tudja tölteni szabadidejét programmal. Ha hosszabb időt szán ránk, adottak a környék látnivalói, a füzéri vár és a regéci vár, a kalandpark. A nyitórendezvény után Sárospatakon a következő nagy esemény pünkösd ünnepe, amely egyre nagyobb közönséget vonz. A Bornapok egész hétvégés program, s általában július végén rendezzük meg. A Zempléni Művészeti Fesztivál 32 éve létezik, ez a térség legnagyobb komolyzenei fesztiválja, sárospataki központtal, mintegy 25 település részvételével, csaknem száz programmal. Évek óta megszervezzük az öreg autók találkozóját, ősszel pedig „levezetésképpen” sörfesztivált rendezünk. Október végén a Zempléni Vadászvágta zárja a rendezvények sorát egy zempléni civilszervezet, a lovasegyesület rendezésében. Szinte minden hétvégén vannak a környéken szabadtéri programok: tolcsvai borfesztivál, hercegkúti pincenapok, szerencsi csokinapok, tokaji borfesztivál… Próbáljuk feléleszteni a Tokaj és Sárospatak közötti hajózási útvonalat a Bodrogon. Érkeznek a nyaralóhajók, még Szlovákiából is. Egyre népszerűbb a kerékpáros turizmus. Gasztronómiában, vendéglátásban, infrastruktúrában még akad tennivalónk, ám a soron következő fejlesztések ezeket fogják megalapozni.