Pest megye lesz az ország gazdasági növekedésének motorja

PM

A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) a megye gazdasági szereplői és vállalkozásai ágazati besorolásának megfelelő általános érdekképviseletét látja el. A kamara tevékenysége az önkormányzatiság elvére épül. Dr. Vereczkey Zoltán kamarai elnöktők kértünk interjút.

‒ A PMKIK az ország legtöbb regisztrált vállalkozással rendelkező megyei gazdasági önkormányzata. Milyen formában és mekkora hatékonysággal tudja véleményét az ország gazdasági életét érintő kérdésekben érvényre juttatni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán belül?

‒ Onnan kell kiindulnunk, hogy a kormányban jelenleg válságkezelő munka folyik. Szinte naponta jelennek meg újabb és újabb intézkedések, amelyek valamennyien azt a célt szolgálják, hogy a járvány elmúltát követően a magyar gazdaság szereplői a lehető legrövidebb időn belül magukhoz térjenek, és vissza tudják állítani 2019-es teljesítési értékeiket.

   A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában 14 munkabizottságban előkészítő munka zajlik annak érdekében, hogy naprakészen tudjuk segíteni a kormány munkáját javaslatainkkal. Pest megye képviselői valamennyi munkabizottságban szerephez jutottak, és mint az MKIK alelnökének, módomban áll két munkabizottság munkáját személyesen irányítani. Ez most egy olyan helyzet, amiben vagyunk, amikor a közös szakmai összefogás iránti igény minden esetben felülírja a területi különbözőségekből adódó lokális igények előtérbe helyezését. Minden szakmacsoportnál, az ország keleti és nyugati végében is, ugyanazok a problémák jelentkeznek. Ezen túlmenően látnunk kell, hogy jelen van egy nemzetközi versenyképességi küzdelem is, hiszen az átalakuló piacokon új beszállítói kör fog megjelenni. Ezért nem mindegy, hogy a magyar vállalkozások mikor tudnak innovatív termékekkel új piacokat szerezni. Rendkívül érdekes helyzetet hozhat például, ha a hitelmoratórium véget ér, akkor a kamara rendkívül sikeres Széchenyi Kártya hitelkonstrukciói készen állnak majd a vállalkozások megsegítésére. Csak címszavakban szeretném felsorolni, hogy a Széchenyi Kártya konstrukciónak van új munkahelymegtartó hitele, turisztikai kártyája, folyószámla- és likviditási hitele és beruházási hitelplusz programja. Ami Pest megye lehetőségeit illeti, abban különösen optimista vagyok. Gondoljuk el, hogy ez a terület ütésállónak bizonyult a válság idején is, és korábban soha nem kapott európai uniós forrást. Most meg fognak nyílni a 2021 és 2027 közötti költségvetési ciklusban a kohéziós alapokhoz való hozzáférések. Pest megye területei nem maradnak ki a kormány vidékfejlesztési programjából, és természetesen az itteni vállalkozások ugyanúgy igénybe vehetik az országos célzott vállalkozói támogatásokat is.

‒ Pest megye helyzete speciális a főváros közelsége miatt. Ez miképpen tükröződik a gazdaság területén? Mi jellemzi a megye gazdaságát?

‒ Pest megye kivételesen kedvező földrajzi elhelyezkedése, és az ennek következtében meglévő közlekedési infrastruktúra fejlettsége mindig is az ország második legnagyobb gazdasági potenciálú területévé tett bennünket. A járvány első és második hulláma közepette is a megye gazdasága teljesítményével bizonyította a fenti állításokat, és komoly válságálló-képességről tett tanúbizonyságot. Pest megyében 2020 januárjától szeptemberéig növekedtek a 2019-hez viszonyított beruházások. 2019 első három negyedévében a 432,8 milliárd forintos teljesítményértéket 2020 hasonló időszaka mintegy 89 milliárddal haladta meg, és összesen 521,75 milliárd forinton teljesült. Ugyancsak a Pest megyei gazdaság állóképességét mutatja, hogy az exportteljesítmény is nagymértékben növekedett. 2019 első három negyedévében a Pest megyei export 1345,3 milliárd forintot. 2020 első három negyedévében pedig 1480,8 milliárd forintot produkált. A pozitív képet természetesen jelentősen árnyalja, hogy azokban az ágazatokban, ahol a válság kikerülhetetlenül érintette a vállalkozások működőképességének lehetőségeit, ott bizony a mi vállalkozásaink sem tudtak kimaradni a negatív tendenciákból. Ez elsősorban a vendéglátás és turizmus területén, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokban, valamint a személyi szolgáltatások körében jelentkezett a legnagyobb mértékben. Ennek hatására a munkanélküliség, ha kis mértékben is, de növekedett. Pest megye 2019-ben a megyék között még dobogós volt 1,8%-os munkanélküliségi rátájával, amely mostanra 3,6%-ra emelkedett. A megye ezen adata még így is a 4,4%-os országos adat alatt található. A havi átlagkereset az év első kilenc hónapjában egy tizedével emelkedett, de ne felejtsük el, hogy ez az emelkedés nem pusztán a béremelésekből származó növekedés, hanem sajnos a minimálbérre bejelentett, munkanélkülivé vált emberek keresetének statisztikai átlagot emelő hatását is figyelembe kell vennünk. Pest megye 48 városával az ország legtöbb várossal rendelkező megyéje. Pest megye az ország egyetlen olyan megyéje, ahol a népesség az elmúlt tíz esztendőben folyamatosan emelkedik. Ma kb. 1 300 000 ember él Pest megyében, amelynek lakossága 2019-ben nagyobb mértékben nőtt, mint amennyivel Budapesté csökkent. A bővülés tehát azt jelenti, hogy az ország más területeiről is élhetőnek, vonzónak tartják megyénket.

