A száz év után 1997-ben ismét városi rangot kapott település vezetése számot vetett azzal, hogy ez rengeteg feladatot jelent, hiszen Nagyecsedet folyamatosan fejleszteni kell ahhoz, hogy méltó legyen az elismeréshez. Kovács Lajos polgármesterrel az eddig elért eredményekről beszélgettünk.

– Ön több mint 20 éve a város polgármestere. Röviden összefoglalható, hogy milyen volt akkor, és milyen napjainkban a település?

– Erre a kérdésre leginkább azok tudnak elfogulatlanul, hitelesen válaszolni, akik elszármaztak, elköltöztek a településről, és évek, évtizedek múltán visszalátogatnak hozzánk. Akik itt élnek, vagy nap mint nap megfordulnak Nagyecseden, már természetesnek tekintik a jelenlegi állapotot. 2001 óta vagyok a város polgármestere, munkám során mindvégig arra törekedtem és törekszem jelenleg is, hogy az ecsediek megelégedésére minél élhetőbb város létrehozása érdekében dolgozzak.  Természetesen teendők még vannak bőségesen, de terveink is ezek megvalósítására.

– Melyek voltak a közelmúlt legfontosabb városfejlesztési célú beruházásai, s mik szerepelnek a terveik között?

– Az elmúlt két évtized tükrében elmondható, hogy fejlesztéseinknek köszönhetően minden önkormányzati intézmény megújult, illetve új intézmények jöttek létre. Ilyen például az idősek és szociálisan rászorultak nappali ellátását biztosító Szociális Alapszolgáltatási Központ, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását, továbbá a szabadidős és kulturális tevékenységek szervezését ellátó közösségi házak, valamint a tűz-, vagyon- és polgárvédelmet biztosító Katasztrófavédelmi Szolgáltató Központ. Új városháza és főtér épült, az orvosi rendelő kibővítésével egészségközpont jött létre, melynek eredményeként egy helyre koncentrálódott a településen fellelhető összes egészségügyi alapellátás. 

   A település környezeti adottságaiból fakadóan a legnagyobb problémára és hiányosságra jelentett megoldást a szennyvízprogram. Az ötmilliárd forintot meghaladó értékű beruházás Nagyecsed mellett négy környező településnek Mérknek, Vállajnak, Tiborszállásnak és Fábiánházának a szennyvízelvezetését és tisztítását is megoldotta. Megvalósult a belterületi bel- és csapadékvíz-elvezetés is, mely jelentős tehertől mentesíti az önkormányzatot, a lakosságot és a természetet egyaránt. 

   Talán az egyik legnagyobb lakossági elégedettséget kiváltó programunk a „Gödrök-köz” környezetrendezése, melynek eredményeként egy szabadidős, rekreációs övezet jött létre a város délkeleti területén. Található itt horgászásra alkalmas tó sétánnyal, tűzrakó helyekkel, kemencével, több korosztályos játszótér, kültéri fitneszeszközökkel, drótkötélpálya, görkorcsolya- és műfüves labdarúgópálya. Egy jelenleg megvalósítás alatt lévő projekt keretében tovább növeljük a rekreációs, közösségi célú zöldfelületeket, új szabadidős lehetőségekkel: teniszpálya, rekortán burkolatú futópálya, újabb játszóterek, ingyenes wifizóna okospaddal. 

   A városközpont gazdasági funkciójának erősítése céljából termelői piac épült, mely amellett, hogy a helyi termelők, kiskereskedők, vásárlók lehetőségeit bővíti, a városképet is jelentősen javítja, formálja, hiszen egy használaton kívüli, leromlott állapotú barnamezős terület rehabilitációjával jött létre. 

   Határmenti együttműködés keretében, közvetlen brüsszeli forrás igénybevételével rendezvényteret hoztunk létre, ahol a hajdani Ecsedi vár motívumait megjelenítő információs pont, szabadtéri színpad,  várfalat idéző kerítésfal, illetve önálló mosdóblokk épült.  

