Kistarcsa jövőjét a közös összefogás építi

A szép természeti környezetben fekvő kisváros a jó közlekedési lehetőségeknek köszönhetően vonzó a befektetők számára. A település mindennapjairól Juhász István polgármesterrel beszélgettünk.

– Az önkormányzat kiemelt céljai között szerepelt a belterületi földutak aszfaltozása, továbbá az ivóvíz- és a szennyvízrendszer felújítása. Milyen ütemben haladnak vele?

– Sajnos a koronavírus időszaka, a háborús infláció, valamint az európai energiaválság részben megtörte a korábbi lendületet, ezért nem a korábban megszokott ütemben tudtunk haladni ezen beruházásokkal. Természetesen ennek ellenére is sikerült számos infrastrukturális fejlesztést végrehajtani, de messze vagyunk még a kívánt céltól. Erős a pályázati kitettségünk, mivel Kistarcsa nem rendelkezik hatalmas ipari parkokkal, ugyanakkor így is jelentősen növekedtek az iparűzési adóbevételeink. Ezekből tudjuk a pályázatok önerős részét finanszírozni.

– Milyen nagyobb fejlesztések, beruházások zajlottak? Mit tudtak befejezni, átadni, és mit elkezdeni?

– Sikerült egy nagyobb befogadóképességű bölcsődét építenünk, amelyet azóta újabb csoportszobákkal bővítettünk. Épült kerékpárút, mely a várost összeköti a budapesti hálózattal, és nemsokára már Nagytarcsáig is el fog érni. Elkészült a szlovák tájházunk, valamint elbontottuk a régi Civil-házat és újat építettünk a helyére. A régi rendőrségi épület is megújult, és immár egy mozgásművészeti központnak ad helyet. 

   Jelenleg egy nagyszabású energetikai felújítás zajlik az általános iskolánkban, amelynek a műfüves focipályája is megújul. Új, kétszintes bővítményt kap az egészségházunk, megújul a lakótelep utcája, valamint jelentősen bővítjük a területen a parkolóhelyek számát. Sikerült az ivóvízrendszerünket két új kúttal bővíteni, hamarosan pedig elkészül az északi városrészen egy új rendszerbővítés, aminek köszönhetően ott is tisztább lesz a víz és stabilabb a víznyomás. 

   A ciklusban folytattuk a járdaépítési programunkat, sikerült több új utat átadni, valamint igyekeztünk minél több helyen bővíteni vagy felújítani a csapadékvíz-elvezető hálózatot is. Jelentős mértékű közbiztonsági beruházásokat hajtottunk végre. Több mint 50 kamera van már a városban, és további bővítéseket tervezünk. A gépjárműparkunkat sikerült az elmúlt években fejleszteni, mind az önkormányzati cégeknél, mind az intézmények esetében.  

   Energetika területén is jól állunk, szinte minden épületünk modern szigeteléssel és nyílászárókkal rendelkezik, a kazánokat is folyamatosan lecseréltük, valamint a régi lámpatestek LED izzókra való cseréje is gyors ütemben zajlik. Az önkormányzati épületek tetejére lassan mindenhol napelemek kerülnek, erre is nagy hangsúlyt fektettünk.

– Hol tart az új általános iskola építése? 

Az európai uniós pályázati pénzek felfüggesztése miatt megállt a folyamat a közbeszerzés során, így sajnos azóta is várnunk kell. Ez a beruházás kiemelten fontos lenne számunkra, két ok miatt is. Az egyik, hogy nincs elég férőhelyünk a lakosságszám növekedése miatt, a másik, hogy az iskolában az elavult kisebbik, százéves épületet ki kellene váltani új épülettel. A kormány részéről azt az ígéretet kaptuk, hogy a támogatások hazahozatala után az iskolaépítési program dobogós helyen fog szerepelni a beruházási listán.

– Hogyan alakulnak a helyi vállalkozások gazdasági mutatói? Milyen a kapcsolatuk az önkormányzattal? Terveik között szerepelt egy befektetőket vonzó iparterület kialakítása Kistarcsa határában. Ez egyelőre terv maradt?

