Jól szervezett a megye közigazgatása

HB-közigazgatás

2011. január 1-jével jöttek létre a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei, a fővárosi és megyei kormányhivatalok. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja 2011 óta Rácz Róbert, akivel az elmúlt évtizedben bekövetkezett változásokról, tapasztalatokról beszélgettünk.

_57A0089.jpg

Rácz Róbert kormánymegbízott

‒ Tíz év telt el azóta, hogy létrejöttek kormányhivatalok, majd néhány évvel később megnyíltak az első kormányablakok. Ez utóbbival kapcsolatban Hajdú-Biharban milyenek a tapasztalatok?

‒ Nem túlzás azt állítani, hogy a kormányablakok históriája igazi sikertörténet. Megyénk mind a tíz járásában működnek kormányablakok: van nagyobb városainkban és kisebb településeinken egyaránt, szám szerint tizennyolc. Megnyitásuk óta az ügyfélforgalom meghaladta a négymilliót, amit úgy is lefordíthatunk, hogy az elmúlt években Hajdú-Bihar megye minden egyes lakosa megfordult a kormányablakainkban 7-8 alkalommal. A kormányablakok megnyitását megelőzően egy helyen intézni mindössze a klasszikus okmányügyeket és a gépjárművekkel kapcsolatos dolgokat lehetett. A kormányablakok létrehozásával a legfőbb cél ezen ügykörök számának növelése volt. Mára már ‒ nagyon kevés kivétellel ‒ szinte minden államigazgatási ügy elindítható, elintézhető itt, így már joggal mondhatjuk, hogy „egyablakos felületet” működtet az állam. Az ügyfélszámok évről évre folyamatosan emelkedtek: 2015-ben 272 ezer, 2017-ben 780 ezer, 2019-ben pedig már 820 ezer fő keresett meg bennünket valamilyen hivatalos ügyével. Többek között ez is indokolta, hogy kidolgozzuk az időpontfoglalási rendszert, majd célul tűztük ki az elektronikus ügyintézés lehetőségének megteremtését, amit a veszélyhelyzetben nagyon gyorsan üzembe is kellett állítanunk, hiszen ezzel tudtuk a személyes megjelenéssel járó ügyintézések számát lecsökkenteni. A statisztikák alapján jól látszik, hogy az ügyfelek megszokták és megszerették az elektronikus ügyintézést: 2018-ban – amikor bevezettük – mintegy 8500, míg 2021-nek csak az első félévében  közel 100 ezer kérelmet nyújtottak be az ügyfelek ilyen formában. Ezek a számok azt is bizonyítják, hogy a kormányzati elképzelés jó volt, az elektronikus út mára a hivatali ügyintézés meghatározó módjává vált.

‒ A szolgáltatások köre folyamatosan bővült. Sikerült elérni a kitűzött célt? 

‒ Az első egységes arculattal rendelkező ügyfélszolgálatok 2011-ben kezdték meg működésüket a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban, majd elkezdődött egy országos kormányablak-hálózat kialakítása. A népszerűségüket látva indultunk el azon az úton, hogy ezt az ügyintézési lehetőséget még közelebb vigyük az állampolgárokhoz: a kormányablakkal nem rendelkező és közlekedési infrastruktúra szempontjából hátrányos helyzetben lévő településeket ezért járhatja ma már Mobilizált Kormányablak Ügyfélszolgálat, azaz KAB-busz. 

kormanyablak_busz2.jpg

Működésben a kormányablak busz

A kormányablakokban az intézhető ügyek számán is jól nyomon követhető a folyamatos bővülés: induláskor ez 265 volt, 2017-re már megközelítette az 1600-at. A 2018. január 1-jétől pedig a kormány a „ténylegesen egyablakos” ügyintézés lehetőségét teremtette meg azzal, hogy szinte minden államigazgatást érintő kérelem benyújtására a kormányablakokat jelölte ki, illetve létrehozta a kormányzat elektronikus azonosító rendszerét, az Ügyfélkapu-rendszert, ami biztosítja a felhasználók számára, hogy a www.mo.hu felületen keresztül egyszeri belépéssel kapcsolatba léphessenek az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel.

