2016 januárjától idén december végéig összesen mintegy 80 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg a megyében. Erről, illetve Pest megye önállóvá válásáról Szabó Istvánnal, a Pest Megyei Közgyűlés elnökével beszélgettünk.

− 2018-ban milyen kompenzációs források állnak rendelkezésükre, s ezeket milyen célok megvalósítására fordítják?

− Pest megye szempontjából nagyon fontos volt az a kormánydöntés, amelyik az általunk felterjesztett anyag alapján nyolcvanmilliárd forint kompenzációs forrást biztosít számunkra, hároméves bontásban. 2016-ban ötmilliárd forint értékben írtunk ki pályázatokat vállalkozói telephelyek fejlesztésére és belterületi utak építésére, 2017-ben pedig 25 milliárdnyit óvodaépítésekre, illetve az egészségügyi alapellátás erősítésére. 2018-ban 50 milliárd forintnyi forrást fogunk meghirdetni. Ennek 40 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítanunk. Ez nagyon fontos számunkra, hiszen Pest megye gazdasága az elmúlt években nem közeledett, hanem távolodott az európai uniós átlagtól. Ezt a tendenciát e források segítségével meg kell állítanunk.

Idén az egészségügyi alapellátásra tavaly kiírt pályázatok után három szakellátó intézményt is korszerűsíteni kívánunk a rendelkezésünkre álló forrásokból. Ez közös projekt az EMMI-vel: az Egészséges Budapestért program keretében a ceglédi, a nagykátai és a monori szakrendelő újul meg. Hozzávetőlegesen négymilliárd forintnyi fejlesztés fog megvalósulni e három szakrendelőben. 2018-ban kiírtunk már egy pályázatot az önkormányzatoknak ipari telephelyek fejlesztésére, s ugyancsak meghirdettünk egy vállalkozói eszközbeszerzési pályázatot is, amelynek a keretösszege mintegy 2 milliárd forint. A nagy érdeklődés megmutatta, hogy mekkora hiátus volt ezen a területen, ugyanis a megjelenést követő második napon le kellett zárnunk a pályázatot, mert az igényelt összegek meghaladták a rendelkezésre álló pénz 200 százalékát.

− Az említett pályázatokkal kapcsolatban melyek az első tapasztalatok?

− Pest megyének létezik egy kidolgozott fejlesztési koncepciója, és ennek szellemében kerülnek kiírásra az egyes pályázatok. A koncepció rögzíti, hogy melyek azok a gazdaságfejlesztések, amelyek a megye számára fontosak, preferáltak. Például az építőipar felfuttatása fontos lenne Pest megyének, de ugyancsak ilyen a gépgyártás, a feldolgozóipar és az infokommunikációs területek.

2018-ban kiírunk turisztikai beruházásokra egy négy-hat milliárd forint keretösszegű pályázatot is, ám erről még tárgyalunk a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, tudniillik hogy ne legyenek átfedések az ő és a mi pályázataink között. Fontos lehet például a kerékpárutak bővítése Pest megyében, illetve a belterületi útépítés, amely nagyon fontos prioritás, mivel Pest megye településeinek közútjai eléggé „leharcoltak”. Korábban erre sem kaphattunk uniós forrásokat, és ezt most pótolnunk kell.

Komoly probléma még a megyében a felszíni csapadékvizek elvezetése, amelyre szintén írunk ki pályázatot. De az élővizeink állapotának javítása is fontos feladatunk. Elkezdtük a Rákos-patak rehabilitációját, amihez körülbelül 400 millió forintot biztosítunk. Ez négy települést érint, Szadát, Gödöllőt, Pécelt és Isaszeget. Ez egy konzorciális együttműködés, ahol mind a négy település támogatóan vesz részt a fejlesztésben. Hasonló projekt a Dera-patak rendbetétele Pomázon és Szentendrén, ugyanis időről időre gondokat okoz a hirtelen lezúduló vízmennyiség.

− A Közép-Magyarország Régió megszűnésével Pest megye minden értelemben önállóvá válik. Vajon hogyan lesz erősíthető a megyei identitás?

− Hivatalba lépésem kezdete óta nagyon fontos volt számomra, hogy a megyében megteremtsük azt a brandet, amelyet Pest megyei identitásnak nevezhetünk. Ennek egyik eszköze az volt, hogy sikerüljön különválasztani a fővárost Pest megyétől. Korábban nagyon komoly problémát okozott nekünk, hogy jelentős forrásokat vesztettünk el a közös régiós besorolással. Szerencsére a kormány 2015-ben meghozta azt a döntést, amelyben támogatta a kezdeményezésünket. 2016 januárjában a Pest Megyei Közgyűlés is megszavazta a különválást. Ezt a javaslatot a kormány benyújtotta az Európai Uniónak, és  2016 novemberétől már, legalábbis de jure, Pest megye önálló régióként működik. Ám ez gazdaságilag egyelőre nem jelent számunkra előnyt, hiszen az Európai Unió a 2020-ig tartó gazdasági ciklusban már nem változtatja meg a pénzelosztási metodikát. 2021-től azonban, az új hétéves gazdasági ciklusban már mi is önálló konvergencia megyeként fogunk megjelenni, és ugyanolyan módon jutunk forrásokhoz, mint az ország többi megyéje. Ez nagyon fontos előrelépést jelenthet számunkra gazdaságilag is.

Ami pedig a Pest megyei identitást illeti, azzal, hogy elkezdtük felépíteni az értéktárunkat, elkezdtük összegyűjteni az értékeinket, komoly lépést tettünk előre. Ebben nagyon fontos számunkra a települések hozzáállása és támogatása. A települési értéktárak összeállítását egyébként a kollégáim segítik, s ennek köszönhetően a 187 Pest megyei település négyötöde már rendelkezik saját értéktárral. Immár 182 tétel szerepel a megyei értékek listáján, ami persze még messze nem teljes, hiszen bőven léteznek olyan rejtett értékeink, amelyek bemutatást érdemelnek, és akár a nemzeti értéktárba is bekerülhetnek.