A mai település környéke már a honfoglalás előtti évszázadokban is lakott volt, a mai Mezőkövesd változatos eseményekben gazdag történelme azóta nyomon követhető. A hangulatos kisvárosról, a matyóság központjának mindennapjairól dr. Fekete Zoltán polgármesterrel beszélgettünk.

– Másodszor rendezték meg a Matyó Világtalálkozót, idén Mezőkövesd újra várossá nyilvánításának 50. évfordulója alkalmából. Milyen céllal hívták életre a rendezvényt, és szeretnének-e ebből hagyományt teremteni? 

– Az apropó, a várossá nyilvánítás kerek évfordulója miatt idén először egyhetesre bővítettük a júliusi programot, ami az első alkalommal csak két-három napos volt. Utólag bebizonyosodott, hogy ez jó ötlet volt, mert olyan sokféle módon éledt újra a hagyomány, hogy kár lett volna összezsúfolni a programokat. A koncepciónk az volt, hogy 2023 júliusának első hetében mindenkit megérintsünk, bevonjunk, aki itt élt vagy él, innen elszármazott, vagy valamilyen kötődése van Mezőkövesdhez. Olyan művészeket, akik itt születtek, de nem tudnak máskor találkozni. A nyitónapon 46 képzőművészünk közös tárlata fogadta az érdeklődőket. Ezeket a munkákat így összegyűjtve korábban nem lehetett megtekinteni. A kiállítás egészen szeptemberig látogatható volt. Az egy hét alatt minden este könnyűzenei koncerteket tartottunk két helyszínen, a városi szabadidőpark mellett, s a már elkészült Zsóry-ligetben. Ez is jó döntés volt, mert így az üdülőterületen tartózkodóknak is képet tudtunk adni a város fejlődéséről. Ezek mellett rendszeresek voltak a komolyzenei és irodalmi programok. Tartottunk ízelítőt Mezőkövesd matyó íróinak-költőinek műveiből, könyvbemutatót, valamint számtalan gyerekprogramot. A csúcspont a Matyó Gála volt, három matyó település közös folklórműsora. De említhetném még a régészeti és a történelmi előadásokat, hogy érzékeltessem, mindenki megtalálta az érdeklődésének megfelelőt. Felemelő esemény volt az is, amikor mezőkövesdi katolikus papok tartottak közös szentmisét. Összességében nagy munka volt megszervezni, de folytatni fogjuk, s öt év múlva ismét otthont adunk a programsorozatnak. 

– A Matyóföld fővárosaként a Hadas városrész hogyan őrzi a matyó emlékeket? Miképpen válnak ezek a mindennapi élet részévé?

– Kötelez minket, hogy 2013-tól a matyó hagyomány szerepel az UNESCO által védett szellemi világörökségek listáján. Ezért is tekintjük origónak a 2015-ben első alkalommal megrendezett világtalálkozót. Azóta az a fontos változás történt, hogy hosszú előkészítő munka után sikerült a Hadas városrészt megújítani, s ez lett a matyó örökség kincsesládája, ezért is vontuk be a világtalálkozó helyszínei közé. Úgy gondoljuk, hogy mindenkinek kötelező ezt a hagyományt szolgálni, és erre jó példa, hogy tavaly 90 matyó kisruhát készítettek a helyi asszonyok közfoglalkoztatás keretében, és ezeket átadtuk az óvodásoknak. Fantasztikus látvány volt, amikor felöltötték ezt a viseletet, az ünnepi a szentmisére is ebben vonult be harminc kisgyerek. Készítettünk viseleteket a gimnazistáknak is, most a művészeti iskolások számára készülnek matyó ruhák, amit mindenki büszkén visel. Ezt kell tovább erősíteni az önkormányzati eszközökkel.

– A városba látogató turistákban milyen nyomokat hagynak a matyóság tárgyi és szellemi emlékei?

– Aki tíz éve járt itt, és most megint eljött hozzánk, az pontos képet szűrhet le az elmúlt évek történéseiből. Abból, hogy a Hadas városrészben két, korábban a skanzennek ajándékozott tájházat vissza tudtunk építeni, egy sikeres pályázatnak köszönhetően. Minden azt a célt szolgálja, hogy másoknak is megmutassuk, vannak olyan értékeink, amelyet kiállják az idő próbáját, nem kopnak el. Ezeket a lehetőségeinkhez képest még jobban, a 21. századi technikával mutathatjuk be.

– Mit profitál a város turizmusa abból, hogy a Zsóry Fürdő komplett egészségügyi szolgáltatást és fürdőélményt kínál?

– Egy megvalósult fejlesztés nyomán a Zsóry-liget teljesen megújult. Interaktív játszóeszközökkel, egészségparkkal, tanösvénnyel, kiülő teraszokkal, minden olyan látványelemmel, amelyek komplett élményt nyújtanak. Ez a fürdő előtti terület. A fürdőben még nem látványos a munka, az elnyert 1,2 milliárdos pályázatunk mellett folyamatban van még egy hárommilliárdos, amiből a fürdő területén teljesen új medencekomplexumot hozunk létre, szintén 21. századi vendégélményt teremtve. Most a tervezési szakaszban vagyunk, 36 hónap áll rendelkezésünkre, és szeretném a legkisebb üzemszünet mellett elvégezni a munkát. Ez nem önkormányzati feladat, a közel ötmilliárdos fejlesztést egy befektetői csoport hajtotta végre az üdülő területén. Ennek köszönhető a szállodák felújítása, az autós kemping, a rendezvényközpont. Tehát a magántőke is hozzájárul ahhoz, hogy Zsóry Fürdő és a liget még több vendéget tudjon fogadni.