‒ Hogyan definiáljuk ma, 2021-ben az ügyfélközpontúságot? Mindezt miképpen befolyásolta ezt a járványhelyzet?

‒ A közigazgatás 2010 előtt mindenki számára a szigorú, fegyelmező és lassan működő államot jelentette. A Magyar Kormány célja a kormányhivatalok létrehozásával egy gördülékenyen működő, színvonalas szolgáltatást nyújtó rendszer létrehozása volt, olyané, ahol az állam szolgálja a magyar embereket. A közigazgatás ezzel egy olyan kapuvá vált az állam és a polgárai között, amely nem akadályozza, hanem segíti őket. Akár azért, mert kérelemmel fordulnak hozzánk, akár mert „hivatalból” kerülnek az állammal kapcsolatba. A „jó állam” azt garantálja, hogy az ügyfél van a középpontban, és az állam áll az ő szolgálatában. Ez a kezdetektől változatlan, ezt vallottuk tíz éve is, és ma is. Elégedett ügyfeleink vannak, az ügyfélfogadás és a hatósági ügyek menedzselése nagyságrendekkel magasabb színvonalon történik már, mint a kormányhivatalok megalakulása előtt. Ezzel együtt azonban meggyőződésem, hogy a jövő nem a személyes ügyintézésé. Mindannyian látjuk, tapasztaljuk az élet minden területén az online megoldások hódítását. Ugyanez játszódik le az államigazgatásban is. A világjárvány pedig csak felgyorsította ezt. Ez az időszak jó értelemben véve rákényszerítette az ügyfelek jó részét az ügyfélszolgálatok helyett az online ügyintézésre történő váltásra, ami ‒ köszönhetően a nyitottságuknak, és nem utolsósorban az informatikai fejlesztéseinknek ‒ gördülékenyen zajlott. 2021-ben az ügyfélközpontúság azt jelenti, hogy bizonyos ügyek ma már otthonról, vagy akár egy mobiltelefonról is kényelmesen intézhetők. 

‒ A legfontosabb természetesen a szolgáltatás, de az sem mindegy, hogy mindez milyen környezetben valósul meg. Az épületállomány milyen színvonalú? Milyen fejlesztések valósultak meg? Milyen további beruházások, korszerűsítések vannak tervben?

‒ Az elmúlt években csaknem 1,6 milliárd forint értékben hajtottunk végre beruházásokat szinte minden kormányhivatali területet érintően. Ezek egy része költség- és energiatakarékossági céllal, másik része pedig az ügyfelek kényelme, valamint a hatékonyabb munkavégzés érdekében valósult meg.

   Ez utóbbira jó példa a 2017-ben felépített 800 m2 alapterületű riasztóval és tűzjelzővel ellátott központi irattári épületünk, ahol 9000 folyóméter irat biztonságos és költségtakarékos tárolását tudjuk biztosítani. 

Nyugati u. 3..jpg

A Nyugati utcai Irattár épülete

Ide sorolnám a Debrecenben, a Diószegi út 30. szám alatti „agrárcentrumunk” kialakítását is. Ebbe 2019-ben vágtunk bele, és azóta már helyet is kapott itt az Agrárügyi Főosztályunk és a laborok. Ehhez a régi épület felújítása mellett egy új iroda és irattári épület is épült.

