Nemzetgazdasági érdek a hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar élelmiszerek versenyképességének növelése, a naprakész, pontos és megbízható információk eljuttatása a gazdálkodókhoz. Dr. Balogh Zoltántól, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom-Esztergom Vármegyei Igazgatóságának elnökétől kértünk interjút.

– „A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara feladata a hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése, a magyar élelmiszerek versenyképességének támogatása, továbbá a szaktanácsadás, ezen kívül gyors, pontos és megbízható információk eljuttatása a gazdálkodókhoz” – olvasható a NAK honlapján. Mindezeken belül mi egy-egy vármegyei szervezet szerepe?

– A gazdákkal való közvetlen kapcsolattartás lehetőséget ad arra, hogy a falugazdászok számukra ismereteket adjanak át, ugyanakkor megismerjék a mindennapi problémákat, azokat helyben megoldják, vagy szükség szerint továbbítsák a Kamara megfelelő szerveihez. Mindezt annak érdekében, hogy a Kamara központi szervei a szükséges intézkedéseket megtegyék, jogszabálymódosításokra, illetve új jogszabályok megalkotására javaslatokat tegyenek.

   A gazdákkal való kapcsolatok lehetőséget adnak a digitalizáció és az innováció legújabb eredményeinek megismertetésére, és arra, hogy segítsünk eligazodni nekik ebben a gyorsan változó világban. Az agrár-digitalizáció nagy lehetőségeket rejt magában olyan szempontból is, hogy a precíziós gazdálkodásra történő áttéréssel hatékonyabbá váljon például az inputanyag-felhasználás. Szükség van a tudás fejlesztésére, ezért szakmai fórumokat, gyakorlati bemutatókat tartunk gazdálkodóink számára. Különösen fontos a vidékfejlesztési forrásokban rejlő lehetőségek megismerése, a több lábon állás előmozdítása.

– Nyilván egyrészt az ország, másrészt a gazdák, a vállalkozók érdekeit, harmadrészt pedig az uniós előírásokat is szem előtt kell tartaniuk. Röviden összefoglalva, milyen feladataik vannak?

– A KAP, a Közös Agrárpolitika végrehajtásával, az újonnan jelentkező zöld elvárásoknak történő megfelelésekkel kapcsolatban a gyakorlatban is hasznosítható tanácsokat kell adnunk a gazdálkodóknak. Azért, hogy a lehető legtöbbet tudjuk segíteni tagjainknak, a tavaszi kérelembeadási időszakot a mostaninál nagyobb létszámú falugazdász-hálózattal kezdjük meg.

   Célunk, hogy hálózatunkat kiterjedt képzési programokkal, illetve informatikai fejlesztésekkel is megerősítve teljes körű segítséget nyújtsunk minden arra igényt tartó gazdának a támogatásokhoz kötődő adminisztratív feladatok elvégzésében. A megerősített falugazdász-hálózattal ott leszünk, ahol szükség van ránk. Szakmai és technikai segítséget fognak nyújtani minden gazdálkodónak, hogy sikeresen megfeleljenek az új elvárásoknak, és a legjobb döntéseket hozzák meg a támogatások igénylésekor.

   Falugazdászainkkal ott vagyunk a vármegye minden településén. Jelenleg 12 falugazdász látja el a feladatot a vármegyében, akik minden évben mintegy 2000 gazdának segédkeznek a támogatások maradéktalan lehívásában, az egységes kérelmek benyújtásában, az azzal járó adminisztrációs feladatok elvégzésében, az aktuális szakmai, támogatási ismeretek átadásában. A NAK szervezetének munkatársai végzik továbbá egyes, az agráriumhoz kapcsolódó hatósági ügyek – őstermelők és az őstermelő családi gazdaságok, mezőőri szolgálatokkal kapcsolatos teendők, belterületi ingatlanadó mentesség céljából igazolások kiadása – intézését, valamint az agrár- és élelmiszergazdasági termékek exportjához szükséges okmányok hitelesítését és kiadását.

   A különböző szolgáltatásainkkal, így a biztosításközvetítéssel, a tápanyag-gazdálkodási terv készítésével főleg a kis- és közepes vállalkozókat igyekszünk segíteni. Az elmúlt években mintegy 5000 hektárra és 1300 parcellára készítettünk tápanyag-gazdálkodási tervet. A NAK által üzemeltetett jégkármérséklő rendszer 2018 óta minden évben védi a jégkároktól a mezőgazdasági, lakossági és közületi értékeket.