– Hogyan áll az ipari terület fejlesztése, milyen hatással lesz a város életére a harmadik ütem befejezése?

– Olyannyira jól, hogy már létezik negyedik ütem is. 2016-ban indult az első terület fejlesztése, a volt katonai repülőtér melletti 21 hektáron. Már megvalósult az 1-2. ütem, közvilágítással, közművekkel, az üzemcsarnokot már bérbe is adtuk. További útfejlesztések után, újabb nagy üzemcsarnok építése szerepel a terveink között, amit szintén bérbe lehet adni, ha megfelelő körülményeket tudunk ajánlani a befektetőknek. Ehhez jön még a volt katonai repülőtér hasznosítása, amihez magántőke bevonására van szükség, de úgy, hogy az ipari terület önkormányzati tulajdonban marad. Minden fejlesztési tevékenységünk 5-6 év múlva hozza meg az eredményt. Már nem is új munkahelyek teremtése a cél, hanem az olyan biztos megélhetés, ami hosszú távú fejlődést biztosít a városnak. Például szeretnénk az iparűzési adókból további beruházásokat végrehajtani, fejleszteni, hagyományainkat életben tartani.

– Nyolcadik alkalommal adtak otthont a Kárpát-medencei Fiatal Magyar Vállalkozók Találkozójának. Milyen hozadéka van annak, hogy itt találkoznak rendszeresen a térség vállalkozói?

– Hagyományosan a Balneo Hotelben látjuk vendégül a 220 vállalkozót, akik minden évben eljönnek hozzánk Erdélyből, a Délvidékről, Felvidékről. Úgy tűnik, jó házigazdának bizonyultunk, mivel nem szeretnének más helyszínt választani.

– Májusban lezárult az a több mint 2,2 milliárd forint értékű, európai uniós támogatásból megvalósult beruházás, amelynek keretében több út is épült. Milyen előnyöket jelent ez a városlakóknak, illetve a térségben élőknek?

– Nagy projektünk volt, mert 22 kilométer kerékpárút épült, ami Bogácsot, illetve a fürdőjét összeköti Mezőkövesddel. Elkezdődtek a Miskolc és Eger közti kerékpárút munkálatai, ez szintén rácsatlakozik majd a mi utunkra. A beruházás része volt a városban egy körforgalom építése is, és a buszállomás kiköltöztetése a vasútállomás mellé. Még a buszpályaudvarhoz vezető utat is sikerült felújítani, és ez fontos lépés volt a helyi közlekedés szempontjából.

– Júliusban új bölcsődét avattak. Ez azt jelenti, hogy van utánpótlása a város lakosságának? Mivel tudják helyben tartani a fiatalokat, a családokat?

– A nyár közepén adtuk át a hét csoportszobás bölcsődét, mert a korábbi, négycsoportos már megtelt a város másik szélén. Mivel az újban is beteltek a helyek, ezért gondolkodunk továbbiak építésén is, ami a jövőnk szempontjából is fontos feladatunk.

– Idén 60 éves a Mezőkövesdi Alapfokú Művészeti Iskola, amelynek sikeres tanulói messze viszik a város és a helyi oktatás jó hírét. Minek köszönhető ez a kimagasló eredmény?

– Kötelességünk őrizni, fejleszteni az itteni eredményeket, szeretnénk, ha néptánc- és népzeneoktatás is lenne. Nem véletlen, hogy kormányhatározat született egy új mezőkövesdi művészeti iskoláról, aminek elkészült a komplett terve, megvan a kivitelező, de a támogatást a háború miatt felfüggesztették. Remélem, hogy jövőre elhárulnak az akadályok.

– Mezőkövesden nagyon aktívak a civil szervezetek, jól példázva a helyiek patriotizmusát. Ezen túl még miben számíthat rájuk a városvezetés?

– Két amatőr színtársulatunk van, több idősklub, kulturális egyesületek, amelyek most élednek újra a világjárvány után. Az a koncepciónk, hogy a működésüket nem támogatjuk, viszont a rendezvényeiket igen: kirándulást, összejövetelt, azért, hogy a közösségeket egyben tartsuk. Számíthatunk egymásra, mert az önkormányzatnak fontos, hogy nem otthon ülnek az emberek, hanem valódi közösségben találkoznak. Ennek köszönhető a Gépésztalálkozó, továbbá a mazsorettek és a fúvós zenekarok találkozójának sikere. Mi így élünk kerek életet, nem vagyunk nagyváros, kisvárosban pedig számítani kell egymásra. Mi is szoktunk álmodni, és az álmainkat közösen meg is tudjuk valósítani.