A várost is érintő, négysávossá bővített 21-es főút átadása óta Pásztón jelentősen megélénkült az áthaladó forgalom. Fontos célkitűzése a városvezetésnek, hogy a turisták megálljanak, s akár több napig is Pásztón maradjanak. Ehhez még sok ötletnek kell megvalósulnia, mondta el magazinunknak Farkas Attila polgármester. Tőle kértünk interjút.

– Pásztó járási székhely, vonzáskörzetéhez 26 település tartozik. Az évszázadok során főleg kereskedelemmel foglalkozó mezővárosként jegyezték a krónikák…

– Pásztó, Tar és Szurdokpüspöki ezer éven át Heves megyéhez tartozott, a Zagyva volt a határfolyó. A történelmi Magyarországon a 18. században Nógrád vármegye része lettünk, melynek székhelye Balassagyarmat volt, s mi a hatvani járáshoz tartoztunk. Egyébként a munkahelyek szempontjából a mai napig is kötődünk Heveshez. 

   Pásztó 1407 óta város. Luxemburgi Zsigmond adott a településnek városi rangot, ugyanazokkal a jogokkal rendelkeztünk, mint a budaiak. A mezővárost fal nem vette körbe. Tar Lőrinc pásztói nemesembernek, Zsigmond pohárnokának és a családjának voltak erre hatalmas birtokai, nevét Tar község őrzi. Szőlőt műveltek errefelé, ám a 19. század utolsó harmadában Európán végigsöprő filoxérajárvány elvitte a termést, tönkrementek a gazdák. Elvesztettük a városi rangot, amit aztán csak 1984-ben kaptunk vissza. Két községgel együtt alkotjuk a várost, hozzánk tartozik Hasznos és Mátrakeresztes.

   Pásztó napjainkban polgári értékrenddel erősen átitatott vidéki kisváros, amely egyrészt a lakosság összetételéből adódik, másrészt pedig a hagyományoknak köszönhető. 

– Az önkormányzat támogatást kapott ipari park kialakítására a város határában. Hol tart ez a projekt?

– Pásztó annak idején lemaradt e téren, bár volt egy 70-80 hektárnyi, ipari park létesítésére alkalmas földterület a 21-es főút mellett. Azonban a 90-es években ezzel senki sem foglalkozott, rossz volt az út, bár akkoriban jött befektetői tőke Pásztóra. Ám abban az időben a kórház megmentése volt a legfontosabb feladat. Az a földterület viszont felaprózódott, magánkézbe került. 2016-ban önkormányzati tulajdonnal lehetett pályázni, de összefüggő területként csupán 8,5 hektár állt rendelkezésünkre. Vásárlásra nem volt lehetőségünk, így ezzel tudtunk pályázni. Az ipari park idén szeptember 30-ra készült el, már csupán az elkerülő út forgalomba helyezése van még hátra. Néhány kis és közepes cég számára lesz elegendő az ipari park. Már jelentkeztek érdeklődők. 

– Elegendő munkahely áll a helyiek rendelkezésére? A fiatalok itt maradnak, vagy idősödik a város?

– A legtöbben innen Hatvanba járnak dolgozni, továbbá Gyöngyöstől Jászfényszaruig sokfelé. Az Eglo pásztói üzemében jelenleg 750-en dolgoznak, ám többségük bátonyi és salgótarjáni lakos. A helyiek egy része naponta ingázik Hatvanba és Budapestre. Ezzel együtt nálunk megszűnt a munkanélküliség. Sokat elárul a munkaerőhelyzet alakulásáról, hogy míg 2014-ben 340 közmunkás dolgozott Pásztón, s ezzel megyei viszonylatban ezzel nem álltunk rossz helyen, most 80 körül van a közmunkások száma. Az építőiparban sokan találtak munkát. 

   Pásztón megállt a népességcsökkenés, egyre több családnál születik harmadik gyerek. Sajnos még mindig magasabb a halálozások száma, mint a születéseké. Kevesen mennek el Pásztóról, vagy ha el is mennek, más irányból érkeznek beköltözők. Megindult egy mozgás Budapest felől, a 21-es főút négysávossá bővítése jelentősen közrejátszik ebben, közelebb hozta a fővárost. A lakásárak még mindig alacsonyabbak nálunk, mint Hatvan, Aszód vagy Gödöllő térségében. Jó nálunk a közbiztonság, élhető a város. Kéttannyelvű, francia–magyar középiskolában lehet tanulni, kollégium is működik. Három éve indult az oktatás a német kéttannyelvű középiskolában. Bölcsőde is a szülők rendelkezésére áll, az általános iskolák között egyházi fenntartású is akad. Működik a kórházunk, a labor, a röntgenosztály, a krónikus részleg, s országos hírű a reumatológiai osztályunk. 