   A 2021–2027-es uniós ciklusban is számos már elnyert projekttel büszkélkedhetünk, melyek megvalósítása folyamatban van. Ennek köszönhetően kívül-belül megújul az óvoda székhelyingatlana, folytatódik a leromlott városrészek rehabilitációja, szociális bérlakások kialakítása. Több belterületi, illetve külterületi út burkolata is megújul.

   A turisztikai kínálat növelése érdekében tovább bővül a rendezvénytér, s a nagyecsedi cigány–magyar tánckultúra – mint szellemi és kulturális örökség – népszerűsítése céljából két hagyományőrző táncház épül. A beruházás keretében innovatív megoldások kerülnek kialakításra. Ilyenek például a kültéri ledfal, az elhunyt és élő népművészeti mestereivel történő fotózkodást lehetővé tevő  Selfie AR – Augmented Reality virtuális valóságszemüveg, érintőképernyős rendszerek, interaktív kiállítás. A fejlesztés során Nagyecsed Város Önkormányzata Lápi körút programcsomaggal bővíti a turisztikai kínálatát. Célunk a környező településekkel együttműködve, különösen a Szamosi Élménytérhez, illetve a közelebbi települések – Nyírbátor, Vaja, Nagyar – kulturális és történelmi örökségeihez hozzákapcsolódni, közös kínálatot kialakítani. Így a külön-külön kisebb turisztikai potenciállal rendelkező települések vonzerői egységes tematika alá rendezhetők, egymást erősíteni tudják.

   Terveink között szerepel egy, a fogyatékkal élők és pszichiátriai betegek nappali ellátását biztosító intézmény létrehozása, ahol lehetőséget kívánunk teremteni számukra napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, illetve rehabilitációs foglalkoztatásukra. 

   A gazdaságosabb üzemelés, valamint a környezetvédelem érdekében folytatni kívánjuk az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítését, mely elsősorban fűtéskorszerűsítésre, hőszigetelésre, megújuló energiák hasznosítására irányul. 

   Fejleszteni kívánjuk a sportinfrastruktúrát sportcsarnok, műfüves pályák, kiszolgáló létesítmények létrehozásával. Tervezzük a zöldfelületek további növelését, klímatűrő növények telepítését, a közlekedés feltételeinek javítását utak és járdák építésével, a meglévők felújításával. 

   A városfejlesztési elképzeléseink következetes véghezvitelével Nagyecsed városa hosszú távon fejlődőképes, önálló karakterrel, élhetőséggel és lakhatósággal rendelkező megújult városként erősítheti meg szerepét a régió településeinek közösségében. 

– Milyen munkalehetőségek adódnak az itt élők számára Nagyecseden?

– Nagyecsed hagyományosan mezőgazdasági jellegű település, számos őstermelő tevékenykedik önálló gazdaságban, illetve munkaviszonyban agrárgazdasági tevékenységi körben működő nagyobb vállalkozásoknál. 

   A rendszerváltást követően az ipari tevékenység háttérbe szorult a településen. A gazdaságfejlesztés ösztönzése, a munkalehetőséget kínáló termelő és szolgáltató vállalkozások betelepülésének segítése érdekében közel hathektáros közművesített iparterületet hoztunk létre a település határában, ahová előrehaladott tárgyalások eredményeként egy baromfitenyésztéssel és -feldolgozással foglalkozó jelentős méretű cég 11 istállós baromfinevelő létesítménnyel kíván betelepülni. A helyi gazdaság további fejlesztése és új munkahelyek teremtése érdekében vásároltunk meg egy barnamezős gyártelepet, s az ott lévő épületek felújításával lehetőséget kívánunk teremteni gyártó és szolgáltató cégek betelepülésére.  

   Nagy foglalkoztatónak számít az önkormányzat széles körű intézményhálózatával, illetve még mindig jelentős számú közfoglalkoztatott tevékenykedik a településen. A köztisztasági feladatok ellátása mellett 1,5 hektár területen uborkatermesztéssel, illetve a városüzemeltetési kft. telephelyén térkőgyártással foglalkoznak. A belterületi iparterület helyszínén található, 100%-os önkormányzati tulajdonú városüzemeltetési kft. raklapgyártással is foglalkozik. 

