A Fejér megyei városban a gazdag történelmi múlt, a kulturális és a német nemzetiségi hagyományok, a művészetek, a kiváló minőségű móri bor és a tájjellegű gasztronómia megannyi arca jelen van. Mór polgármesterének, Fenyves Péternek a vendégei voltunk.

‒ Megújult a történelmi városközpont – 700 milliós beruházásból, 500 milliós uniós támogatással. Akad még tennivaló?

‒ Tíz év alatt eljutottunk oda, hogy a belvárosi felújításban elkezdhetjük az utolsó ütemet, a Városháza melletti piac- és vásárterület teljes rekonstrukcióját 3,3 milliárd forintos beruházás keretében. Több évtizedre előre kell gondolkodnunk, ezért föld alatti parkolót is terveztünk, ezt az uniós Zöld város programban tudjuk megvalósítani. Így megóvhatjuk a város zöldterületeit, a parkoló befogad majd mintegy száz autót. A Luzsénszky lovarda lesz a Fiatalok Háza, a műemléképület felújításra szorul. Új vásárcsarnok és egy üzleti negyed épül, a kialakuló téren pedig nyári színház és zenei estek kaphatnak majd helyet. A munka idén szeptemberben kezdődik, és 18 hónap múlva lesz kész, a történelmi városközpont rehabilitációja ezzel befejeződik.

   Ami szintén nagyon fontos fejlesztés: az elmúlt tíz évben a városon áthaladó állami utak mind megújultak, a kerékpárút-hálózat kiépült. A társadalmi ellátó rendszerekben az összes oktatási és egészségügyi létesítményünket felújítottuk. A kórház, a rendelőintézetek, a gyermekorvosi rendelő, óvodák, iskolák egyaránt átestek a korszerűsítésen. 

‒ Wekerle Sándor, első polgári származású miniszterelnökünk Mór szülötte, a város díszpolgára. Idén centenáriumra készülnek.

‒ 2011-ben avattuk fel életnagyságú szobrát. Halálának 100. évfordulójáról emlékezünk meg idén augusztus 26-án, nagyszabású centenáriumi ünnepséggel. Wekerle csaknem tíz város díszpolgára. 1894-ben sokan, Debrecen, Kispest, Székesfehérvár, Hódmezővásárhely választották díszpolgárrá, Mór 1993-ban. Varga Mihály pénzügyminiszter elvállalta ennek a napnak a fővédnökségét, beszédet is mond. Másnap, 27-én tartjuk a Veritas Intézet kutatója, dr. Kárbin Ákos Wekerle életútjáról szóló könyvének bemutatóját. Meghívjuk minden város polgármesterét, ahol díszpolgárrá választották, közös koszorúval vonulunk fel. Háromnapos rendezvény lesz a Wekerle Alapítvány gondozásában, melynek magam is alapítója vagyok. Pályáztunk, az önkormányzat is adott pénzt. A centenáriumhoz igazodó, méltóságteljes ünnepre készülünk. Nagy Benedek, a szobor alkotója is jelen lesz.

‒ Mór az Audi beszállítói programjának fő bázisa. Az autóipari beszállítás mellett a turizmust tervezték helyzetbe hozni. Hogyan sikerült a lépésváltás?