‒ Milyen állapotban vannak a turizmus, a szórakoztató- és a vendéglátóipar területén dolgozó vállalkozások? A kamara hogyan tudja segíteni a bajba jutott vállalkozásokat?

‒ A turizmus és a vendéglátás egyértelműen a legnagyobb vesztese a világjárványnak. De itt is nagy különbségek jöttek létre a piaci szereplők között. A legnagyobb vesztesek kétségkívül a főváros vállalkozói köréből kerültek ki, ahol nemcsak az ötcsillagos szállodák álltak kihasználatlanul, de a „buliturizmusra” épülő belváros vendéglátása és szálláshely-kihasználtsága is súlyos visszaesést volt kénytelen elszenvedni. A turizmus és vendéglátás kapta meg elsőként azokat a kormányzati mentőöveket, amelyek a túlélést biztosíthatják számukra. A vidéki vendéglátás egy kicsit jobb helyzetben van. A tavalyi nyár is úgy telt el, hogy a magyar állampolgárok újból felfedezték Magyarországot. Nagyon sokan rájöttek arra, hogy nem feltétlenül szükséges a kikapcsolódást, a szórakozást, a wellness-programokat külföldön keresni. Reméljük, hogy ezek a felismerések idén nyáron is biztosítani fogják a vidéki turizmus keresleti oldalát.

‒ A kormány koronavírus-világjárvány vállalkozásokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérsékléséhez szolgáló gazdaságvédelmi tervében mennyire tükröződnek vissza a vállalkozások érdekei, véleménye?

‒ Sajnálatos módon a realitások azt mutatják, hogy lesznek még vállalkozások, amelyek befejezik tevékenységüket. A világ mindig is olyan volt, hogy alakulnak vállalkozások és megszűnnek vállalkozások. Itt nagyon lényeges az, hogy a vállalkozások mögött lássuk az embert, és lássuk azt, hogy ő milyen szakértelemmel rendelkezik. Teremtsük meg annak a lehetőségét, hogyha már saját vállalkozást nem tud működtetni, a munkaerőpiacon – akár átképzések útján is – a szakértelme keresett legyen, és biztosítsa számára a megélhetést. A fejlesztéspolitikának mindig is óriási dilemmája az, hogy kiket támogasson. Oda tegyük a pénzt, ahol már van teljesítmény és húzóerő, és magával viszi, mondhatnánk úgy is, hogy felszívja a piacon szabadon lévő vállalkozói kapacitásokat és munkaerőt? Avagy tegyük a fejlesztéseket oda, ahol fejlesztések hiányában a vállalkozás csak a megszűnés mellett tudna dönteni? Úgy gondolom, semmi sem fekete és fehér, a jövő fejlesztéspolitikájának mind a két célt egyszerre kell szolgálnia. Ami pedig az oltási kampány témáját illeti, valószínűleg nem mondok vele újat, hogy már az egész társadalom türelmetlenül várja azt a pillanatot, amikor az emberiség túl tud lépni ezen a borzasztó megrázkódtatáson. Ez a járvány ugyanis hatását tekintve a mobilitásra mérte a legnagyobb csapást. Az emberi kontaktok számának csökkentése minden területen az áruk, szolgáltatások, személyek addig megszokott szabad áramlásának állított fel képzeletbeli kerítéseket. Biztos vagyok abban, hogy ha visszatérhetünk – bizonyos elviselhető mértékű járványügyi szabályok betartása mellett, mint például a maszkviselés – a korábbi életünkhöz, az döntő mértékben fogja érinteni a gazdasági lehetőségeinket. A gazdaság újraindításának fokozatos intézkedéssorozata pedig teljes mértékben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával egyeztetett kérdésekben és ütemben zajlik.

‒ A járványhelyzet új terepre – az online térbe – kényszerített minket számos területen. A PMKIK ezen körülmények között hogyan biztosítja megszokott szolgáltatási palettáját? Milyen az érdeklődés az online előadások iránt? Milyen témákkal foglalkoztak és foglalkoznak?

‒ Kamaránk még a válság előtt eleget tett azon törvényi kötelezettségének, hogy valamennyi szolgáltatását online módon elérhetővé tette. Most azt tapasztaljuk, hogy az informatikába beruházott fejlesztési pénzek jó befektetésnek bizonyultak, hiszen a vállalkozások zökkenőmentesen tudják tartani velünk a kapcsolatot. Az online előadások iránt óriási az igény. Sokkal többen vesznek részt rajtuk, mint az előző időszak „élő” rendezvényein. Természetesen a részvételi szám függ a témaválasztástól és az időponttól. Az első negyedévben foglalkoztunk a munkajog problémáival, a csőd- és a felszámolási törvénnyel, a környezetvédelem számos kérdésével, így az atomenergiával, az édesvízkészlettel, a vízgazdálkodással, az európai uniós források pályázati rendszeréről szóló ismertetésekkel, az adójogszabályok változásaival és a válságkezelő gazdasági intézkedések bemutatásával.

‒ Mit vár a 2021-es esztendőtől mind gazdasági szempontból, mind a kamarai munkát tekintve?

‒ Összességében a számok és a tendenciák azt mutatják, hogy Pest megye gazdasága ütésállónak bizonyult és bizonyul a válság időszakában. Megalapozott optimizmussal tölthet el minket, hogy a járvány végét követően a kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések Pest megyében el fogják érni a kitűzött célokat. A kamarai munkában pedig azt várom, hogy ez év szeptemberétől vissza tudunk térni a személyes részvétellel megtartandó fórumokhoz, amelyek természetesen mindig is több lehetőséget biztosítottak a közönséggel való interaktív véleménycserére.