IMG_20200505_132811.jpg

A Diószegi úti új épület

Fejlesztés történt Hajdúdorogon, ahol az okmányirodát kormányablakká alakítottuk, a megyénkben mára egyedüliként működő nádudvari okmányirodát pedig a közeljövőben fogjuk. Azért, hogy a kormányablakkal nem rendelkező településeken is intézhetők legyenek az államigazgatási ügyek, tavaly megvásároltuk a kormányablak buszt. A kollégáink biztonsága érdekében a régi gépjárművek helyett újakat szereztünk be, valamint több épületünket ‒ így például a Kossuth utcai, egykori Pénzügyi Palotaként szolgáló, ma földhivatali, és a Piac utca 42-48. szám alatti épületünket ‒ is korszerűsítettük. Idén tavasszal vette kezdetét a Megyeháza komplex felújításának harmadik üteme. Ennek keretében történik az épület külső, szecessziós stílusú főhomlokzatának helyreállítása, hatékonyabbá, költségtakarékosabbá és biztonságosabbá válik az épület üzemeltetése.

   Büszkék vagyunk arra, hogy a kormányablakoknak köszönhetően mára az állam szolgáltatásai azonos színvonalon elérhetők bárki számára, függetlenül attól, hogy nagyvárosban vagy kistelepülésen él.   A folyamatos fejlesztésekkel célunk, hogy a munkatársaink kellemes környezetben dolgozzanak, az ügyfeleink pedig a 21. század elvárásainak megfelelő szolgáltatásban részesüljenek. Egy szépen kialakított, korszerű épületben mindenki szívesen intézi ügyeit, a kollégák pedig hatékonyabban tudják végezni munkájukat. Az ügyfelek érzik, tapasztalják, hogy eleget teszünk a Szolgáltató Állam követelményeinek: a kormányhivatalok szervezetten, átlátható intézményi struktúrában, mindenki számára elérhetően, professzionálisan, ügyfélbarát módon működnek.

‒ A járványhelyzet milyen új feladatokat hozott a kormányhivatal számára?

‒ A kormányhivataloknak – a megszokott hatósági feladataik mellett – a veszélyhelyzetben kulcsszerep jutott, hiszen a kormány és az Operatív Törzs döntéseinek végrehajtását kellett megyei szinten koordinálnunk. A járványhelyzet kezelésével összefüggésben alapvető feladatunk lett a kontaktkutatás, valamint a „karanténhatározatok” elkészítése és kiküldése. Mindkét esetben százezres nagyságrendre kell gondolni, ezt 350 kollégám végezte az elmúlt másfél évben nap mint nap. Két nagyon fontos és rendkívüli szervezőkészséget igénylő feladat is várt ránk: a tesztelés, és az oltásszervezés. Előbbi jelentette a megyében csaknem 100 helyszínen a szociális intézmények lakói és munkatársai, közel 1000 helyszínen a pedagógusok, majd a kormánytisztviselőink körében végzett célzott csoportos tesztelést, amihez nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak a Debreceni Egyetem dolgozói, és önkéntes hallgatói egyaránt. Ők munkanapokon átlagosan 40 mintavevő csapatot alkotva járták a megyét. 

egyetemicovidteszt.jpg

AZ OMSZ munkatársai tartottak képzést a helyes mintavételről az egyetemi hallgatóknak

Az utóbbi talán még ennél is nagyobb feladat volt: Hajdú-Bihar megye 264 háziorvosával, a Debreceni Egyetem 200 munkatársából álló oltócsapatokkal és a honvédségi oltóbusz megyénkbe érkezésekor a Honvédelmi Minisztériummal történő napi szintű együttműködést kívánt meg tőlünk. 

Oltóbusz Szerepen_2 20210607_.JPG

A honvédség oltóbusza Szerepen

Meggyőződésem, hogy csak így, közösen tudtunk sikerrel fellépni a járvány további terjedésének megakadályozása, és az oltások minél gyorsabban és minél szélesebb körben történő beadása érdekében. A jövőben sem fogunk unatkozni, mert már várnak ránk az újranyitással kapcsolatos feladatok, és mivel a munkatársaim elhivatottsága töretlen, ezért biztos vagyok abban, hogy együtt ez is sikerülni fog.