   Termőföld adásvételek, cserék esetében évente mintegy 1800 szerződést tárgyalunk, és elmondhatjuk, hogy elenyésző százalékban kerülnek ezek a döntések vitára. Vármegyénkben a termőföld ára nem haladja meg a magyar átlagot, ez a helyben élő gazdákat és a településeket segíti, a települések önfenntartó és népességmegtartó képességét támogatja. A vármegyei földek átlagosan 1,7-2,2 millió Ft/hektár áron kelnek el. A magasabb aranykorona értékű és jó elhelyezkedésű földek bizonyos régiókban a 2,6 millió Ft/ha árat is elérhetik. A haszonbérletárak szintén növekednek, a jobb termőképességű földek esetében 120 000 forintot is elkérhetnek hektáronként.

   Komoly feladat számunkra az elöregedő gazdatársadalom, a generációváltás kérdése, a gazdaságok fiatalok részére történő átadása.  A fiatal gazdaközösségek szervezésével törekszünk arra, hogy az minél eredményesebb legyen. Ezt a célt szolgálja a szakképzésben vállalt szerepünk is, és rendszeres szakmai fórumaink, ahol bőséges ismeretet nyújtunk a közös agrárpolitikai fejleményekről is.

   Igyekszünk segítséget nyújtani a gazdálkodóknak a piacra jutásban, a termelői piacok megnyitásában, és ellátjuk a települési önkormányzatokat a szükséges információkkal a helyi termékek beszerzése érdekében.

   A Magyarok Kenyere Program is egyre népszerűbb vármegyénkben, 12 karitatív intézmény számára juttatjuk el az adományokból származó lisztet.

   Természetesen tevékenységünk minden területen tovább tökéletesíthető, de törekvésünk töretlen abban a tekintetben, hogy a magyar agrárium és élelmiszergazdaság, a magyar gazdálkodók tevékenységét segítsük vármegyénkben, valamint a határainkon innen és túl.

– A vármegyében működő vállalkozók hogyan élik meg a kamarai tagság kötelező voltát? Mik a tapasztalatai: mennyire érzik azt a gazdák, hogy „kapnak is valamit a pénzükért”?

– A gazdálkodók látják és tapasztalják, hogy a Kamara milyen erőfeszítéseket tesz a falugazdász-hálózat fenntartásáért, fejlesztéséért, az ismeretek átadásáért, az őket megillető támogatások lehívásáért, a gazdálkodókat terhelő adminisztrációs feladatok elvégzéséért, azok átvállalásával.

   Európa egyik legszigorúbb földtörvényével védtük meg a magyar földet. Jelentős források jutnak a falvakba, kistelepülésekre. Minden törekvésünk arra irányul, hogy a gazdálkodói problémákat megoldjuk helyben, és minden megteszünk azért, hogy a gazdálkodókat mindinkább segítő jogszabályi környezet alakuljon ki.

   A kötelező kamarai tagság, és az ebből adódó erős köztestület elősegíti a gazdálkodók érdekeinek határozott érvényesítését, és a már előbb is említett adózási, gazdálkodási, szakmai, élelmiszer-feldolgozói, kereskedelmi, vidékfejlesztési környezet kialakítását. Ezt a kamarai közreműködést, különösen a kis- és közepes vállalkozások, de az ennél nagyobb vállalkozások már eddig is megtapasztalhatták és a jövőben is megtapasztalhatják.

– Hogyan látja a szakképzés helyzetét: megfelelő színvonalú? Illetve, megfelelő mennyiségű szakember kerül ki az iskolapadból?

– Hasonlóan az egész Európai Unióhoz, hazánkban is komoly kihívás az ágazaton belül a generációváltás, a gazdaságot vezetők és a szakképzett munkaerő körében egyaránt. A NAK egyik kiemelt célja a fiatalok számára vonzóvá tenni az agráriumot. Az agrárszakmák népszerűsítése, valamint az agrár-szakképzésbe történő beiskolázás elősegítése érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a pályaorientációs feladatok ellátására. Ennek keretében minden évben „Szakmakóstoló” pályaorientációs programheteket, illetve pályaorientációs napokat szervezünk a vármegyei fiataloknak.

