Mélykút eredetmondája
Mélykút városának címerében egy szarvas látható, amely egy kerekes kút vödréből oltja szomját.
A település eredetmondája szerint ez a vidék valamikor, Habsburg-házi királyaink uralkodásának bő másfélszáz évében vadbozótos-erdős terület volt, a nemes vadászok kedvelt terepe. Történt egyszer, hogy a nemes vadászok egy szarvast követvén bőséges vizet adó kútra leltek a fák rejtekében. Kiderült később, hogy e „varázskút” a szárazabb időszakokban is hűséggel szolgálja a szomjazókat.
Nem csoda tehát, hogy hamarosan a kút környékére települtek az állattartó népek, hiszen a víz errefelé nagy kincs volt akkoriban. Később számosan megemlítik, hogy az ország keleti feléből az állatkereskedők Bécs felé igyekezvén marháikkal, állataikat Mélykúton hajtották keresztül – a település fontos állomássá, itatóhellyé vált számukra.
Mélykút első lakói nagy valószínűséggel 1590 körül telepedtek le, jóllehet 1610-ben e területet még pusztáként említik a korabeli feljegyzések.
Érdekességként említjük meg, hogy a feltehetően 1649-ben községi rangot kapó település első pecsétnyomóját 1661-ben vésték, s rajta a „Mélykút község 1661” felirat olvasható. A pecsétnyomó közepén pedig címer látható: egy kerekes kút melletti hosszú vályú fölé agancsos szarvas hajol.
A környékbeli törökök kiűzése utáni első, 1699-ben keltezett összeírás szerint a községet 21 adófizető polgár és 5 fiú lakja, állatállománya 33 ló, 38 ökör, 36 tehén, 29 borjú, 166 birka és kecske, valamint egyetlen disznó. Földművesei három szőlősort, 51 hold búzát és 19 hold kölest művelnek.E kis létszámú település aztán a Rákóczi-szabadságharc idején újra elnéptelenedett. A XVIII. század második évtizedében, a szabadságharcot követő évektől kezdve új letelepülők érkeztek ide, elsősorban az Alföld kevéssé termékeny, ám sűrűbben lakott területeiről.
De vajon mire utalhat Mélykút mai címerén az 1716-os évszám? A településsel való kapcsolatot bizonyító forrásra mindeddig nem leltünk. Így azt feltételezzük, hogy az évszám a településre, sőt az egész országra békét hozó jövő ígéretét jelöli, ugyanis 1716 a törökök Magyarországról történő végleges távozását jelentette.
A Mélykút és a Szent Korona című cikkünket itt olvashatja.