–  A megyében jelentős támogatást kap a turizmus. Milyen lehetőségei vannak Pásztónak ezen a téren? 

Egy turisztikai pályázattal hamarosan elkészülünk. Tavaly kaptunk a kormánytól 100 millió forintos keretet arra, hogy elkezdjük a tervezést a termálfürdő kialakítására. A strandunk júniustól augusztusig működik jelenleg, négy évszakossá alakítjuk hatalmas fogadóépülettel, élménymedencével, jakuzzival, szaunával. Az újabb kinti medencét 32 Celsius fokos termálvízzel fogjuk feltölteni, jövő tavasszal kezdődik az építkezés. 

   Helyreállítottuk a középkori malmot a romkertben. A következő pályázati időszakban arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a turisták ne csupán átutazzanak Pásztón, hanem töltsenek el itt néhány napot. Erre új attrakciókkal készülünk. A szálláshelyek számának bővítése a magánszféra feladata lesz. Fejlesztjük a városi múzeumot, kitűnő és gazdag anyagát interaktívvá tesszük. A gyerekek számára, de a felnőtteknek is nagyon fontos a mai világban, hogy ne csak üveg mögött lássák az érdekességeket. Tervezés alatt áll egy élménypark létrehozása. Hamarosan elkezdődik a kerékpárút építése Szurdokpüspöki és Bátonyterenye között.

   Vonzóak a rendezvényeink. Az adott évben a városnappal kezdődik a sorozat április utolsó hétvégéjén, 1407-ben ugyanis akkor kaptuk meg a városi rangot. Minden esztendőben más történelmi korszakot választunk ki, Szent Istvántól indulunk és Mátyásig jutunk el, 200-200 évet felölelve. Jelmezes bemutatókkal és főzőversennyel „megyünk vissza” abba a korba. A főzésnél csak a korabeli fűszereket szabad felhasználni. Falunapokat rendezünk Hasznoson és Mátrakeresztesen. Aztán a szüret következik, majd a pásztói karácsony, amikor lezárjuk a városközpontot, színpadot építünk, bódékat állítunk fel, ahol a kézművesek termékeit lehet megvásárolni. Mátrakeresztes például elhozza fakanalait, a község fakanálnagyhatalom, Európa fakanalainak 70 százalékát ott állítják elő. Az adventi vásár három-négy napig tart, neves fellépők szórakoztatják a vásározókat.

– Újabb fejlesztés lehetőségét teremti meg a „Zöld város kialakítása” felhívás. Milyen infrastruktúra-fejlesztéseket tudnak megvalósítani?

– A folyamatban lévők közül megemlíthetem, hogy a Kölcsey-udvarban játszótér, a Hunyadi-udvarban multifunkcionális rekortán borítású pálya épül, ahol kézilabdázni, focizni és kosárlabdázni is lehet, valamint kialakítunk egy kutyafuttatót. A vasútállomás környékét parkosítjuk. A strand melletti játszótéren felépül egy szabadtéri csúszdapark, Pásztó és Hasznos között futópályát alakítunk ki. Folytatódik a piac felújítása. Mátrakeresztesen a futballpályát tesszük rendbe, felújítjuk az öltözőt, Hasznoson élőfüves kis focipálya létesül. Eddig is voltak közösségi sportpályáink, de a legtöbb elavult, felújításra szorult. Erre nyílt most lehetőség. 

   Nem önkormányzati beruházás, de a mi területünket érinti a Zsigmond király Általános Iskola felújítása. Januárra elkészül mindkét épület, mellette épül a járási tanuszoda, a jövő tanévben már használhatják a diákok. 2018 és 2020 között 19 belterületi önkormányzati utat újítottunk fel, jövőre folytatjuk, vízelvezető árkokat alakítunk ki. A legközelebbi terveink között szerepel a könyvtár felújítása és az óvodák belső tereinek rendbehozatala. Mátrakeresztesen pedig egy pihenőparkot alakítunk ki, árusító bódékkal, helyi kézművestermékekkel.