Maglód a főváros keleti kapuja

Maglód

A város – földrajzi elhelyezkedése, kiváló közlekedése és kertvárosias jellege okán – vonzó feltételeket biztosít az itt letelepedni szándékozó fiatalok és vállalkozások számára egyaránt. Tabányi Pál polgármestert, aki 2002 óta tölti be hivatalát, arra kértük, hogy jellemezze a 12 ezres kisváros mindennapjait.

 

− Egy vidéki fiatal úgy kezdi felnőtt életét, hogy amikor megházasodik és családot alapít, akkor házépítésbe fog. Egy város élete hasonló ehhez, mi is folyamatos építkezésben vagyunk. Maglód lélekszáma folyamatosan gyarapodik, ezért elindítottunk egy olyan településfejlesztést, amely a külső szemlélő számára elsősorban építkezéseket jelent, jellemzően lakásépítést. Persze a városvezetés nem csupán ebben érdekelt, hanem elsősorban az intézmények és az infrastruktúra fejlesztésében – mondta a

polgármester. Mint Tabányi Páltól megtudtuk, az elmúlt bő évtizedben szinte kivétel nélkül felújították valamennyi intézményüket, illetve bővítették azokat, de újak is épültek. Novemberben adtak át egy frissen elkészült óvodát, bölcsőde építéséhez keresnek forrásokat, és kormányzati segítséget várnak egy tíztantermes iskola építéséhez is. A városszépítő fejlesztések során legfontosabb feladatuk az intézményi háttér maradéktalan biztosítása, de ugyanez igaz a gazdasági háttér erősítésére is. Az elmúlt években jellemzően kereskedelmi egységek települtek Maglódra, ám a közelmúltban megjelent az első ipari befektető is. A japán érdekeltségű autóalkatrész-gyártó üzemben a jövő év első felében kezdődik meg a gyártás. A városvezetés kiemelt feladatának tekinti az oktatás minőségének folyamatos emelése mellett Maglód kulturális életének színesítését, gazdagítását is.

− Térségi szinten is vonzó kulturális programjaink, rendezvényeink és fesztiváljaink vannak.

Közülük némelyik már bekerült a Pest Megyei Értéktárba is. Ilyen például a művészeti fesztiválunk, amelyet idén októberben immár a 14. alkalommal rendeztünk meg négy helyszínen, helyi művészek és neves vendégek fellépésével. Februárban tartjuk a Kárpát-medencei Magyar Találkozót, méghozzá a jubileumi tízediket. Ez egy gasztrokulturális hétvége, de egyúttal több is annál. A magyarságtudat erősítését szolgálja, illetve egymás értékeinek megismerését. A találkozó nem nélkülözi a karitatív elemeket sem: gyűjtöttünk már a Kárpát-medencei és kiemelten a kárpátalji magyar nyelvű oktatás számára, és adakoztunk egy felvidéki árvaház létesítésére is. Ami pedig a találkozóhoz kapcsolódó kulturális programokat illeti, akad olyan, amelyet az ideérkező határon túli települések hoznak magukkal, de vannak például saját szervezésű koncertjeink is – mondta befejezésül Tabányi Pál polgármester.