Rezi dinamikusan fejlődő település a Balaton közelében

Rezi

A Keszthelytől mindössze nyolc kilométernyire található községet délről és északról erdőségek, keletről szőlős domboldalak övezik. A rendszerváltást követően az idegenforgalom vált Rezi elsődleges profiljává, amelyben fontos szerepet játszik a település komoly borkultúrája. Cserép Gábor polgármester vendégei voltunk.

– Ön 1997 óta a község polgármestere. Mennyiben változott a település az elmúlt 25 évben?

– Sikerült a teljes infrastrukturális hálózatot létrehoznunk, a gáz bevezetésétől a szennyvízhálózat kiépítésén át az internetszolgáltatásig.  2021 végén a lakosságszám meghaladta az 1400-at, ami az elmúlt 25 év tekintetében mintegy háromszáz fős növekedést jelent. Ebben közrejátszhatott Keszthely és a Balaton, illetve Hévíz közelsége, hozzátéve, hogy a térség környező településeinek lélekszáma is folyamatosan gyarapodik. 

–  Milyen fejlesztéseket és beruházásokat sikerült megvalósítaniuk az elmúlt esztendőkben?

– Szinte az összes közintézményünket felújítottuk, köztük az óvodát, az iskolát, az orvosi rendelőt és az önkormányzati tulajdonban lévő, a közétkeztetést biztosító konyhát. Már fogadja a legkisebbeket az új bölcsődénk, és az iskola mellett tornacsarnok is épült. Valamennyi közintézményünknél a gázkazánok helyett immár hőszivattyús, illetve napelemes a fűtési rendszer. 

   Reziben jelentős a múltja a szőlőtermesztésnek, fellendülőben a borturizmus, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy a szőlőhegyen is kiépült a teljes infrastruktúra.

– Milyen látnivalókra hívná fel olvasóink figyelmét?

–  A Rezi vár mellett mindenekelőtt a műemlék templomunkra és a Gyöngyösi Betyárcsárdára, mely utóbbi tradicionális, nádfedeles vendéglátóhely, magyaros konyhával. A Rezi vár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában van, egész évben ingyenesen látogatható. Mivel az Országos Kéktúra útvonalán vagyunk, becsléseink szerint évente mintegy nyolc-tízezren keresik fel a várat, ahol pihenő- és tűzgyújtóhely, vizesblokk várja a látogatókat. Minden évben május elején kerül sor a vártúrára, ahol a részt vevő csoportok feladatokat kapnak, és a program egy közös főzéssel-sütéssel ér véget. 26. éve rendezzük meg nyaranta a vártábort a gyerekeknek a várudvarban, ami egy nomád sátortábort jelent. Októberben-novemberben tartjuk a hagyományos holdfénytúrát.

– Elegendőek-e a szálláshelyek, illetve terveznek-e további turisztikai fejlesztéseket?

– A falusi vendéglátás folyamatosan fejlődik, elsősorban pályázati források révén. A Laky Demeter Turistaház egy időben harminc fő befogadására képes az év minden napján. A Dinó- és Kalandparkot egy magánvállalkozó üzemelteti, azt is sokan felkeresik tavasztól őszig.

– Melyek a község legnépszerűbb hagyományőrző és egyéb kulturális, gasztronómiai programjai?

– A hagyományőrzéshez tartoznak a szőlészethez és borászathoz, településünkhöz kapcsolható rendezvények, mint a Hagyományőrző disznótoros január közepén, a Vince-napi pincejárás január végén, Szent György napján pedig a szőlőhegyi kápolnánál egy szentmisével egybekötött bormustrát és borversenyt tartunk, és ősszel kerül sor a szüreti rendezvénysorozatunkra, a Szüreti Mulatságra és Szent Mihály napján a Betakarító napra, ahol a gasztronómia is nagy hangsúlyt kap. Késő ősszel pedig a Márton napot ünnepeljük, ahol megáldásra kerülnek új boraink is.