– Mi mondható el Komárom-Esztergom vármegyéről: területéhez, az itt élők számához viszonyítva az agrárium mely szegmensében nyújtanak kiemelkedőt a helyi vállalkozások? Mezőgazdasági szempontból melyek a vármegye húzóágazatai? 

– Növénytermesztés, szőlőtermesztés, állattenyésztésen belül meghatározó a baromfi- és a sertéstartás, valamint a méhészkedés.

– Jelenleg milyen uniós támogatások vagy állami kedvezmények segítik a vármegye agrárvállalkozásainak fejlődését?

– A KAP keretében 2023-ban rekordmértékű, országosan összesen 1300 milliárd forint támogatás került kifizetésre, ennek több mint fele a vidékfejlesztési pillérből.

   A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésének is köszönhetően a vidékfejlesztési támogatásoknál a korábbi 17,5-ről 80%-ra növelte a kormány a nemzeti társfinanszírozást. Ez a történelmi forrásbővítés azt eredményezi, hogy 2027-ig 2900 milliárd forint jut a magyar vidék, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére. Ebből a 2900 milliárd forintból csupán 600 milliárd forint az európai uniós támogatás, 2300 milliárd pedig nemzeti forrás. Vagyis: minden 100 Ft támogatásból 20 Ft az uniós és 80 Ft a hazai forrás.

   A vidékfejlesztési források több mint fele (mintegy 1500 milliárd forint) gazdaságfejlesztésre irányul. Ez a 2014–2020-as időszakhoz képest négyszeres forrásnövekedés. Ezen belül is kiemelt cél egyrészt az élelmiszeripar megújítása, másrészt az egy hektárra vetített hozzáadott értéket és a hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése a mezőgazdaságban.

   A gazdaságfejlesztés mellett a második a zöld jövőt szolgáló intézkedéscsoport. Uniós elvárás volt, hogy a vidékfejlesztési pénzek több mint harmadát ilyenekre fordítsuk.

   A harmadik csoportra, a megújuló vidékre a II. pilléres források 10%-át, azaz közel 290 milliárd forintot terveztünk. Ide tartozik például a tudásátadás fejlesztése vagy az innováció elősegítése.

   Idén februártól közel 70 agrár- és vidékfejlesztési pályázatot hirdet meg az agrártárca. Ennek révén a kis-, közepes és nagygazdaságok számára egyaránt lehetőség nyílik arra, hogy reagáljanak az elmúlt évek gazdasági-piaci változásaira: legyen szó akár a hatékonyság javításáról, a hozzáadott érték növeléséről, az élelmiszertermelés erősítéséről, a gazdaságfejlesztésről vagy a zöld elvárások teljesítéséről.

   Ezek mellett lesznek erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó felhívások, aztán fokozatosan az ágazat szinte minden szereplőjét érintő támogatások.

   Márciusban indul a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első pályázati csomagja. Ez az élelmiszeripar, a takarmányipar, a kertészet és az állattartás beruházásait segítő felhívásokat, az ökológiai szempontból fontos földhasználatváltást segítő támogatásokat tartalmazza. Mellette várható még a mezőgazdasági üzemek öntözésfejlesztésének támogatása, a generációváltást segítő támogatási formák és újabb beruházási támogatások is, melyek a precíziós gazdálkodást vagy például a terménytisztítás-szárítás technológiai megújulását segítik el.

   Az Agrár Széchenyi Hitel kedvező kamatozású, szabad felhasználású hitel mezőgazdasági vállalkozások, a mezőgazdasági szektorban dolgozók számára. Ezekből a támogatásokból vármegyénk vállalkozásai is részesülnek.

– „A jövő agráriumát építjük!” – szól a NAK szlogenje. Az Önök víziójában hogy néz ki a jövő agráriuma? Mi lenne az ideális állapot? 

– A vidéki települések önfenntartó és népességmegtartó képességének biztosítása, a kis- és közepes gazdaságok folyamatos támogatása, a jó minőségű élelmiszerrel való ellátás, a helyi termékek vásárlásának előmozdítása, a kis-, de különösen a közepes vállalkozások integrációjának, szövetkezéseinek és ezek rendszerének kialakítása.