Páratlan festménygyűjtemény látható a kápolnásnyéki Halász-kastélyban

Kápolnásnyék

Az MKB Bank gyűjteménye látható a kápolnásnyéki Halász-kastélyban, amelyet teljes körű felújítás után most avattak fel. A 65 éves MKB Bank gyűjteménye a 200 éves kastélyban című összeállítás a legnagyszerűbb magyar képzőművészeti alkotásokat rendezi csokorba. 


A bank a rendszerváltás óta tudatosan gyűjti a magyar alkotók festményeit. Céljuk, hogy az utókor számára megőrizzék a páratlan képeket. A gyűjtemény ma már több száz festményből áll. Sándor Benedek, az MKB vezérigazgató-helyettese a megnyitón elmondta, elsősorban 19. századi festőkre koncentrálnak, de kortárs művek is vannak a gyűjteményben.

A kápolnásnyéki tárlat a korábban a Várkert Bazárban bemutatott festmények válogatása, köztük olyan alkotók képeivel, mint Mednyánszky László, Benczúr Gyula, Barabás Miklós, Csók István, Aba-Novák Vilmos, Székely Bertalan és Rippl-Rónai József. Az 54 festmény a kastély öt termében az év végéig lesz látható.

kapolnasnyek_kiall (2)

A kápolnásnyéki Dabasi Halász-kastély 306,1 millió forint európai uniós támogatásból és az alapítvány 16,11 millió forintos önrészéből újult meg, látogatótérrel és kiállítóhellyel bővült.

A kápolnásnyéki birtok a 19. század első felében került Dabasi Halász Sámuel tulajdonába. A család kúriáját feltehetően szintén a 19. század első felében, klasszicista stílusban építették. Mai formáját Dabasi Halász Gedeon jóvoltából az 1910-es években nyerte el. Az akkor neobarokk stílusban átalakított épületet 1945-ig a Halász família lakta.

1945 után termelőszövetkezeti tulajdonba került az épület: a Vörösmarty Tsz. irodái működtek a falai között. Az épület állapota azokban az időkben folyamatosan romlott.

A kiállítás megtekinthető december 31-ig, hétfő és az ünnepnapok kivételével 10-től 18 óráig.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Fónagy János a kápolnásnyéki Halász Gedeon Központ avatásán arról beszélt, hogy az elmúlt hat évben nemzeti és uniós forrásból 180 milliárd forintot fordítottak a hazai épített örökség megmentésére, megújítására.

A kastélyok, várak történelmi lenyomatok, amelyek az épített örökség fontos elemeiként maradtak fenn. Trianon után nagy részük elkerült az ország jelenlegi területéről, a többit elpusztították a második világháború idején és az utána következő időszakban – mondta az államtitkár, majd hozzátette, a Fejér megyei Kápolnásnyék a Velencei-tó főváros felé eső kapujaként mindig is kereskedelmi központ volt. Jelentőségéhez a Dabasi Halász család is hozzájárult, gazdaságuk az egyik legnagyobb volt a környéken.

fotó: Halász Gedeon Központ