Kiskunfélegyháza tudatosan tervezi és építi az itt élő polgárok jövőjét

Kiskunfélegyháza

Bács-Kiskun megye harmadik legnagyobb települése a Duna–Tisza közén található. Az elmúlt esztendők városfejlesztési beruházásainak köszönhetően teljesen megújult a településközpont, az új ipari parkot várhatóan novembertől népesíthetik be az idetelepülni szándékozó vállalkozások. Csányi József polgármestertől kértünk interjút.

 ‒ A város kitűnő földrajzi és közlekedési lehetőségei mennyiben járultak hozzá gazdasági szerkezetének átalakulásához?

‒ A folyamat már a 19. század második felében elkezdődött, köszönhetően az akkori iparosítási hullámnak, amely a 20. században sem állt meg. Ennek következtében Kiskunfélegyháza jelentős termelési központtá vált. Azonban a város folyamatos fejlődéséhez és központi szerepének kialakulásához nem csupán a jó földrajzi és közlekedési adottságai, hanem egy kormányzati döntés is hozzájárult, melynek következtében 2012-ben járásközpont lettünk. A kiskunfélegyházi járás magába foglalja a környező településeket, Bugacot, Bugacpusztaházát, Gátért, Pálmonostorát és Petőfiszállást is, amely Kiskunfélegyházával kiegészülve már több mint 38 000 fős lakosságot számlál.

‒ Hogyan prosperál az ipari park?

‒  Mindössze száz kilométerre vagyunk Budapesttől. Kiskunfélegyháza minden irányból forgalmi csomópontnak számít, úgy közúti, mint vasúti szempontból. A régi ipari parkunk a volt laktanya területén helyezkedik el, csupán egy kilométerre az autópálya lehajtójától. Ez az ipari park mára megtelt, ezért annak közvetlen szomszédságában egy mintegy 30 hektárnyi területet vásárolt az önkormányzat. Komoly lobbitevékenységbe fogtunk annak érdekében, hogy zöldmezős beruházás keretében kialakítsunk egy újabb ipari parkot. Tervünk sikerrel járt, a megyei önkormányzat és Rideg László elnök úr segítségével 1,4 milliárd forintos uniós támogatásból hozzáfoghattunk a munkálatokhoz. A közművek elkészültek, előreláthatólag novemberben már fogadni tudjuk az idetelepülni szándékozó vállalkozásokat. Eddig már több mint tíz hektárnyi területet értékesítettünk. Megjegyzem, a tárgyalások során igen rugalmasak vagyunk, maximálisan figyelembe vesszük a befektetők igényeit, elképzeléseit.

‒ Milyen fejlesztések történtek, történnek Kiskunfélegyházán?

‒ Az elmúlt évek ebből a szempontból igen termékenyek voltak. A Magyar Állam 2014-ben konszolidálta a város adósságállományának nagy részét, azonban mintegy 2,5 milliárd forint adósság így is megmaradt, amit viszont 2017-ben sikerült visszafizetnünk, köszönhetően az egyedi kormánytámogatásnak. Ettől kezdve az adóbevételeink nagy részét, valamint az európai uniós pályázati forrásokat teljes egészében a város fejlesztésére költhettük, költhetjük. Azonban ennek dacára sem voltunk könnyű helyzetben, hiszen a korábbi adósságcsapda miatt szinte minden elmaradt fejlesztést egyszerre kellett pótolnunk. Egyebek mellett Kiskunfélegyháza úthálózatának felújítását, a közterületek és a temetők rendbetételét, de például a 2007-ben bezárt Egészségügyi Központot is saját forrásból újítottuk fel, évente mintegy 500 millió és 1 milliárd forint ráfordításával. Pályázati forrásból új, 100 férőhelyes óvodát építettünk, a Zöld Város Program keretében pedig teljesen megújult Kiskunfélegyháza városközpontja. Közintézményeink többségére összesen 630 kilowattnyi napelemet telepítettünk. Mint már említettem, folyamatban a második ipari park megvalósítása, egy új bölcsőde építése, és jó úton halad a szociális rehabilitációs programunk is. Ez összességében kicsivel több mint 6 milliárd forint, és ha ehhez még hozzáadjuk a saját forrású fejlesztéseket, akkor öt év alatt már 10 milliárd forint felett járunk. Mindezen eredményekkel együtt szeretném hangsúlyozni, hogy messze nincs még vége a fejlesztéseknek, tele vagyunk tervekkel.

‒ Rendkívül gazdag a város kulturális élete. Az önkormányzat mely hagyományok ápolását tartja a legfontosabbnak?

‒ Kiskunfélegyháza Petőfi és Móra városa, mindketten számos írásukban adtak hangot itteni kötődéseiknek. A város legszebb ékköve az 1909 és 1911 között neoszecessziós stílusban épült majolikás városháza. Főutcánkat messze földön híres százéves platánfasor szegélyezi, de Félegyházán található a Hattyúház is, amely ma könyvtár, ám a 19. században Petőfi édesapjának a mészárszéke volt. A Kiskun Múzeumban az ország egyetlen eredeti börtönkiállítása tekinthető meg, ahol annak idején Rózsa Sándor is raboskodott. Ami pedig a további hagyományokat illeti, Kiskunfélegyháza gazdaságának mindig is markáns része volt a libatenyésztés, és az ehhez kapcsolódó libamájtermelés, melyet minden év szeptemberében a Libafesztivállal ünneplünk meg, mely mára országos eseménnyé alakult. Sajnos, a fesztivál más egyéb őszi nagyrendezvényükkel együtt idén elmarad. Ennek ellenére büszkén mondhatjuk, hogy városunkban sem az itt élők, sem az idelátogatók nem unatkozhatnak, s remélem, hogy ezt 2021-ben telt házas programjainkkal ismét igazolni tudjuk.