Maglód szépülő város, erősödő közösség

Maglód


A városok nem egyik pillanatról a másikra születnek, hosszú évszázadok eredményeként alakul ki egy-egy város arculata és a városi polgárság identitása. A 2007-ben városi rangot kapott Maglód jó úton halad, de még csak a kezdőlépéseket tette meg ezen az úton – fogalmaz Tabányi Pál polgármester. Vele beszélgettünk.  

‒ Minek köszönhető a település dinamikus fejlődése?

‒ Elsősorban földrajzi elhelyezkedésének, az M0-s körgyűrű nagy vonzerőt biztosít a településnek. Sokat köszönhetünk az elmúlt évtized pályázati rendszerének, hogy az agglomerációs települések is hozzáférhettek fejlesztési forrásokhoz. Vállalkozásbarát politikával igyekeztük helyzetbe hozni a helyi gazdasági élet szereplőit, és vonzó környezetet kialakítani az ideérkezők számára. 

‒ Milyen Maglód gazdasága?

‒ Immár két évtizede folyamatos fejlődés tapasztalható a gazdasági szektorban. Az ezredfordulón még az önkormányzat volt a legnagyobb munkáltató, mára a kereskedelmi, szolgáltató és ipari vállalkozások letelepedésével megváltozott a kép. Kereskedelmi parkunk meghatározó térségi szereppel bír, az iparban tevékenykedő vállalkozások mellett a jövő évtől a logisztikai ágazat is hozzájárul a helyi bevételek növeléséhez. 

‒ Milyen intézményi, illetve infrastrukturális háttér biztosítja az itt élők mindennapjainak zavartalanságát?

‒ A helyi intézményhálózat terén korábban a környékbeli településekhez képest nagyfokú lemaradásban voltunk. Hitelből, saját erőből és sikeres pályázatok révén jelentős eredményeket tudtunk elérni az intézményhálózat bővítésében, fejlesztésében. 

A város cím elnyerése óta új művelődési házzal, két óvodával, egy bölcsődével és új egészségügyi központtal lett gazdagabb Maglód. Ivóvíz- és csatornahálózatunk azonban folyamatos felújítást igényel. Adósok vagyunk 11 kilométernyi aszfaltos út megépítésével, melyet ebben a választási ciklusban szeretnénk megvalósítani.

‒ Lesznek-e az idén jelentősebb beruházások, fejlesztések?

‒ Az út-, járda- és játszótérépítés mellett nagy ívű állami beruházásról tudunk beszámolni. A kormány által biztosított forrásból új, 12 tantermes általános iskola épül városunkban, amely megszünteti azt a férőhelyhiányt, melyet saját erőből nem tudtunk orvosolni. Szintén egy kormányhatározatnak köszönhetően egy kézilabdacsarnok előkészítő munkáit végezzük, melynek kivitelezése a jövő évben veheti kezdetét. Az M0-s autópálya mellett kialakítandó logisztikai parkunknak kivitelezési stádiumában van az első, 46 000 m2-es épülete.

‒ Mit lehet elmondani a térségi szinten is vonzó kulturális programjaikról?

‒ Városunk szoros kapcsolatot ápol számos Kárpát-medencei magyar településsel, erősítve ezzel a határokon átnyúló összetartozás érzését. Ezek a kapcsolatok színesítik a helyi kulturális életet is. Sajnos a világjárvány elleni védőintézkedések miatt egyelőre le kellett mondanunk mind a komoly-, mind a népzenei, mind a gasztronómiai fesztiváljaink megrendezéséről. Reményeink szerint az ősszel meg tudjuk rendezni a hagyományos szüreti felvonulást csakúgy, mint a Vermesy Művészeti Napok rendezvénysorozatát.