   Az országos átlagtól elmarad az elsősorban az önfoglalkoztatás területén, illetve alacsony alkalmazotti létszámmal működő mikro- és kisvállalkozások, egyéni vállalkozók száma. 

   Önkormányzatunk gazdaság- és településfejlesztési politikájával igyekszik elősegíteni a foglalkoztatás szempontjából is hatással bíró vállalkozások megjelenését a településen. 

– Számos civil szervezet működik a városban, ez mozgalmas közösségi életet feltételez. Milyen velük az önkormányzat kapcsolata?

– Szoros kapcsolatot ápolunk a település civil szervezeteivel, kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Egyes civil szervezetek az önkormányzati feladatellátást segítik, a szociális ellátás, a közbiztonság, a köztisztaság megteremtése területén, illetve számos szervezet tevékenykedik a kulturális élet felpezsdítése, a szabadidő tartalmas eltöltése érdekében. Önkormányzatunk anyagi támogatás nyújtásával, projektjeinkbe történő bevonásukkal igyekszik segíteni tevékenységük gyakorlását.

– Mely látnivalókra és milyen nyári rendezvényekre hívná fel olvasóink figyelmét?

– Mindenképpen megtekintésre javaslom az 1987-től ipari műemlékként működő Szivattyútelepet, melyet az Ecsedi-láp vízmentesítésére építettek. A telep értékes, ma is működő gépészeti berendezéseit magába foglaló épület a Kraszna gátja és a Lápi Főcsatorna szögletében helyezkedik el. A szivattyútelepet 1926-ban villanyteleppé alakították át. Kettős funkciója teszi hazánkban egyedülállóvá. 

   Felhívnám a látogatók figyelmét a Tiszántúli Református Egyházkerület egyik legnagyobb református templomára, illetve a település történelmét, népszokásait, a lápi életmódot bemutató Berey József Helytörténeti Gyűjtemény és Galériára. Emellett számos nevezetesség található a településen, melyet a városról a közelmúltban készült kiadvány részletesen ismertet.

   A város legnagyobb szabású, a hagyományosan június első hétvégéjén tartandó rendezvénye a település történelmét, a hagyományos életmódokat (csíkászat, pákászat) felelevenítő Ecsedi-láp Fesztivál, melyet a művelődési ház és a helyi civilek együttműködésével valósítunk meg. Az idén 12. alkalommal megrendezett fesztivált közel hatezer látogatót fogadott. A rendezvényre a helyi és a térség lakosságán kívül határon túlról is érkeztek látogatók. 

   A Szatmár Határok Nélkül Református Találkozó a Reformátusok Szatmárért Egyesülettel és a Református Egyházközséggel közösen bonyolított vallástörténeti nagyrendezvény, mely évente 4-5 ezer látogatót mozgat meg. A rendezvényre előadóként és látogatóként is érkeznek az ország minden területéről és külföldről is.

   A Szatmár-vidék tánckultúrájának, néphagyományainak a híres ecsedi verbunknak, az ecsedi lakodalmasnak, az „ecsedi fonónak”, az autentikus cigánytáncoknak a megelevenítése történik az évente 4-5 alkalommal megrendezésre kerülő folklórrendezvényeken. Nagyecsed nemzetközi néptáncfesztiválnak is otthon adott már, ahol Törökország, Szlovákia, Románia és Lengyelország néptánccsoportjai vettek részt. 

   A 2010-től minden évben megrendezésre kerül az Országos Nagyecsedi Verbunkverseny, ahol a cigány és magyar népművészet mesterei és ifjú mesterei előtt tisztelegünk. 

   A Lápi disznótorost 2008 óta rendezzük meg. Az érdeklődőket böllérverseny, toros ételek versenye, tájjellegű ízek, kézműves, pákász- és lovasbemutatók várják.

   Rendezvényeinkről, azok programjairól hamarosan rendezvénynaptár jelenik meg.