Nógrád megye az ország északi részében található. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, délkeletről Heves, délnyugatról pedig Pest megye határolják. Megyeszékhelye Salgótarján. A megye területe 2544 km², amely az ország területének mindössze 2,7 százaléka, s ezzel Nógrád a második legkisebb területű megye.

Nógrád megye Magyarország északi részén fekszik. Területének nagy része dombos vidék, illetve középhegység. Észak felől Szlovákiával határos. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak.

A nógrádi táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok, és az ezek között elterülő kisebb erdőfoltok. A hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél, s a falvak nagyrészt a völgyekben húzódnak meg. A megye kistájai az Ipoly-völgy, a Nógrádi-medence, a Zagyva-völgy és a Medves-vidék.

A megye két legmagasabb pontja a Mátrában található 946 méter magas Piszkéstető, valamint a Börzsönyben fekvő Csóványos (938 m), amely Pest megye határán helyezkedik el. A megye legalacsonyabb pontja az Ipoly mentén található a szlovák–magyar határnál, Parassapuszta környékén.

A megye területének 40,3 százaléka erdővel borított, ami Magyarország erdeinek 18 százalékát teszi ki. A leggyakoribb fafajták a tölgy, a bükk, az akác és a gyertyán. A Cserhát-hegység a nevét a hajdani cserfaerdőkről kapta, amelyek mára megritkultak, eltűntek.

A megye területének közel 7,5 százaléka élvez védelmet, ez több mint 18,5 ezer hektárt jelent.

A történelmi Nógrád vármegye a központjáról, Nógrád váráról kapta a nevét. Elsőként 1303-ban említik, bár vélhetően Szent István építtette. Az első megyeháza 1790-ben épült fel az akkori megyeszékhelyen, Balassagyarmaton. A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét (területének 42 százalékát) elveszítette, amely 1918-tól Csehszlovákia területéhez tartozott. Az 1923-as megyerendezés során a csonka megyét összevonták Hont vármegye Magyarországon maradt részével, Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye néven. 1938-ban, amikor az I. bécsi döntés alapján mindkét megye nagy része ismét magyar terület lett, Nógrád ismét önállóvá vált. 1945-ben azonban az államterület újbóli megváltozása miatt ismét, immár véglegesen egyesítették a két megyetöredéket Nógrád-Hont néven, és sor került néhány település átcsatolásával a megyehatárok kiigazítására is.

A megye mai határai az 1950-es megyerendezés során alakultak ki. Az egykor Hont megyéhez tartozó települések döntő többségét (az akkori Szobi járást) Pest megyéhez csatolták, és további határkiigazításra került sor Heves megye irányában is. Egyúttal a megye nevét Nógrádra változtatták, és székhelyét Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték.

Forrás: www.wikipedia.hu