Kaposvár mára modern nagyvárossá vált

Kaposvár

Aki egy évtizede vagy annál is régebben járt Kaposváron, ma valószínűleg rá sem ismer Somogy megye székhelyére. Az ide érkezők azt tapasztalhatják, hogy szinte minden megújult, talán csak a főtér, a sétálóutca és a számtalan fasor emlékeztet a régi városra. No meg a polgármester, aki 1994 óta Szita Károly. A városvezető azt mondja: a kaposváriak sokat dolgoztak a sikerért, és a kormány elismerte ezt a munkát.

− Régen jártunk errefelé, a 67-es utat alig ismertük meg…

− Nem csak Kaposvárra érvényes, amit mondok: egyre inkább érdemes a GPS-re támaszkodni, ha nekivágunk az országjárásnak. Annyi új autópálya és gyorsforgalmi út épül, hogy meg kell majd szoknunk a változásokat. Közelebb kerülnek egymáshoz a települések és az egyes országrészek.

− Bizonyára így tekintenek a térképre azok a befektetők is, akik telephelyet és piacot keresnek a szolgáltatásaiknak. Önnél is sokszor csörgött a telefon?

− Nem is akármilyen telefonhívásokon és tárgyalásokon vagyok túl! Azzal, hogy Kaposvár végre bekapcsolódik az ország közlekedési vérkeringésébe, számtalan lehetőség nyílik meg mind a kaposváriak előtt, mind pedig azon vállalkozások előtt, amelyek bennünket választanak. Mi ide minőségi, magasabb béreket kínáló munkaadókat várunk, a kaposváriak pedig nyertesei akarnak lenni az erősödő helyi gazdaságnak. Nem csupán azáltal, hogy a város gazdagodik és nő a mozgástere, hanem azáltal is, hogy felértékelődik a képzett munkaerő és a szaktudás. Ma már nem a munkanélküliség a probléma, hanem a bérek emelésén kell dolgoznunk.

− Kora estére kérte a találkozónkat, hiszen délelőtt éppen Közép-Európa legnagyobb napelemparkjának tették le az alapkövét Kaposváron. Mi a jelentősége ennek?

− Ezt ma még kevesen mérik fel, pedig a jövő egyértelműen ebbe az irányba, az alternatív és a megújuló energiák használata felé vezet. Mi, kaposváriak nagy hangsúlyt fektetünk az energiahatékonysági beruházásokra, mert szeretnénk megőrizni a csodálatos természeti környezetünket, másrészt pedig arra törekszünk, hogy a lehető legkevesebbet kelljen fizetnünk a közszolgáltatásokért. Ezért a városüzemeltetés valamennyi szegmenségben okosítjuk a rendszereket, s ezzel már most is rengeteg energiát és pénzt takarítottunk meg. Mondanom sem kell, ezt sok más értelmes célra tudjuk költeni. Visszatérve a napelemparkhoz: 200 hektáron termelik majd az áramot a táblák, mégpedig annyit, amennyivel ki lehet szolgálni egy ötven-ezres várost.

− Kaposvár az elmúlt években sok téma kapcsán bekerült az országos médiába, elég, ha a buszaik lecserélését, a Csiky Gergely Színház felújítását vagy az elnyert hazai és nemzetközi díjakat, a megmentett Kométa esetét vagy a nemrégiben bejelentett állami beruházást említem. Virágkorát éli a város?

− Amiket most felsorolt, mind-mind fontos, s talán országosan is jelentőséggel bíró momentuma a közös városépítő munkánknak, ám csak a kis töredéke annak, amit elvégeztünk, vagy ami még előttünk áll. Mi egy erős várost álmodtunk meg magunknak, és most eljött az ideje, hogy valóra váltsuk ezeket az álmokat. A kormány meghallgatta a kéréseinket, s nem halat, hanem hálót adott, vagyis partner volt abban, hogy olyan beruházásokat végezzünk, amelyek révén egyrészt komfortosabbá válhat az otthonunk, másrészt pedig amelyek önállóbbá, erősebbé tesznek bennünket. 

− 25 éve vezeti Kaposvárt, ezzel az ország legtapasztaltabb nagyvárosi polgármestere. Ha áttekinti az eddig elvégzett munkát, mit gondol arról, ami napjainkban zajlik?

− Aligha kérdéses: az évszázad beruházási programja zajlik Magyarországon és városunkban is. Utóbbi egyetlen fő célja az, hogy a fejlesztések révén valamennyi kaposvári jobban élhessen. Mi mindent ennek rendeltünk alá, s ma már kézzel fogható eredményei vannak ennek a munkának. Azt hiszem, soha korábban nem érezhette egyetlen magyar állampolgár sem ennyire, hogy az állam érte van. Hogy nemcsak adókat tud kivetni, hanem adni is képes, mégpedig igen bőkezűen.

− A nagy építkezések közepette is nyilván vannak problémák. Melyek ma a fő kihívások?

− Éppen ezekről folytatunk beszélgetéseket ezekben a hónapokban. A bérrel kapcsolatos feladatot már említettem, a cél az, hogy a kaposváriak többet keressenek. Szintén beszéltünk az energiahatékonysági beruházások jelentőségéről, hiszen csak azok révén tarthatók a rezsicsökkentéssel leszorított díjak. Aztán akad még egy nagy közös feladatunk is, mégpedig a demográfiai válság legyőzése. A kormány és a magyarok túlnyomó többsége egyértelművé tette, hogy a népesedési problémát nem bevándorlással kívánja megoldani. Azt hiszem, mindannyian azt szeretnénk, hogy megszülessenek azok a gyermekek, akikre a szüleik vágynak. Sok fiatal pár korábban úgy látta, hogy nem adottak a feltételek a nagyobb családhoz. Mi a saját lehetőségeinkkel csatlakoztunk az állam családtámogatási programjához, és meggyőződésem, hogy eredménnyel is jár a törekvésünk.

− Néhány hónapja hír volt arról, hogy az ország legegészségesebb városává szeretnének válni. Hogyan mérhető ez?

− Talán nem is az a fő kérdés, hogy miképpen mérhető, hanem hogy helyes-e a célkitűzésünk. Sokat gondolkodtam azon, hogy a nagyberuházásaink után mi az, amit figyelmünk középpontjába kell helyeznünk. Úgy vélem, az egészség mindnyájunk legféltettebb kincse, és ha ezen a téren előrébb tudunk jutni, annak valamennyi kaposvári ember, kaposvári család győztese lesz. Meggyőződésem, hogy egy széles körű programmal – amely nem csak a gyógyítást, sokkal inkább a megelőzést jelenti – egészségben és boldogságban töltött évekkel járulhatunk hozzá mindnyájunk életéhez. Mert fontos, hogy minden rendelkezésünkre álljon a huszonegyedik századi Kaposváron, de az még fontosabb, hogy élvezni is tudjuk, amiért megküzdöttünk. Erre készülünk.