– A meglévő vállalkozások nagyon jól teljesítettek az elmúlt években. Lassan beépül az M0-s melletti ipari területünk, több nagyobb cég is otthonra talált nálunk. Az iparűzési adóbevételünk jelentősen nőtt. Míg korábban kompenzációs listán voltunk, most befizetők vagyunk. 

   Azonban ahhoz, hogy csökkentsük a pályázati kitettséget, szükség lenne jelentősebb saját bevételekre, amivel nem a lakosságot sarcoljuk. Azaz a jövőben sem szeretnénk ingatlanadót vagy kommunális adót kivetni, inkább más megoldásban gondolkozunk. Például az M31-es és az M3-as autópályát összekötő, majdan épülő út becsatlakozását jó lenne, ha úgy alakítanák ki, hogy a lakott területektől távol, az M31-es mellett mi is ki tudjunk alakítani egy új ipari területet. Így sem a zaj, sem a forgalom nem növekedne a városban. Mi ezért lobbizunk.

– A közbiztonság javítása központi feladattá vált tavaly. Milyen változásokról számolhat be? A MÁV- és a HÉV-vonalak biztonsága javult?

– Számos intézkedést tettünk önkormányzati részről az elmúlt években. Mi már a problémák megjelenésének kezdetén szorgalmaztuk a helyzet kezelését az érintett hatóságoknál és a MÁV-nál. Az önkormányzat külön közbiztonsági programot dolgozott ki és hajtott végre. Koordináltuk a rendvédelmi szervek munkáját, támogattuk és megszerveztük a közös munkát. Bővítettük a térfigyelőkamerás rendszert, emeltük a közterület-felügyelet létszámát, önkormányzati járőrszolgálatot indítottunk, életre hívtuk a helyi SZEM mozgalmat, razziákat és éjszakai vonulásokat szerveztünk számos alkalommal. A mezei őrszolgálat is újraindult, bekameráztattuk a kistarcsai HÉV-állomásokat. 

   Sikerült számos eredményt elérni, de még közel sem tudtuk megnyugtató módon rendezni a helyzetet. A megoldás érdekében magam hívtam össze Kistarcsán egy fórumot, ahol jelen voltak a rendőrség országos, megyei és körzeti vezetésének képviselői, az érintett települések vezetői, az országgyűlési képviselő, a polgárőrség helyi szervezetei, közterület-felügyeletek vezetői, a MÁV és a HÉV illetékes vezetői. Itt egyeztettünk, hogy hol és milyen problémákat kell még megoldani. Kidolgoztunk azonnali intézkedéseket, valamint közép- és hosszú távú tervek is szóba kerültek. Hosszú távú és végleges megoldást csak összefogással, és magasabb, rendszerszintű segítséggel fogunk tudni elérni. Az önkormányzatok az agglomerációban ezekkel a problémákkal egyedül nem tudnak megbirkózni.

– Vonzó gasztronómiai programokkal készülnek minden évben. Idén mi várható?

– Idén is megtartottuk a már több mint egy évtizedes hagyománynak tekinthető Böllér Fesztivált, és augusztus 20-án ismét lesz Kakasfőző Fesztivál, ami szintén hasonló múlttal rendelkezik. A Görhönyfesztivál sem maradhat el szeptemberben, valamint a tavalyi újdonságot, a decemberi Kis-Harcsa halászléfőző versenyt idén is szeretnénk megrendezni.

– Tizenkét éven át alpolgármesterként dolgozott, 2019-ben választották polgármesterré. Mit tart a legfontosabb közösségi változásnak, ami Kistarcsán létrejött azóta?

– Én úgy gondolom, hogy mindennek az alapja a béke megteremtése volt a kistarcsai közéletben. 2010-ig hosszú éveken keresztül különböző frakciók csatatere volt a kistarcsai politikai élet, ami miatt számos pályázat és fejlesztési lehetőség elment mellettünk. 2010 óta a csapatommal arra törekedtünk, hogy ne párt- vagy egyéni érdekek, hanem a város fejlődése határozza meg a képviselő-testület, és ezáltal az egész önkormányzat munkáját. A város stabil gazdálkodása, fejlődése, a színes kulturális és sportélet annak köszönhető, hogy a szakemberek, a civil szervezetek, a helyi vállalkozások és a helyi politikusok közös célokért dolgoznak.