Alig pár napja különös hozzászólást tett közzé a közösségi médiában egy nem is oly rég Biatorbágyra betelepült polgár. Egy telkeket hirdető bejegyzésre reagálva, így nyilvánult meg: „Mivel a most kínáltak már 2001 óta építési telkek, ezen nem lehet már nagyon változtatni, ezért valami más módszerrel kellene elérni, hogy ne legyen Biatorbágynak általánosan jó híre, mert különben túl sokan jönnek ide és aztán már tényleg nem lesz jó itt lakni… Ez lehetne tiltakozás, bekerülni a médiába, stb. Hangsúlyozni, hogy nincs suli, ovi, rossz a tömegközlekedés – ez, tudom, rosszindulatúnak hangzik így leírva, de a cél az lenne, hogy ne akarjon már sok ember ide települni…”

A véleményben talán nem is az a legfurcsább, hogy a hozzászóló a város és az önkormányzat rosszhírét kívánná kelteni – ilyesmivel gyakran találkozhatunk más településeken is –, sokkal inkább az a hozzáállás a megdöbbentő, amely azért buzdít a valóság hamis színben való feltüntetésére, hogy másokkal ne kelljen osztoznia abban a „jó itt élni, jó itt lenni” élményben, amely neki megadatott.

Játszunk el a gondolattal! Hogyan, mivel lehetne rossz hírét kelteni Biatorbágynak? Kezdjük talán a jelenlegi tényekkel:

Biatorbágy a főváros környéki települések egyik legkitűnőbb környezeti adottságú, természeti és építészeti értékekben gazdag városa. A Nyakas-kő, Iharos, Ürge-hegy, Peca-tó, Szelíd-tó közkedvelt túrahelyek. Az épített örökségek közül a Viadukt, a Szily–Fáy-, a Sándor–Metternich-kastély, a Szent Vendel-kápolna, a 13. századi Szent kereszt templomrom csalogatók a látogatók számára. Az Ürge-hegyi szőlészet és pincesor 2016-ban nyerte vissza borvidéki státuszát. Réz- és bronzkori leletek bizonyítják, hogy Bia és Torbágy vidéke már az őskorban is lakott volt. Bia a 19. század közepétől 1935-ig járás székhelyként működött. Torbágy a Füzes-patak völgyében, annak két oldalán alakult ki, a 18. század elejétől szorgos kezű német nemzetiségűekkel telepítették be. A két önálló település egybeolvadását a Budapest‒Bécs vasútvonal segítette elő, amelyhez kapcsolódva épült meg a település szimbólumává váló viadukt, amely ma Magyarország egyetlen páros vasúti völgyhídja, és amelynek egyik sínpárját az 1931-es torbágyi merénylet során Matuska Szilveszter felrobbantotta. – Na, ezzel lehet mit kezdeni. Biatorbágy egy hírhedt esemény helyszíneként megbélyegzett település. A merényletben 22 ember veszített életét és a számos súlyos sérült is bizonyítja, hogy a település rettentően veszélyes hely, de folytassuk a „lejáratást” további tényekkel:

Biatorbágyot a szocializmus korszaka alatt nem fejlesztették, így csak az 1990-es rendszerváltást követően kezdett felzárkózni az országosan elvárt igényekhez. Az M1, M7, M0-s autópályákkal a település kapcsolódott a nemzetközi közúti kereskedelmi tengelyekhez. Az ipari, kereskedelmi és logisztikai központok máig jó anyagi alapot biztosítanak a helyi gazdaságnak. 2001 és 2004 között nagyszabású új lakóterület-kijelölés történt. A korábban tapasztalható lakosságcsökkenést intenzív betelepülés váltotta fel. – Na, ez már valós, mindennapi probléma. Rossz hír azonban a lejárató kampányt kezdeményezőknek, hogy: 

A korszerű, átgondolt településfejlesztési terveknek köszönhetően, az itt élők összefogásával, közös felelősségvállalásával mára a természeti, épített és humán értékek megbecsülése mellett számos kulturális, sport-, szociális, nevelési és oktatási intézmény kínál vonzóan széles választékot. Az épített értékek megőrzésére a Sándor–Metternich és a Szily–Fáy kastélyok oktatási célú felújítása és hasznosítása nyújtott lehetőséget. 2021-ben Biatorbágy gyorsuló és dinamikus intézményi fejlődését bizonyítja egy új óvoda átadása, a bölcsődei férőhelyek folyamatos bővítése, az állami támogatással megvalósuló új, tizenhat tantermes általános és egy középfokú iskola. Épülőben az egyházi fenntartású óvoda, és tervezés alatt egy új református iskolaépület. Bővülnek a közösségi sport- és szabadidőparkok, épül egy testnevelési célra is alkalmas kosárlabda-, és egy futsal-csarnok. Biatorbágynak a Budapest–Balaton-kerékpárút, valamint a Zsámbéki-medence bicikliút-hálózatának fejlesztése ad lehetőséget bekapcsolódni az országos és nemzetközi kerekes hálózatba. Kivitelezési szakaszban van egy izgalmas erdei BiaBringaRing pálya is. 2019-től elindultak a helyi közösségi közlekedés ViaBusz járatai, amelyek kapcsolódnak a budapesti elővárosi vasúthoz.

Az intenzív kulturális, sport- és művészeti életet jelzi a sokszínű rendezvénynaptár, valamint a közel száz civil kör, egyesület és alapítvány. A település legismertebb személyiségei között tartják számon Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költőt, Hantai Simon Franciaországba emigrált festőművészt. A helységből induló Bolyki Brothers a világ egyik legnépszerűbb a capella együttese. Az Erkel Ferenc Kamarazenekar komolyzenei koncertjei ma már Biatorbágy hangjaként ismertek.

Egyelőre ezekkel a „rossz hírekkel” kénytelen Biatorbágy bekerülni a médiába. Talán nem érdemtelenül. 

Mester László