Pest megye felkészült az új ciklusra

Pest megye és a főváros kapcsolata ma már aktív, együttműködő. Mint Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke mondja, szükség is van az összefogásra, hiszen csak a közös fejlesztéseknek van értelme. A megye települései és a helyi vállalkozások is partnernek bizonyulnak.

–       Milyen Pest megye és a főváros viszonya?
–       Ma már együtt gondolkodunk, kiterítettük egymás elé a terveinket. Nincs annál rosszabb, mint amikor pont a főváros határában ér véget egy-egy fejlesztés. A főváros és az agglomeráció ráadásul gyakorlatilag összenőtt, tehát csak a közös fejlesztésnek van értelme. Természetesen tudomásul vesszük, hogy Budapest mégiscsak az ország közepe és „ékszerdoboza”, de úgy gondoljuk, hogy a fővárosi és a megyei polgárokat ugyanolyan életfeltételek illetik meg.

–       A fejlettség szempontjából Pest megye igen heterogén. Hogyan kezelhető ez?
–       Elég, ha a jelentős számú kiköltözőre gondolunk, akik ugyanazt a szolgáltatási színvonalat várják el, mint amit a fővárosban megszoktak. Ez nem mindig teljesül, bár az elmúlt években sok település önkormányzata nagyon jó munkát végzett, és csökkentek a különbségek. Sok olyan kötelezettséget is vállaltak, amelyet az államnak kellett volna. A konszolidációval az állam ezt ismerte el.

–       Új európai uniós ciklus kezdődik. Miben lesz más, mint az előző?
–       A 2007–2013-as ciklusban nem tekintették partnernek a településeket és a vállalkozásokat. Nagyon bürokratikusan működött a rendszer, és a gazdaságfejlesztésre nem jutott pénz. A 2014–2020-as ciklus tekintetében megfordítottuk a tervezési folyamatot. Először készítettünk egy helyzetértékelést, majd programgyűjtő akcióba kezdtünk: „alulról”, az érintettektől több mint 1200 javaslat érkezett a logisztikai park létrehozásától kezdve kerékpárutak fejlesztésén át az SZTK-korszerűsítésig, mintegy 1000 milliárd forint értékben. Amint aláírja Magyarország az újabb partnerségi megállapodást, akár már másnap hozzáláthatunk a munkához. A kormány döntésének értelmében az európai uniós támogatások 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell majd fordítani.

–       Milyen a megye költségvetése?
–       2006 és 2010 között olyan mértékben csökkentették a bevételeinket, hogy 2011-re szinte tarthatatlanná vált a helyzet. Mivel az állam átvállalta a megyei önkormányzatok tartozásait, mi pedig felelősen gazdálkodtunk, ma már biztos alapokon nyugszik a feladatfinanszírozás.

–       Hogyan változott a fejlesztési ügynökségek helyzete?
–       Egy 2014. januári kormánydöntés alapján visszakerülnek a főváros és Pest megye tulajdonába. Így az ügyek valóban az emberekhez közel dőlhetnek el.