A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. feladata a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram fejlesztéseinek koordinálása. A hazai és uniós támogatások révén 34 kastély és vár újul meg, közöttük a Komárom-Esztergom megyében található tatai Esterházy-kastély, a bajnai Sándor–Metternich-kastély és második ütemben a majki kamalduli remeteség.

A tatai Esterházy-kastély 

Az 1760-as években a tata‒gesztesi uradalom központjában épült Fellner Jakab tervei alapján. A tatai kastély egy olyan családnak adott otthont, amelynek férfitagjai hol diplomataként, hol katonaként szolgálták az uralkodót, igen magas pozíciókat betöltve az udvari rangsorban. 

A kastélyban rövidesen megnyíló kiállítás a családtörténet mellett bemutatja azokat a jelentős diplomáciai eseményeket is, amelyekre annak idején az épület falain belül került sor. A schönbrunni békekötés vagy az 1897-es nagy hadgyakorlat történéseit megismerve a látogató betekintést nyer az Esterházyak generációkon átívelő, a nemzetközi diplomáciai életben betöltött szerepvállalásaiba, felvillantva a feleségek szerteágazó európai kapcsolatait is. Több szempontból is súlyponti eleme lesz a kiállításnak a főúri életforma bemutatása, amely a kastély egymástól jól elkülönülő női és férfi lakosztályain átvezetve ismerteti meg a látogatót a ház egykori lakóinak életével. Az enteriőrök a tervek szerint a női kisszalont, a hálószobát, a dolgozószobát, az írószobát és a toalettszobát jelenítik meg. A kiállítás egyedülálló érdekessége a két, eredeti berendezését ma is őrző fürdőszoba. A gyerekszobákban nagyobb teret kap az élményszerűség, az interaktivitás: a lányszobában a kastélyról mintázott nagyméretű babaház egyes helyiségeit az eredetivel megegyező módon rendezik be, a látogatók vezérelhetik a világítást, felhúzhatják a lépcsőt. A fiúszobában az 1897-es tatai hadgyakorlatot megjelenítő látványos terepasztal lesz látható. 

A majki kamalduli remeteség 

A kamalduli szerzeteseknek 1733-ban a vidék akkori birtokosa, Esterházy József 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat adományozott. II. József rendelete nyomán azonban 1782-ben a majki remeteség is elnéptelenedett. Ezt követően számos funkciót töltött be az épületegyüttes, amely a viszontagságok ellenére épségben fennmaradt. 

Magyarországon egyedülálló, de európai viszonylatban is kiemelkedő a némasági fogadalmat tett barátok egykori otthonául szolgáló barokk műemlékegyüttes jelentősége. A kamalduli rend tagjai csendben elmélkedve, imádkozva és gazdálkodva élték az életüket elzárt cellaházaikban. Szabadidejükben írtak, lelki olvasmányokkal foglalkoztak, a cellaházuk kertjét művelték. Egymással csak a szentmiséken és a fő ünnepeken, a közös étkezéskor találkozhattak. Beszélniük – az elöljárójuk engedélyével – évente két alkalommal, három-három napig lehetett. Küldetésük, hogy imádkozzanak mindenkiért a világon, még azokért és azok helyett is, akik sohasem fordulnak Istenhez. A rend feloszlatása után egy-két évtizeddel elbontották a templomot, mely alatt két kriptát tártak fel. A kisebbikből érdekes tárgyak kerültek elő, például egy derelyevágó. A tárgyak nagy részét a rend feloszlatása után a cellaházakba költöztetett cselédség használhatta, de valószínűsíthetően vannak közöttük a kolostor működésének idejében használt eszközök is. 

A bajnai Sándor‒Metternich-kastély 

Az egykori tulajdonos gróf Sándor Móric, a legendás „ördöglovas” volt, aki a legendák szerint a kastélyban is lóháton közlekedett, és emeleti erkélyéről is leugratott. Feleségének, a nagyhatalmú Metternich kancellár lányának figyelmét is úgy vonta magára, hogy átugratott Leontine hercegnő hintója fölött. Miután a gróf feleségül vette a hercegnőt, költséget nem kímélve kezdett a bajnai kastély átépítéséhez. A klasszicista stílusú bővítés terveit Hild József készítette el, a belső termek díszítésére pedig a milánói Scala díszlettervezője, Alessandro Sanquirico kapott megbízást.

A mostani felújítások befejeztével megnyíló kiállítás központi elemei a helyreállított, értékes barokk és klasszicista falképek, és a páratlanul érdekes személyes történetek. Ezek közül a Sándor család története, a kastély építéséről és korszerűsítéséről szóló elbeszélések kaptak helyet a földszinten. Az emelet egyik részét a gróf kalandos élete és lovas bravúrjai, a másikat Paulina lányához, a párizsi szalonok nagyasszonyához fűződő izgalmas történetek, mint például a virágdekoráció kapcsán egy másik főrangú hölggyel megvívott félmeztelen párbaj és az ő révén világhírt szerzett Worth divatház csodálatos ruharekonstrukciói foglalják el.