‒ Célul tűztük ki, hogy több lábon álló gazdaságunk legyen, ne csak az autóipar maradjon az egyedüli húzóágazat, használjuk ki a Vértes és a Bakony által körülölelt város turisztikai és egyéb adottságait. Egész napos programot tudunk nyújtani, a turisztikai infrastruktúra is jelentősen bővült. Évszakonként megtartjuk az emblematikus nagy ünnepeinket. Télen a farsangi mulatság vonzza az érdeklődőket, tavasszal a borászok nagy ünnepe. A három napig tartó Szent György-napi vigasságon derül ki, milyen borok készültek az előző évben, és melyik kaphatja meg a „Mór város bora” elismerő címet. Augusztus 20-a ünnepéhez igazítjuk a háromnapos Mórikum Fesztivált. Legfontosabb nagyrendezvényünk október első hétvégéjén a Móri Bornapok, ami kétévente népzenei, néptánc- és fúvószenei fesztivállá bővül. A fesztivál három napja alatt mintegy harmincezer látogatót fogadunk. Több földrész is képviselteti magát. A mindennapokban a borturizmus, a gasztronómia, a bakancsos turizmus és most már a kerékpáros turizmus hódolói keresik fel településünket. Ehhez hozzájárult, hogy megépült a kerékpárút-hálózat Székesfehérvártól. Most adtuk át a Bodajk és Mór közötti szakaszt, ez 400 milliós beruházás volt. A kiépült infrastruktúrára alapozva háromnapos hétvégéket tudunk szervezni a családoknak. Székesfehérvárt és Mórt kastélyok is összekötik. Iszkaszentgyörgy, Fehérvárcsurgó, Bodajk és Mór is büszkélkedhet kastéllyal. A Vértesvölgyi kastélyok turisztikai célpontokká válhatnak.

‒ Gazdaságilag is nagy fontosságú a Vértes és Bakony közötti Móri-árok.

‒ Igen, többek között gázvezetékek és hírközlő vezetékek húzódnak itt. Mór nagyon szerencsés geopolitikai területen fekszik. A legfrissebb hír, hogy ebben az árokban halad majd a Budapest‒Pozsony‒Prága‒Varsó gyorsvasút 300 km/óra sebességgel, és az egyik állomása Mór lesz. A vasút terve már több mint 10 éves, a Wekerle-terv kitűzött célja volt a közép-európai észak-déli gazdasági és közlekedési korridor létrehozása egészen az Adriáig. A környezetvédelmi hatástanulmányt már bemutatták. Budapest és Mór között új nyomvonalon közlekedik majd a gyorsvasút 2030-tól. 

   Európának és az egész világnak beszállító hazai autóipari tengely alakult ki Győr, Tatabánya, Mór, Székesfehérvár és Kecskemét gyártóközpontokkal. A pozsonyi ágban a Volkswagen gyára most áll át az elektromos autók gyártására. Ennek az autóipari tengelynek nagy szerepe lesz nemcsak a gyorsvasút építésében, hanem a 81-es út gyorsforgalmivá alakításában is. Az első ütem Mór‒Székesfehérvár, a második Mór‒Kisbér, majd a Kisbér‒Komárom szakasz következik, 2030-ig 66 km készül el.

‒ Az autóipari területen óriási technológiai változások zajlanak. 

‒ Meg is érezte a város gazdasága az autóipar változását, majd a termelés visszaesését. Most kezd magához térni. Kezdetben, 1990-ben az akkori technológiának megfelelően épültek ki a beszállítói cégek. Azóta óriási a fejlődés, át kellett térni a korszerű, modern technológiára, a robotizációra. Struktúraváltáson mennek keresztül a cégek. Szerencsés, hogy mindez az elektromos autógyártás kialakulásával párhuzamosan megy ez végbe, mert a legnagyobb ülés, karosszériaalkatrész- és elektronikai gyártók a váltásnál már elektromos autóra is tervezhetnek. Nálunk 20 ezer négyzetméter csarnokbővítés vált szükségessé. 

‒ Elérték a történelmi borvidéki léthez elengedhetetlen 500 hektáros szőlőkvótát? Terveznek további telepítéseket?

‒ Jelentősen meghaladjuk a feltételként meghatározott 500 hektárt, Molnár Pálnak köszönhetően, aki Svájcból hazatért Magyarországra, és csaknem kétmilliárd forintot fektetett a borászat fejlesztésébe. 160 hektáros területen gazdálkodik a Paulus Molnár Borház. Az országos borversenyen a legeredményesebb borvidék lett Mór. Hálásak vagyunk neki, hogy az Ezerjó hazáját így felfejlesztette. 

   A kisebb kaliberű borászatok is jelentős technológiai fejlesztést hajtottak végre. A borkészítési technológiában, a hűtés, a palackozás terén szinte minden borászat jelentős támogatáshoz jutott. Meghonosodott a minőségi bortermelés, a borturizmus.