Nógrád az ország legkisebb lélekszámú megyéje, településszerkezete jellemzően aprófalvas. Egészen az 1990-es évekig meghatározó iparága volt a barnakőszén-bányászat. Hogy mi minden történt azóta, arról Becsó Zsolttal, Nógrád megye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselőjével beszélgettünk.

− Az ön választókerületéhez közel ötven település tartozik. Megfogalmazhatóak-e közös gazdasági-társadalmi jellemzők Kelet-Nógrádban?

− Kelet-Nógrád gazdasági, társadalmi és szociológiai szempontból is két részre osztható. A Bátonyterenyétől északra elhelyezkedő települések Salgótarjánnal együtt az egykori nehézipari, bányaipari vidék részei, s a rendszerváltozás egyik legnagyobb veszteségét voltak kénytelenek átélni. Szűkebb pátriámra, Pásztó térségére viszont sosem volt jellemző a nehézipar, errefelé inkább a mezőgazdaság és a könnyűipar játszott meghatározó szerepet.

Az elmúlt két évtizedet a folyamatos kiútkeresés jellemezte Salgótarjánban, számtalan kísérlettel a gazdasági szerkezetváltásra. Voltak részsikerek, létrejöttek ipari parkok, de az igazi áttörés még nem következett be, és ez visszatükröződik a munkaerőpiaci adatokon is. Salgótarjánban és térségében még mindig magas az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség körében (15,7%), amely még a megyei átlagot is meghaladja (13,3%).

Bátonyterenyén és térségében kedvezőbb a foglalkoztatási helyzet, ami annak is betudható, hogy a fiatal és tehetséges városvezetés prioritásként kezelte a munkanélküliség mérséklését.  

Pásztó volt talán a legjobb gazdasági helyzetben röviddel a rendszerváltozás után Kelet-Nógrádon belül, hiszen a tejüzemet megvette az ír Avonmore, az osztrák Eglo pedig zöldmezős beruházást valósított meg, és jól működött az Állami Nyomda pásztói gyáregysége is.

− Ön három cikluson át a megyei közgyűlés elnöke volt. Az elmondottak érvényesek-e Nógrád megye egészére?

− A megye nyugati része, már csak Budapest közelségének köszönhetően is, gazdaságilag jobb helyzetben van, mint Kelet-Nógrád. Alacsonyabb a munkanélküliség, jobbak a foglalkoztatási adatok. Az elmúlt húsz évben jelentős cégek fedezték fel a térséget és valósítottak meg komoly munkahelyteremtő beruházásokat. Büszkeséggel tölt el, hogy az első elnöki ciklusom időszakában, 1998 és 2002 között tevékeny szerepet tölthettem be a kezdeti sikerek elérésében. Munkaerőpiaci szempontból továbbra is Rétság városa és térsége van a legjobb helyzetben, de 10% alatti a munkanélküliség a balassagyarmati térségben is.

− Hogyan tehető az eddigieknél is hatékonyabbá az érdekérvényesítés Kelet-Nógrádban?

− Úgy gondolom, és az eddig elért eredmények is azt mutatják, hogy bár van még bőven tennivaló, de nagymértékben sikerült előrelépnünk az elmúlt hét évben. 2010 előtt gyenge volt a térség lobbiereje, hiszen Magyarország fejlesztési térképére csak pillanatokra tudott felkúszni Kelet-Nógrád, s a kormányzat figyelme és támogatása is elkerülte ezt a vidéket.    

A 2010-es választási győzelmet követően három fontos célt tűztünk ki magunk elé. Először is erősíteni kell a gazdasági helyzetet a térségen belül munkahelyteremtő vagy -megtartó beruházásokkal. Másodszor, fel kell kerülnünk hazánk fejlesztési térképére, magyarán minél több fejlesztést kell realizálni az élet minden területén. Harmadszor pedig erősíteni kell az itt lakó emberek identitását. Bátran kijelenthetem, hogy a kormány kiemelt támogatásával végre elindultunk a jó irányba. A 21-es út négysávosítása gőzerővel épül, fajlagosan a legmagasabb területfejlesztési támogatást kaptuk, nagyvonalú megállapodást kötött a miniszterelnök Salgótarjánnal, kiemelt turisztikai fejlesztés valósult meg Hollókőn és Szentkúton, a tarjáni Geoparknak köszönhetően pedig új lehetőségek nyíltak ki a térség számára. Persze a felzárkózási folyamat felgyorsításához még több munkára és támogatásra lesz szükség, úgyhogy nem szabad hátradőlni, menni kell tovább az úton.

− Közgazdászként hogyan ítéli meg Nógrád megye felzárkózási, kitörési lehetőségeit?

− Nógrád megye történelmi esélyt kapott a felzárkózásra. Soha nem látott mértékű fejlesztési forrás érkezett a megyébe, a 21-es út bekapcsolja Kelet-Nógrádot az ország gazdasági vérkeringésébe, a 2-es út fejlesztése is elindult, négy járásunk szabad vállalkozási zóna lett, egyedi kormánydöntésre már ötmillió eurós beruházásnál is sort lehet keríteni, jól és sikeresen működnek az értékteremtő közfoglalkoztatási programok, új ipari parkok jönnek létre és a turizmus is kiemelt figyelmet kap. Döntő részben tehát rajtunk fog múlni, hogy képesek leszünk-e élni a lehetőségekkel. Jómagam mindig is optimista beállítottságú ember voltam, és nem gondolom azt, hogy a jövőt illetően változnom kellene.