Lipót sikerének titka az összefogás
A 700 lelkes Lipót önkormányzata mindent elkövet, hogy a település jó adottságait kamatoztassa. A községben nincs munkanélküliség, előrelátás viszont annál inkább, ami az idegenforgalom növekedésében és a gazdaság fejlődésében ölt testet. A jól bevált receptről Tóth Péter polgármesterrel beszélgettünk.
− Immár a harmadik polgármesteri ciklusát tölti. Ön jelentős vállalkozásokat irányít. Ezek mellett miért vállalja a közéleti szerepet?
− A Duna közelsége, a különleges ásványi anyagokban gazdag termálvíz, a bennünket körülvevő természet és élővilág olyan adottságok, melyeket tengernyi pénzből sem lehetne előteremteni. Jómagam, Lipóton született és itt dolgozó vállalkozóként az itt élőkkel együtt ezekből az adottságokból szeretnék minél többet kamatoztatni. Már húsz évvel ezelőtt megfogalmaztuk, hogy a legfontosabb célunk az idegenforgalom fejlesztése.
− Milyen eredményeket értek el?
Az ide látogatók, illetve a vendégéjszakák számának növekedése egyértelműen jelzi az eredményeket. A 90-es évek végén néhány ezer vendégéjszakát tudtunk eladni, 2003-ra elértük a 20 ezret, 2015-ben pedig a 35 ezret. Egy 700 lelkes településről beszélünk, ahol nincs munkanélküli. Mindezért sokat tettünk. Mivel az idegenforgalom alapja a nyelvtudás, öt éve elindítottunk egy két tannyelvű, alapítványi fenntartású általános iskolát. Úgy hirdettük, hogy „nem csak lipótiaknak”. Ma ez a környék legnépszerűbb iskolája, nálunk lesz a következő tanévben a legtöbb elsős.
− Lipót népszerű a futballkörökben is…
− A sportcentrumunkban – ahol termálvízzel fűtjük a pályát – a téli időszakban 20-25 futballcsapat készül a szezonra, a magyarok mellett norvég, cseh és lengyel együttesek is. Most tettük le az alapjait egy sportcsarnoknak, ami még az idén elkészül. A lipóti és a környékbeli gyerekek kiszolgálása mellett tovább javítja az edzőtábori lehetőségeket a foci és más sportágak számára is. Tavaly adták át a Lipótot Hédervárral összekötő kerékpárutat, ami tovább növeli a turisztikai vonzerőt, illetve fakultatív programlehetőséget kínál a bősi erőmű megtekintését is magában foglaló sétahajózás.
A következő években komoly, milliárdos nagyságrendű, szálláshelyfejlesztéseket terveznek helyi vállalkozók minden kategóriában, nő a falusi vendéglátóhelyek és a szállások száma, mert van rá kereslet.
− Az ön által 1992-ben alapított Lipóti Pékség látogatóközpontjában beszélgetünk. Mit láthatnak az ide betérők?
− Mindenekelőtt azt, hogy miképpen készül a kenyér, hogy a pék miként csípi, méri, virgulja, azaz gömbölyíti, majd a szakajtóba s végül a sütőbe rakja. Naponta több autóbusznyi látogatónk van. Számomra a legszebb látvány, amikor a gyerekek az üvegnek nyomott orral, tátott szájjal figyelik, hogy készül a kenyér. Ma már 220 saját üzletünk, napi 150 ezer vásárlónk van, s 400 embernek adunk közvetlenül munkát.
− Úgy hírlik, bővült a termékpaletta. Mivel is?
− Mi mindig adunk a közvélemény-kutatások eredményeire. Így kezdtük el gyártani a 3 kg-os lipóti kenyeret, a hagyományos kiflit, és így fogtunk bele a tejtermékek gyártásába hagyományos technológiával, kiváló, hazai alapanyagok feldolgozásával. Két évig dolgoztunk a tejtermékek gyártásának előkészítésén és piaci bevezetésén. A kiváló hortobágyi legelők melletti saját tejüzemünkben készülnek a Lipóti Pékség tejtermékei.