Komárom-Esztergom megye jogelődjeit Komárom, illetőleg Esztergom vármegyét Szent István király alapította. E vármegyék alapvető feladata a királyi várak ellátása, a várakhoz kapcsolódó szolgáló népek elhelyezése és a dunai átkelés biztosítása volt.

A mai Komárom-Esztergom megyét északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest megye, délről Fejér és Veszprém megye, nyugatról Győr-Moson-Sopron megye határolja. Székhelye és egyben legnagyobb városa a valamivel kevesebb mint 70 ezer lakosú Tatabánya.

Az ország legkisebb területű és a második legsűrűbben lakott megyéje. A megyének 11 városa van. Az országban – mint a Wikipédia írja – itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, közel 25 százalék. 2005-ben ebben a megyében volt a legmagasabb az egy főre jutó GDP: 7,6 millió forint, ami az országos átlag 4,7-szerese.

A megye nevezetességei közül kiemelkedik Esztergom, Magyarország legnagyobb templomával. Népszerű üdülőhely Tata, a vizek városa, az olimpiai felkészülés központja. Komáromban az erőd világhírű. Tatabányán ipari skanzen található a bányászat emlékeivel. Oroszlány mellett Majkon a némasági fogadalmat tett szerzetes remeték kolostora páratlan látnivaló. Bábolna a lovas turizmus hazai legendája. A megye természeti értékeire a Duna–Ipoly Nemzeti Park vigyáz.