Jól működik az Agrárgazdasági Kamara
Az osztrák határ közelsége miatt speciális problémákkal is küszködik Vas megye agráriuma amellett, hogy a jó adottságok ellenére a termésátlagok elmaradnak az uniós átlagtól. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) minden eszközzel igyekszik előmozdítani a fejlődést.
Vas megye az ország többi területéhez képest speciális helyzetben van a határ közelsége miatt. A szántóterületek közel 30 százalékán külföldiek gazdálkodnak, akiknek meglehetősen távolságtartó a viszonyuk a kamarához − ezek a területek szinte nem is tartoznak Magyarországhoz. A másik sajátosság, hogy rengetegen dolgoznak Ausztriában, a munkanélküliség aránya a megyében 1,7-1,9 százalékos, ezért elég nehéz munkaerőt találni a mezőgazdaság számára – vázolta a helyzetet dr. Pusztavámi Márton, a NAK Vas megyei elnöke. Hozzátette, a munkaerőigényes ágazatok – például a zöldség- és gyümölcstermesztés – szinte el is tűntek a megyéből.
Egy másik sajnálatos dolog, hogy tavaly november 11-én volt egy 25 mm-nyi csapadékot hozó zivatar, ám azóta számottevő esőt nem kaptak. A rendkívüli szárazság nagyon megviselte az őszi vetésű búzát, a repce is szenved, és a csapadékszegény időjárás hátráltatja a tavaszi vetésű növények kelését is.
– Amikor elkezdtünk dolgozni a megújult kamarával, készítettünk egy helyzetfelmérést. Ennek az lett az eredménye, hogy a földjeink jó minőségűek, a gépeink műszaki állapota jó, vetőanyagok és műtrágyák tekintetében szinte mindenhez hozzá lehet jutni, ám ennek ellenére alacsony a termésátlag, ami az unióban hátulról a harmadik helyre elég, de például az osztrákokénak is csupán fele. Kutakodásunk szerint bizonyos szakmai felkészültségekben van hiányosság, ezért itt szeretnénk minden segítséget megadni, hogy ezen a területen tudjunk nagyot ugrani. Ezt a differenciát ugyanis csak a tudás és a szakmaiság erősítésével lehet eltüntetni, ezért minden létező eszközt ennek a szolgálatába állítottunk. Ennek érdekében végeztünk fajtakísérleteket, vettünk részt a legkiválóbb fajta- és gépbemutatókon, és hirdettük meg a búzatermelési versenyünket. Ötven indulóból tíz ért el tíz tonna feletti terméseredményt, azaz bebizonyítottuk, hogy ezek az adottságok jó felkészültséggel, jó szakemberekkel kiaknázhatóak. Most az a dolgunk, hogy ezt a tudást mindenhova eljuttassuk – nyilatkozta a megyei elnök, aki azt is elmondta, hogy ennek rendelték alá a Sárváron átadott szolgáltatóközpontot, amit tudásközpontnak neveztek el.
– Amikor lehetőségünk nyílt arra, hogy a szolgáltatóközpont kialakításába beleszóljunk, akkor elhatároztuk, hogy itt is ezt az irányt visszük tovább. Harminc szakmai partner csatlakozott, akik a világ szakmai elitjét jelentik. Ők tanácsadással és segítségnyújtással, saját szolgáltatásaikkal várják a gazdákat. Ezen a helyen a meglévő tudást tovább tudjuk adni a kamarai tagoknak – tudtuk meg dr. Pusztavámi Mártontól. − Ugyanezt a célt szolgálja az újonnan meghirdetett, 2-4-6 mottójú mozgalmuk, amelynek lényege, hogy két év alatt szeretnének hektáronként négy tonna repcét és hat tonna búzát aratni megyei átlagban. Igen nagy kihívás a fiatalok érdeklődésének felkeltése az agrárium iránt, de az eredményhez hatalmas váltásra van szükség az oktatás területén.